ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Inkább csak udvariasságból, tisztelt elnök úr, mert azt hiszem, hogy minden elhangzott, aminek el kell hangoznia. A 25 év legjobb gazdasági adataival rendelkezik Magyarország. Csak rosszindulatú politikai szándéktól vezérelt emberek tudják azt mondani, hogy Magyarország nem fejlődik. Akik azt állítják, hogy nem nőnek a bérek, azok szerintem pontosan tudják, hogy hazudnak. Akik azt állítják, hogy a munkanélküliség visszaszorításában nem sikerült eredményeket elérni, pontosan tudják, hogy nem igaz, amit mondanak. Egy ilyen vitában nagy értelme a részvételnek nincs. (Kunhalmi Ágnes: Mindenki szemét az autópályán!)
Ellenben elhangzott minden azzal kapcsolatban is, hogy népszavazásra készülünk, úgyhogy ha megengedik, nem rabolva az önök idejét, inkább csak udvariasságból válaszolok a fölvetésekre. Nem hiszem, hogy új érveket tudnék az önök kezébe adni.
De van néhány érdekes dolog, amit talán a népszavazás oldalvizén érdemes megemlítenünk. Először is, az LMP-s frakcióvezető asszonynak szeretném mondani, hogy nézze meg az adatokat, ismerkedjék a valósággal. A helyzet úgy fest, hogy az Európai Unión belül a társadalmi és jövedelmi különbségek Magyarországon az egyik legkisebbnek számítanak. Mi az alsó harmadba számítunk.
Az Európai Unió, amiről önök állandóan úgy beszélnek, mint egy félistenről, a gazdasági és vagyoni különbségeknek sokkal szélesebb világát hozta létre, mint ami itt van Magyarországon. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Úgy van! - Kunhalmi Ágnes: Ez 2010 előtt volt!) Ezt csak a valósághoz szeretném hozzátenni.
Azzal a fölvetéssel, hogy kormányzásunk, ha jól értettem - itt is van nekünk felelősségünk - kormányzásunk hatodik évében még mindig nem oldottuk meg a klímaválságot - ezzel sokat nem tudok kezdeni. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Szívesen veszünk részt erről szóló vitákban.
Van itt azonban olyan mondat is, amit veszélyesnek tartok, és arra szeretném kérni a képviselő asszonyt, hogy vonja vissza.
(14.30)
Tehát határozottan szeretném önt arra kérni, hogy ne terjessze egy védekezésre készülő országban a defetizmus szellemét. Azt mondani, hogy a népvándorlás tömegeit úgysem lehet megállítani, az fegyverletétel. Kérem, ne mondja ezt! Akkor miért küzdünk, akkor miért építünk kerítést, miért hozunk jogszabályokat, miért akarjuk megvédeni magunkat, ha állítólag úgysem lehet?! Kifejezetten szeretném önöket kérni, hogy ha komolyan gondolják, akkor persze másról van szó, de ha csak taktikai okokból mondják, akkor ezt ne tegyék.
Elmondtam az előbb, hosszú évtizedeken keresztül kell kényes erkölcsi és észszerűségi szempontokat összeegyeztetve nagy tétre menő küzdelmet vívnunk. Ebben a világban, ami előttünk áll, annak a mondatnak, hogy úgy sincs értelme védekezni, azt kell mondanom, óriási a kártétele. Ezért tisztelettel kérem az LMP-t, hogy ne terjessze az országban ezt, hanem az ellenkezőjében segítsen bennünket. (Taps a kormánypártok soraiból.) Mi azt akarjuk mondani, igenis van értelme, igenis meg lehet állítani. Ha az Egyesült Államoknak sikerül a déli határain megállítani, amit megállít, akkor nekünk is sikerülni fog. (Kunhalmi Ágnes: De nem sikerül!) Csak tanulni kell belőle, és használni kell az eszközöket úgy, ahogyan egyébként az erkölcsi, az észérvek és a technikai fejlődés lehetővé teszi. És védekezni fogunk, tisztelt LMP-sek, hiába mondják, hogy tegye le az ország a fegyvert, nem fogjuk letenni, mert ha valóban úgysem tehetünk semmit, akkor nézzünk szembe azzal, hogy tíz év múlva arra a kérdésre, amit a Jobbik elnöke fölvetett, hogy milyen ország is leszünk, multikulturális vagy nem, meg is van a válasz. És akkor, azt gondolom, hogy egy másik alkotmányra, egy másik parlamentre, de hozzáteszem, talán egy másik népre is lesz szükség. És ha jól látom, vannak is, akik ezen dolgoznak, de ez majd egy másik parlamenti vitában kerül majd elő. Gondolom, az önök figyelmét sem kerülte el a nyár egyik fontos eseménye, amikor hitelt érdemlőnek tűnő dokumentumok láttak napvilágot arról, hogy kik, hogyan és miképpen finanszírozzák a menekültáramokat szervező, a népvándorlást gerjesztő civil szervezeteket. Talán a parlamentnek is lehetne foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert ez érinti Magyarország legelemibb nemzetbiztonsági érdekeit. (Lázár János: Úgy van!)
