VONA GÁBOR
VONA GÁBOR
VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egyetértünk abban, hogy az Európai Unió és az európai Közösség válaszúthoz érkezett, és valamiféle megoldást kell találni a jövő számára. Nagyon örülök annak, hogy a lisszaboni szerződés olvasatlan aláírása után, amely, ugye, előkészítette ezt az „európai egyesült államok” koncepciót, és amelyet ön is és önök is támogattak, végre eljutottak ahhoz a ponthoz, hogy most már önök is csatlakoztak hozzánk a nemzetek Európája koncepciója mellé.
Egyetértünk abban, hogy ebben a vitában részt kell venni, és hogy az Európai Unióban most Magyarországnak van kötelessége és feladata és felelőssége, de azt gondolom, hogy fél szemmel figyelnünk kell arra a lehetőségre is, ami szerintem a miniszterelnök úr fejében is és a Fidesz képviselőinek fejében is megfordult, hogy lehet, hogy Nyugat-Európa bizonyos értelemben már menthetetlen. Hiszen Nyugat-Európában a multikulturalizmus már valóság. Ott már nem az a kérdés, hogy multikulturális társadalomban éljünk-e vagy sem, hanem az, hogy hogyan lehet multikulturális társadalomban élni.
Nekünk itt, Kelet-Közép-Európában megvan a lehetőségünk még a választásra, hogy akarunk-e multikulturális társadalmat, vagy nem akarunk, és én azt gondolom, hogy az utóbbi mellett kell letennünk a voksunkat, és könnyen elképzelhető, hogy az idő és a történelem törvényszerűségei miatt előbb-utóbb azoknak az országoknak, ahol ez a kérdés még reális és feltehető, a saját lábukra kell állni, és azt gondolom, hogy a V4-ek jelentősége ebből a szempontból egyre inkább fel fog értékelődni.
Ami a népszavazást illeti, miniszterelnök úr, azt gondolom - nem akarom a szocialistákat megvédeni, nem is szoktam soha, de azt gondolom -, hogy az a fajta burkolt fenyegetés, amit itt a különféle települések, polgármesterek irányába üzent vagy küldött, az nem volt teljesen elegáns. Lassan eljutunk oda, hogy az lesz majd, hogy aki nem lép egyszerre, az kap húsz migránst estére, és én nem hiszem, hogy erre a szintre önnek le kéne szállnia, én azt gondolom, hogy a kérdés valóban súlyos, valóban fontos kérdés, és célszerű nem elveszíteni a komolyságunkat és a komolyanvehetőségünket.
Amiben egyetértünk, miniszterelnök úr, az az, hogy a kvótát Magyarországnak el kell utasítani. Abban is egyetértünk, hogy a multikulturális társadalom ideája Magyarországon nemkívánatos. Abban is egyetértünk, hogy bizonyos baloldali pártoknak, politikusoknak a megnyilatkozásai ebben a kérdésben felérnek a hazaárulással. Sőt, én magam úgy látom, hogy a baloldal ezen viselkedése lényegében azt mutatja, hogy nemcsak nem tudnak már választást nyerni 2018-ban, de nem is igazán szeretnének.
Amiben egyetértünk szintén, az az, hogy október 2-án a népszavazáson részt kell venni minden tisztességes, jó szándékú, a hazájáért, szeretteiért aggódó magyar embernek. El kell menni, és nemmel kell szavazni, ebben is egyetértünk.
Amiben nem értünk egyet, miniszterelnök úr, az az, hogy a népszavazás-e pontosan az az eszköz, ami leginkább megvédi Magyarországot azoktól a veszélyektől, amelyekről ön is beszélt napirend előtti felszólalásában. Szerintünk nem. Egy évvel ezelőtt a népszavazás egy jó ötlet volt, nem véletlenül vetette fel a Jobbik, de azóta eltelt egy év, és nagyon sok minden történt.
(14.00)
Jelen pillanatban azt tudom mondani önnek, miniszterelnök úr, hogy a népszavazás a miáltalunk javasolt alaptörvénymódosításhoz képest egy drága és bizonytalan megoldás. Egy drága és bizonytalan megoldás. Nem az a tétje ennek a népszavazásnak ugyanis, hogy mi a magyar emberek véleménye a kvótákat illetően, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége pártállástól függetlenül elutasítja a kvótákat. Ezzel tisztában vagyunk. Ennek a népszavazásnak egyetlenegy tétje van, ez pedig az, hogy jogilag érvényes lesz-e vagy sem. Ez a valódi tétje ennek a népszavazásnak.
Én azt kívánom és a Jobbik azt kívánja, hogy ez a népszavazás legyen érvényes, menjen el szükséges számú választópolgár, adja le a népszavazáson a voksát, és utasítsuk el a kvótákat. Ha így lesz, mi fog történni, ha érvényes lesz jogilag ez a népszavazás? Az fog történni, hogy valamilyen törvénymódosításra vagy alaptörvénymódosításra lesz szükség, tehát visszakerülünk a feladóhoz, pontosan ahhoz, amit mi javasoltunk már tavasszal, és amit önök nem voltak hajlandóak figyelembe venni, hogy módosítsuk az Alaptörvényt - vagyis ez az egész népszavazási hercehurca a maga kampányával és több milliárd forintjával kárba vész.
