DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első mondatom egy kérdés lenne, hogy vajon komolyan veszi-e a kormány ezt a törvénytervezetet. Itt már minden előttem felszólaló ellenzéki képviselő, aki hozzászólt, valamilyen formában erre utalást tett, hiszen lehet-e komolyan venni azt a törvényt, amely indokolásával együtt 500 oldal, és úgy nyújtják be, hogy egy hete van az országgyűlési képviselőnek arra, hogy felkészüljön belőle, hogy mind szakmailag, mind politikailag véleményt formáljon, megfelelő kritikákat készítsen itt elő az országgyűlési vitanapra.
Azt gondolom, hogy teljesen egyértelmű, hogy ez az idő kevés, nem beszélve arról, hogy minden országgyűlési képviselőnek más dolga is van, nem csak az, hogy a nap 24 órájában, egy héten keresztül a polgári perrendtartásból készüljön. Azt gondolom, hogy a kormány nem veszi ezt komolyan. Ő nem veszi komolyan, vagy pedig az ellenzéket veszi teljes mértékben komolytalannak. Itt azért megjegyzem azt, hogy Trócsányi miniszter úr tíz nappal ezelőtt az ötpárti egyeztetésen, ami mondjuk, a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos volt, ki is hangsúlyozta, hogy beterjesztik a Pp.-t, de az csak feles törvény, tehát nem kétharmados. Tehát itt már nem volt sem egyeztetés, sem pedig időt nem kaptunk arra, hogy ezzel foglalkozzunk.
Staudt Gábor képviselőtársam mondta azt, hogy ugyan koncepciót már láttunk. Igen, láttunk, de például milyen volt az Alaptörvénynek is a koncepciója? Foglalkoztunk vele. Egy évig külön bizottság állt fel, bizottság így, ezen módosítunk, azon módosítunk, megcsináljuk a koncepciót. Megvolt a koncepció, egy hét múlva bejött száz százalékban teljesen más. Szó se volt benne arról, mint amit koncepcióban kidolgozott az alkotmányt, az Alaptörvényt előkészítő eseti bizottság.
Nem is arról szólt az egész. Hát akkor hogyan higgyük el önöknek, hogy a koncepció meg majd a törvénytervezet egyáltalán köszönőviszonyban lesz-e egymással? Tehát nyilván nem lehet úgy előre készülni, ha önök kicserélgetik azt, ami mögötte van, éppen azt, hogy kinek tetszik, Szájer Józsefnek mi születik meg a laptopján, vagy mi nem születik meg a laptopján. Tehát ezért is azt gondolom, hogy nem vették elég komolyan ezt a törvényt, sőt egyáltalán nem vették komolyan. Azok, akik szakmailag előkészítették, ők biztosan komolyan vették, de azok, akik a politikai előkészítést végezték a minisztériumban, biztos, hogy nem.
Rátérve egy kicsit a jogszabályra: azt halljuk, hogy miért van szükség új Pp.-re, illetve fel is tehetjük a kérdést, hogy van-e szükség új polgári perrendtartásra. Azt gondolom, hogy nyilván hatalmas változáson ment át a polgári perrendtartás az elmúlt években, különösen a rendszerváltozás óta. Ezek a változások azért kiigazították a legfőbb problémákat, amelyek a Pp.-vel kapcsolatosan voltak, és ma már nincsenek meg.
Én azt mondanám, hogy a bíróságok ugyanígy elműködnek a régi Pp.-vel, de felteszem azt a kérdést, hogy vajon lesznek-e olyan hatékonyak a bíróságok is, és talán ez az egyik legfontosabb kérdés, hogy lesz-e gyorsabb az igazságszolgáltatás Magyarországon. Azt gondolom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom eddig minden olyan változtatást támogatott, amely az igazságszolgáltatást gyorsítja. Természetesen - itt teszek egy nagy gondolatjelet, és azt mondom utána, hogy minden olyan esetben, amikor ez nem ment az igazságszolgáltatás színvonalának a rovására.
Tehát amikor ezt nézzük, alapelvként elfogadjuk az igazságszolgáltatás gyorsítását, és azt is elfogadom, hogy ebben a polgári perrendtartási törvényjavaslatban nagyon sok olyan dolog van, amely arra irányul, hogy az eljárást gyorsítsa. Tehát önmagában ezzel semmilyen problémánk nincsen. Ugyanígy, mint ahogy vannak az új alapelvek, amelyek talán nem is annyira újak. Nyilván a perkoncentrációs alapelv új, de nem új, mert 1911-ben, mint ahogy miniszter úr elmondta, már abban a polgári perrendtartásban is benne volt, jelen esetben azonban új. Azt gondolom, hogy ezzel semmi problémánk nem lehet.