Arról nem tudok mit mondani, tisztelt képviselő asszony, hogy ön egy lapon említi a Magyarországon 300 ezer eurónyi állampapírt vásárló embereket a röszkei zavargókkal meg a németországi merénylőkkel, csak azért, mert azonos kultúrkörhöz tartozik. Ez olyan magas nézőpont, ahová én nem tudok fölemelkedni. (Derültség a kormánypártok soraiból.)
Ami a Jobbik elnökének hozzászólását illeti: a korrupciós meccseket megvívjuk majd itt, én csak annyit szeretnék mondani, hogy szép kommunista tradíció ez, a Jobbik tele van korrupciós ügyekkel, és akkor támad. Ez régi taktika, úgy kell védekezni, hogy megtámadja az embert azzal a váddal, mármint a másik embert, amiben ő maga ludas. Önök tele vannak korrupciós ügyekkel, nem akarom most a vitát elterelni, de egy közismert adócsaló vezeti a frakciójukat, és sorolhatnám tovább, és fogom is majd még, ha rákényszerítenek erre. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Mindenesetre azt tudom mondani önnek, hogy a korrupciót a hatóságoknak üldözniük kell, zéró tolerancia van, mindenkivel szemben föl kell lépni, és ha ön is lát ilyesmit, akkor tegye meg. Ha ön nem indít ilyenkor eljárást - hogy most egy pillanatra én is négykézlábra ereszkedjek, mint ön -, akkor ön vagy hazug, vagy bűnpártoló. Tehát azt javaslom, ha van tudomása ügyekről, bátran forduljon a magyar hatóságokhoz, és indítsa meg a szükséges eljárásokat.
Ami azonban ennél talán fontosabb, az a népszavazásról mondott dolog. Ez azért fontos, mert rávilágít arra, hogy milyen tapasztalatbeli különbségek vannak a magyar parlamentben helyet foglaló frakciók között, számít, hogy ki milyen politikai múlttal rendelkezik. Én megértem, amit ön mond, ez egy teljesen világos elitista nézőpont: ha van egy nagyon súlyos ügy, akár történelmi ügy, és vagyunk hozzá elegen a parlamentben, tudunk alkotmányt módosítani, meg jogszabályokat alkotni, akkor hagyjuk ki ebből a népet. (Vona Gábor: Takarítsuk meg a milliárdokat!) Értem ezt a gondolkodásmódot, van is benne logika. De mi egy másik hagyományból jövünk, mi azt tanultuk meg az elmúlt lassan 36 évben (Dúró Dóra: Liberális Internacionálé!), hogy van jelentősége annak… Engedjék meg, hogy befejezzem! Tehát van jelentősége annak, hogy egy-egy ügyben egyetértési pontokat hozunk-e létre a nemzetben. Ennek van jelentősége. (Közbeszólás az MSZP soraiból: De az alkotmányellenes!) Az egész rendszerváltást így csináltuk végig, semmi esélyünk nem lett volna a rendszerváltás során - nem sorolom föl az akkori erőviszonyokat -, ha nem tudtuk volna bevonni a népet ebbe; semmilyen esélyünk nem lett volna megvédeni az ingyenes oktatást és egészségügyet, ha 2008-ban nem vonjuk bele ebbe a népet; és nyugodtan mondhatom önnek, hogy bár 2004-ben ez még kudarcnak tűnt, de 2010-ben sem tudtuk volna megalkotni a nemzetegyesítésről szóló kettős állampolgársági törvényt, ha nem lett volna az az erkölcsi alap, amire rá tudtunk állni, hogy 2004-ben a magyarok többsége, akik elmentek, azok igent mondtak arra, hogy legyen nemzetegyesítés. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokból.) Ha ez nincs, nem tud megtörténni. Ezért az az érvelés, amit ön elmond, logikus, de szerintem más hagyományból nő ki, mint a mi demokratikus és az embereket a politikába bevonni akaró hagyományunk. Ezért a népszavazást ismételten fontosnak kell hogy minősítsem, egyetértési pontra van szükség.