De én mégis azt kívánom, hogy legyen így, legyen eredményes és érvényes ez a népszavazás, mert akkor, amennyiben nem lesz érvényes a népszavazás, még nagyobb baj vár ránk. Ha nem lesz érvényes, miniszterelnök úr, ez a népszavazás, akkor ugyanis a következő történik: Brüsszelnek adunk egy aduászt a kezébe. Visszafelé fog elsülni ez a fegyver, visszanyal a fagyi, ha így tetszik, Brüsszelnek papírja lesz róla, hogy Magyarország, a magyar társadalom jogi értelemben nem utasította el a kvóták bevezetését. Miniszterelnök úr, ez egy óriási veszély, és én azt kívánom, hogy ne legyen így, de ha mégis így lesz, akkor az az ön felelőtlenségének lesz köszönhető! (Közbeszólás a Jobbikból: Úgy van!) Ön viszi bele egy ilyen bizonytalan, kockázatos csatába Magyarországot, amelyben veszíthetünk, nemcsak ön, hanem az egész ország is. Ön játszik hazárdjátékot ezzel a kérdéssel pártpolitikai célokból, amelyre az egész ország ráfázhat. Az ön felelőssége!
Ha ez bekövetkezik, és még egyszer mondom, harmadjára, és ne adja Isten, hogy ilyen bekövetkezzen, de ha bekövetkezik, akkor ez az ön sara, miniszterelnök úr. Akkor ne kezdjen el senki másra mutogatni, hanem akkor a felelőtlensége után vállalja a felelősségét! Az ön felelőssége ebben a szituációban az lesz, hogy mondjon le. (Taps a Jobbik padsoraiban.) Amennyiben október 2-án ez a népszavazás nem lesz érvényes, akkor önnek le kell mondania, hiszen egy olyan csatába vitte bele Magyarországot az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb kérdésében, amit elveszített - még egyszer mondom, ne legyen így. De miért vállalja ön ezt az óriási kockázatot? Felmerülhet a kérdés. Hát azért, mert ön a sikertelen kormányzás elől, miniszterelnök úr, a menekültpolitikába menekült.
Önnek a migránsáradat témája egy olyan arab varázsszőnyeg, amire felpattan, és felrepül a felhők fölé, hogy ne kelljen látnia a magyar valóságot. Ha éppen leszáll vele, ezzel az arab varázsszőnyeggel, akkor szépen alásöpri a problémákat, az oktatásnak, az egészségügynek, a korrupciónak a problémáit. Mert mi is itt a valóság? Miniszterelnök úr, az a valóság, hogy amíg ön Brüsszelben Savoyai Jenőt játszik (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiból.), addig idehaza a katonái szétlopják az országot. Ez a valóság. A muszlim terrorizmus egy szörnyű veszély Magyarországra nézve a jövőt tekintve, de a korrupciós terrorizmus már a jelen valósága. Az ön képviselőtársai, a kormány képviselőtársai folyamatosan, napi szinten korrupciós bombákat robbantgatnak itt, Magyarországon. Miniszterelnök úr, ezt önnek is látnia kell, önnek is tudnia kell!
És akkor felmerül két kérdés vagy két lehetőség. Ha ön ezt tudja és látja, és nem hiszem el, hogy ne tudná és ne látná, akkor az egyik lehetőség, hogy nem képes visszafogni az elszabadult lovakat, nincs hozzá elegendő ereje, vagyis gyenge.
A másik lehetőség, miniszterelnök úr, hogy ön vissza tudná fogni ezeket a lovakat, az elszabadult hajóágyúkat, a korrupciós terrorizmust, de önnek ez pontosan így jó, vagyis ön is korrupt. Tehát ön vagy gyenge, vagy korrupt, miniszterelnök úr. És akkor itt joggal teszem fel a kérdést újra, már nem először, hogy kicsoda Mészáros Lőrinc. Az ön strómanja? És ha Mengyi Roland Voldemort, akkor kicsoda Mészáros Lőrinc? Sauron? (Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.)
Ezekről a kérdésekről is beszélni kéne, mert itt, ebben a beszámolóban erről a kérdésről, erről a problémáról nem hallottunk, pedig a korrupció megfojtja Magyarországot, és ez az egyik közvetlen oka annak, hogy Magyarországról ennyi ember elvándorol. Ezt önök sem tudták lassítani, sőt gyorsították is, és szégyen és gyalázat, hogy a levélszavazás lehetőségét pontosan egy népszavazás előtt ilyen módon utasították el, és több százezer magyar embert egy demokratikus jogának a gyakorlásában kitaszítottak a nemzet közösségéből.
Miniszterelnök úr, ezen a problémán egy módon lehet változtatni, munkabéremeléssel: béremelés, béremelés, béremelés. Ez kellene hogy legyen a kormány számára a legfontosabb cél, erről kéne beszélnünk. Ehhez viszont, hogy ez bekövetkezzen, és hogy önnek ne kelljen a menekültpolitikába menekülnie, ahhoz az egyik elsődleges lépés az volna, hogy ezeknek a forrásait megtaláljuk. De amíg a korrupció így tombol, amíg a korrupciós terrorizmus napi szinten bombákat robbantgat, addig ezt nem fogjuk megtenni, ugyanis a munkabéremelés forrásait a sógorok, a komák, a haverok és a strómanok eltüntetik Magyarországról. Miniszterelnök úr, erről beszéljen, kérem! Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
