KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt az általam jelzett témára rátérnék, csak szeretném megemlíteni, hogy Szél Bernadettnek, az LMP képviselőjének nincs tudomása arról szemmel láthatólag, hogy az országban van egy Debrecen nevű város, ahol 210 ezer magyar él. Ezzel egyébként kétségtelenül Debrecen az ország második legnagyobb lélekszámú városa, és Debrecen a világ második olyan legnagyobb városa, ahol a legtöbb magyar él. Egyébként, ha ez nem tűnt volna fel neki, akkor akár meg is kérdezhette volna Görög Jenőt, aki a debreceni önkormányzat LMP-s képviselője. Az egyéni körzetében 32 szavazatot kapott, tehát még másik 32 embertől is megkérdezhette volna, hogy Debrecen van-e vagy nincs. Mindenesetre az a kijelentése, hogy London lenne a második legnagyobb magyar város, biztosan nem igaz.
Már csak azért sem igaz, és itt szeretnék rátérni a tárgyra, mert a helyzet az, hogy egészen meghökkentő következményei is lehetnek a kötelező betelepítési kvótának. Nemrég jelent meg egy tanulmány Svédországból, ahol a svéd statisztikai hivatal adatai szerint a 2000-es évek folyamán évente 50-55 ezer svéd hagyta el Svédországot. Ezeknek a döntő többsége mind magasan képzett szakember volt, a 90 százalékuk diplomás. Amikor megvizsgálták, hogy miért hagyták el Svédországot, akkor a válaszokból ki lehet következtetni (Dr. Staudt Gábor: Mindenki Debrecenbe ment!), hogy ilyen eufemisztikusan fogalmazzak, hogy az a civilizációs katasztrófa, amit megéltek Svédországban, odavezetett, hogy egyébként sokkal több svéd diplomás hagyja el Svédországot évről évre, mint ahány magyar dolgozik évről évre az Európai Unió különböző országaiban. (Kunhalmi Ágnes: Kérdezzük meg a mi magyarjainkat, hogy miért mentek el!) Hozzáteszem: ezekkel a számokkal természetesen mindenki úgy vagdalkozik, hogy a valósághoz semmi köze nincs.
Szeretném újra felhívni a magyar parlament képviselőinek figyelmét, hogy a tavaly év végi adatok alapján 350 ezer magyar dolgozik az Európai Unió különböző országaiban. Ebből 110 ezer napi ingázó van, tehát semmiképp sem ott települt le és ott épít egzisztenciát. Érdekes a tendencia is. A rendszerváltástól, amikor először lehetett szabadabban menni külföldre dolgozni, az európai uniós tagságunkig 240 ezer magyar választotta azt a lehetőséget, hogy az Unióban vállal munkát, és egyébként a tagságunk kezdetétől napjainkig 350 ezren vannak. A belső összetételük ráadásul rendkívül gyorsan változik, tehát nagyon sokan visszatérnek, újra kimennek, visszatérnek és mások mennek a helyükre.
Mindez miért fontos? Azért, mert a kötelező betelepítési kvótának egészen váratlan és ma még nehezen kiszámítható hatásai is lehetségesek. Azt is tudjuk egyébként, hogy ma több mint 40 ezer olyan európai polgár van, aki nem magyar állampolgár, de élve az európai jogaival, Magyarországon telepedett le. Nem munkavállaló, tehát nem dolgozik; itt éli életét és a jövedelmét valahonnan máshonnan utalja ide. Mindez azért rendkívül fontos, mert ha megnézzük, hogy a kötelező betelepítési kvóta milyen következményekkel járt, az megdöbbentő.
Mit tett az Európai Unió, amikor az első döntését meghozta? (Gőgös Zoltán: És a kötvény mivel jár? Erről beszélj!) Franciaországban elkobozta a tulajdonosoktól az üresen álló házakat, lakásokat, és oda telepítette be a francia hatóság a migránsokat. Egyébként ezeknek a döntő többsége illegális migráns volt. Tehát nem arról van szó, hogy politikai menedékjogot kapott ember! Illegális migráns. Mit csinál Németország? Ugyanezt. Tehát nem arról van szó, hogy táborokban, valami gyűjtőhelyeken, kollégiumokban helyeznék el őket. Nem! Szinte minden német faluban van migráns, illegális, tehát nem jogszerűen Németországban tartózkodó, de átmenetileg elhelyezett. Olyan lakásokban helyezték el őket, ahol egyébként van rendes tulajdonos, csak nem laktak a lakásban.
Mindez egyébként azokkal a folyamatokkal járt, ami Svédországban ma már valóság. Ha ezt el akarjuk kerülni, ha tényleg azt szeretnénk, hogy azok a káros következmények, amelyeket látunk a nyugat-európai országokban, ne jöjjenek Magyarországra, akkor szavazzunk nemmel október 2-án. Napnál világosabb, hogy ez az egyetlen észszerű lehetőség. Magyarországot és a magyar embereket, a magyar tulajdonokat meg kell védenünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