Akik azt mondják, hogy nincs közjogi következménye ennek a döntésnek, szerintem tudják, hogy nem mondanak igazat, nagyon súlyos következményei vannak, erre ráállva tudjuk majd vállalni azokat a konfliktusokat Brüsszelben, amelyeknek igenis súlyos közjogi következményei lesznek, és azok nem akármilyen kérdések lesznek. És persze én nem vagyok rossz véleménnyel - talán hivatalból ezt elnézik nekem - a magyar kormány képességeiről, sőt, a magyar parlament képességeiről is jó véleménnyel vagyok, de higgyék el, az emberek nélkül ezt a csatát nem lehet megnyerni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Gyönyörű!) Szükségünk van rájuk, be kell őket vonni, és ennek a demokráciában egyetlen lehetősége van, amit úgy hívnak, hogy népszavazás. (Gőgös Zoltán: És a földeladással mi lesz? - Taps a kormánypártok soraiból.) Ezért kérek mindenkit, jöjjön el, és segítse ezt a célt.
Tisztelt Tóth Bertalan képviselőtársam is mondott néhány dolgot, amire szeretnék röviden válaszolni. Én nem tudom másképp értelmezni, amit ön mond, mint hogy immáron rendszeresen, visszatérően a szocialisták megtámadják a külföldön dolgozókat meg a közmunkásokat - miért teszik ezt? Miért bántják azokat az embereket, akik valamilyen okból - valószínűleg ahány ember, annyi okból - úgy döntenek, hogy külföldön vállalnak munkát? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Mert nem tudnak itt megélni!) Miért támadják meg őket? Miért támadják meg azokat az embereket, akik ahelyett, hogy otthon várnák a szociális segélyt, vagy a szomszéd nyakán élnének, úgy döntenek, hogy reggel elmennek közmunkát vállalni? (Bangóné Borbély Ildikó: Mi van?) Miért kell ezeket az embereket bántani, és úgy minősíteni őket, hogy önök kivonatolják a Magyarországon becsületes munkát végzők köréből? (Gőgös Zoltán: Becsületesen meg kellene őket fizetni, ember!) Ők a nemzethez tartoznak, a magyar gazdaság részei, és örüljünk, hogy hajlandóak munkát vállalni! (Gőgös Zoltán: Meg kellene fizetni őket!) Inkább ismerjük el a teljesítményüket ahelyett, hogy azt tennénk, amit önök, hogy rendszeresen leminősítik ezeket az embereket. Azt kell mondani, hogy nemcsak demokratikus okokból, hanem észérvek alapján is ezt az álláspontot vissza kell utasítanom, a magyar kormány megvédi a külföldön dolgozókat, és megvédi a közmunkásokat is (Közbeszólások az MSZP soraiból.), ha kell, a szocialistákkal szemben is így van ez. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Most, ha jól értem, ön azzal a szellemes válasszal hozakodott elő, amikor itt megemlítettük - Kósa Lajos frakcióvezető úr és jómagam is - azt a tényt, hogy az európai szocialisták egyik vezetője, aki egyben az Európai Parlament elnöke, a baloldali városokhoz fordult a migránsok befogadásának ügyében, és ezt mi úgy értékeltük, hogy ebben önöknek is van felelőssége, szerintünk azért, mert nem tiltakoznak, és hogy, hogy nem, véletlenül egybeesik az, amit önök mondanak ennek a megidézett európai szocialista vezetőnek a véleményével, erre ön úgy válaszolt, hogy jó, de akkor mi meg viseljük a felelősséget Merkelért meg Junckerért - jól értettem, ugye? -, mert ők meg az Európai Néppárthoz tartoznak. Ön nem látja, hogy mi harcolunk? (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Dr. Tóth Bertalan: Nem. - Bangóné Borbély Ildikó: Kormányozzál, ne harcolj!) Nem vette észre azt, hogy van egy vita, amely átmetszi a hagyományos pártmegosztást Európában? Nem tűnt föl önnek, hogy a németek otthon azt mondják, hogy úgy fogunk megszabadulni azoktól, akik bejöttek, hogy majd jól szétterítjük Európában, mi meg azt mondjuk, hogy erről szó se lehet?! Ezt nem vették észre? Lehetséges, hogy ez nem tűnik föl valakinek? (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Úgyhogy azt hiszem tehát, hogy ebben az összefüggésben ránk hátékázni a menekülteket támogató európai politikusokat, nem tűnik sportszerűnek.