A felek eljárástámogatási, igazmondási kötelezettsége mint másik alapelv, szintén egy nagyon fontos alapelv, azt gondolom. Szép is, jó is, aztán majd más kérdés lesz, hogy mennyire fog átjönni a gyakorlatba, és mennyire tud ennek érvényt szerezni a bíróság.
(14.40)
Mert olyan szép dolog az objektív igazság, igazságmondási kötelezettség - ezt nagyon nehéz lesz megfogni bármelyik, még a legjobb bírónak is, hogy vajon igazat mondott-e az illető. Illetve eddig is megvolt a felek jóhiszeműségének az elve, tehát az igazmondási kötelezettség elméletileg eddig is megvolt. Ennek érvényt tudtak-e szerezni a bírák? Már nem merném itt leszögezni 20 éves ügyvédi gyakorlattal azt, hogy ennek érvényt tudtak volna szerezni, hiszen más az objektív igazság, és más az, amit a felek a bíróságon bizonyítani fognak tudni, illetve állítani.
Hogy ennek mennyire tudnak érvényt szerezni, ezt majd a bírói gyakorlat fogja meghozni, illetve azt, hogy mennyire fogják ezt szankcionálni, mert új bírságolási rendszert is bevezet az új polgári perrendtartási törvény. Például itt is, ha valaki az igazmondási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor bizony bírsággal lehet sújtani. Mennyi bírsággal lehet? Nem csekély bírságról van szó, hiszen akár 1 millió forint is lehet ennek a bírságnak az összege. Persze, ennek aztán megvannak a maga keretszabályai, kis pertárgyértékű ügyeknél maximum a pertárgy értéke, illetve 100 ezer forint egy 50 ezer forint vagy annál kisebb pertárgyértékű ügynél, de azért ez fel van építve. Tehát elméletileg, ha valaki nem mond igazat, hazudik, akkor akár 1 millió forintra is meg lehet bírságolni.
A jóhiszeműség elve: ez eddig is szerepelt a polgári perrendtartásban, illetve a bíróság közrehatása is. Nagy újítás az, hogy két részre lesz bontva az elsőfokú eljárás. Ha itt a hatásköröket nézzük, nagyon érdekes volt, a miniszter úr mondta, illetve láttuk a Pp.-ben azt is, hogy az általános hatáskörrel rendelkező bíróság a törvényszék lesz. Itt kiemelném azt, hogy ki fog ennek a legjobban örülni. Én azt gondolom, hogy az egyetemi hallgatók fognak ezen Pp.-szakasz módosulásának a legjobban örülni. Hiszen ha sokan a jogászok közül visszaemlékszünk a rettegett vizsgákra, amikor is annak idején, még az én koromban a megyei bíróság hatásköréről beszéltünk, és amikor feltette ezt a kérdést a vizsgán a professzor úr, Németh János, akkor elkezdtük mondani (Az ujjain számolva:), és akkor itt már tudta az ember, hogy hopp, a negyedik kimaradt a huszonegynéhányból, amit fel kellett sorolni. Ez már tuti bukás, amikor, mint a kanadai favágó ujjából, egy-egy hiányzott. De ez már nyilván könnyebb lesz a Pp.-vizsgára készülő diákoknak, ha ez a törvénytervezet hatályba fog lépni, hiszen az általános hatáskör szerint minden odatartozik, kivéve, ami nem, azt pedig viszonylag röviden meghatározza az új törvény, hogy mik nem tartoznak oda.
Azt látjuk, hogy az elsőfokú eljárásban tehát egy teljesen új szemléletet vesz fel a polgári perrendtartás. Van a perelőkészítési szakasz, ezzel kapcsolatban már korábban is hangzottak el kritikák mind Staudt Gábor részéről, mind Bárándy Gergely képviselőtársam részéről. Én is megértem azt a szándékot, amely a jogalkotót itt arra sarkallja, hogy minél hamarabb befejezzük a peres ügyeket, és ezzel is egyetértenék abban az esetben, amennyiben ez nem megy a per eldöntésének a rovására.