Most nézzük a tényeket! Én korábban azt hittem - elnézést is kérek ezért öntől -, hogy ön füllent vagy fabulál. De nem, nem erről van szó, arról van szó, hogy nem tudja, mit mond. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Ez egy nagyon fontos különbség, mert a felróhatóságnak a politikában más következményei kapcsolódnak ehhez. Ugyanis miről van szó? Ön azt állítja, hogy nincs olyan döntés, amit meg kellene változtatni népszavazással. Ön téved! Nem a tavaly őszről van szó, amiről ön beszél, ön lemaradt egy brosúrával, már nem 2015 őszi döntésekről beszélünk, mélyen tisztelt frakcióvezető úr! 2016 májusában hoztak döntéseket, nem tűnt föl a szocialistáknak? (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Nem!)
Nem tűnt föl, hogy az Európai Bizottság hozott döntéseket arról, hogy egy általános, fölső korlát nélküli szétosztási kvótával fogja kezelni a beáramló-kat? Önöknek nem tűnt föl, hogy erről van egy döntés? És ez a bürokraták döntése (Gőgös Zoltán: Miért vagytok a Tanácsban? Meg a Parlamentben többségben?), és nekünk az a dolgunk, miután az európai uniós folyamat az egy hosszú döntési folyamat, hogy valahogy megállítsuk és megváltozassuk? Azért kérjük az embereket, hogy segítsenek, hogy Brüsszelben partnereket tudjunk gyűjteni, és megváltoztassuk a Bizottság döntését! (Gőgös Zoltán: Mert erre van a Tanács! Meg ott vagy te is! Meg a Parlament!) Önök nem tudnak a Bizottság döntéseiről? Hát hogy vesznek részt egy ilyen súlyú vitában, ne haragudjanak?! (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Taps a kormánypártok padsoraiból.) Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy ez felelőtlenség.
(14.40)
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Végezetül van itt még valami, amire szeretnék válaszolni. Fontos mondatot mondott, amikor azt mondta, hogy mi nemzeti alapon nem fogjuk megoldani a migránsválságot, csak közös megoldások vannak. Valamelyikünk átaludta az elmúlt egy évet, szintén. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Én a fordítottját látom: közös megoldás nincsen (Kunhalmi Ágnes: Mert megakadályoztad!), viszont magyar megoldás van, ami működik. Ha nem lett volna magyar megoldás, és nem lenne kerítés, az lenne Magyarországon, mint ami egy éve volt: akadálytalanul jönne keresztül mindenki, aki akar. (Kunhalmi Ágnes: Átengedtek 250 ezer embert, miniszterelnök úr!) Hát pont fordított a helyzet! A nemzeti megoldások működnek, az LMP-seket szeretném kérni, hogy ne beszéljenek le erről bennünket, sőt vannak még nagy tartalékaink, technikai és fizikai erő és jogszabályi tartalékaink is a védekezéshez, ezeket mozgósítani kell.
A nemzetközi megoldásokra meg várhatunk - hát vártunk egyszer három hónapot! Ne felejtsék el, hogy jutottunk 2015 nyarának helyzetébe! Úgy jutottunk oda, hogy amikor felvetettük az Európai Tanács ülésén, hogy baj lesz, akkor arról volt szó, hogy három hónapon belül lesz közös megoldás. Három hónapot vártunk a közös európai megoldásra - és nem lett semmi. És bekövetkezett a nyáron az, ami történt Magyarországon. (Kunhalmi Ágnes közbeszólása.) Ezért kellett elrendelni a kerítésépítést. Mert ha lenne közös európai megoldás, és a görögök megvédenék a saját határaikat, és ott teljesítenék azt, ami a kötelezettségük az európai szerződésekből fakadóan, akkor nekünk nem kellett volna kerítést építeni. A kerítés a bizonyíték, azért támadják Brüsszelből, a brüsszeli tehetetlenség bizonyítéka, az arról szól, hogy nemzetközi megoldás nincs, csak beszéd, szép elegáns európai blabla, de cselekvés és igazi orvosság és erő csak nemzeti alapon van. Ez nem világos mindenki számára ebben a teremben, tisztelt hölgyeim és uraim? (Kunhalmi Ágnes: Nem, mert nem így van!)
Ezért azt mondani, hogy üljünk vissza oda, ahol 2015 tavaszán voltunk, és várjuk az európai megoldást, mert úgysem tudunk saját erőből védekezni, az nem más, mint annak az álláspontnak a népszerűsítése, hogy engedjük be Magyarországra a migránsokat. Az igazság az, nem tudok mást mondani - lehet, hogy önöknek nem ez a szándékuk -, de ha azt, amit javasolnak Magyarország számára, Magyarország Kormánya megfogadná, az azt jelentené, hogy Magyarország a migránsok célpontjává válna újra, akadálytalanul költöznének be ide közénk, és ezt mi nem akarjuk. (Kunhalmi Ágnes: Egy se akart itt maradni!) Köszönöm a figyelmet. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