Egy picit nem tetszett Trócsányi miniszter úr beszédében az, hogy úgy éreztem belőle, hogy olyan új szemléletet kell felvenni a bíróságoknak, hogy nem az igazság kiderítése és nem az igazságszolgáltatás kell hogy érvényesüljön. Persze, eddig is mindenki tisztában volt azzal, hogy a bíróságokon nem mindig kapja meg mindenki az igazságot, mert nincs rá lehetősége, hogy bebizonyítsa. És volt is egy ilyen mondás ezzel kapcsolatban, hogy nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás van Magyarországon, de azt hiszem, hogy ez a fajta szemlélet, amellyel ő kiállt, egyre inkább ebbe az irányba megy el, hogy ne az igazságot keressük, hanem tudunk-e élni a joggal, vagy nem tudunk élni. Megfelelően gyorsak leszünk-e és mindent be tudunk adni, vagy pedig elbuktuk a pert? Van-e pénzünk arra, hogy bizonyítsunk, hogy minél több, minél nagyobb hírű szakértőt vegyünk igénybe, vagy nincs rá pénzünk? Ez fogja eldönteni, én azt gondolom, hogy a jogszolgáltatás irányába, sőt nem is jogszolgáltatás, hanem adott esetben már jogtalanságszolgáltatás irányába is elmehet ez a fajta szemléletmód, amit én most a miniszter úr beszédében hallottam.
És ha már itt tartunk, akkor az igazságügyi szakértők kirendelése, illetve a magánszakértők igénybevételének a lehetősége is sajnos ebbe az irányba tolja el a rendszert, hogy akinek pénze van, az fog tudni olyan szakértői véleményt hozni, míg tételezzük fel, hogy ha valakinek pereskedésre, ügyvédre, semmire nincsen pénze, az hogy fog megfizetni egy magánszakértőt. Hogy tudja megfizetni a magánszakértőt akkor, amikor ma már egy szakértői vélemény nem tízezrek kérdése, meg nem százezer forint, hanem több százezer, adott esetben millió forint kérdése? A lakosság 90 százaléka egy magánszakértői véleményt nem fog tudni Magyarországon megfizetni. Akkor hogyan fog tudni pereskedni? Akkor 10 százalék majd keresheti az igazát, 90 százalék nem? Vagy ahogy elhangzott itt korábban, a pártfogó ügyvéd. Kinek? Akinek 26 ezer forint a jövedelme? Olyan fura módon vannak ezek meghatározva, olyan kis jövedelemhez kötik, amin a lakosság túlnyomó része bizony átesik, akik minimálbért vagy ahhoz közeli összeget keresnek, és ezeket nem vehetik igénybe. Ezért messze hátrányban lesznek azokkal szemben, akik viszont anyagilag meg tudják fizetni a szakértőket, meg tudják fizetni a legjobb ügyvédeket.
De mit hoz még ez? Van perfelvételi szakasz és van érdemi tárgyalási szakasz. Tehát lezárul a perfelvételi szakasz, onnantól kezdve a preklúzió beáll, és nincsen helye annak, hogy újabb bizonyítást vegyünk föl. Tehát ezzel megint maximálisan nem értünk egyet, mert valóban gyorsítani kell az eljárásokat, de ahogy Bárándy képviselőtársam elmondta, rengeteg olyan új tény kerülhet be a bizonyítási eljárás során a tárgyalóterembe, amit akkor még nem ismerhetünk, amire tudnánk bizonyítási eljárást felajánlani, de nem tehetjük meg, mert beállt a joghatálya, nincsen helye. Itt mindenképpen valami olyan módosításra lenne szükség, hogy a bíró saját maga mérlegelheti azt, hogy amennyiben új tény merült fel a bizonyítási eljárás során, arra engedélyt adhat bármelyik félnek, hogy újabb bizonyítást ajánljon fel. Én azt gondolom, hogy amennyiben valóban igazságszolgáltatást szeretnénk, és szeretnénk látni az igazságot is, akkor erre mindenféleképpen szükség van.
Aztán nagyon fontosnak tartom azt, hogy megnézzük az eljárás során, hogy kinek mit hoz ez az új polgári perrendtartás. Mit hoz a bírónak - könnyebbséget, nehézséget? Mit hoz az ügyfélnek? Mit hoz az ügyvédnek, és mit hoz a társadalomnak? Egyértelmű a társadalom számára: azt, hogy gyors eljárást szeretnénk; azt, hogy arról beszéljünk, hogy egy év alatt befejeződnek a bíróságokon az ügyek. Ez nagyon jó lenne.
A másik oldalon a mérleg serpenyőjébe betesszük azt, hogy lehet, hogy nem olyan hatékonysággal fognak dolgozni, és itt a minőséget értem a hatékonyságon, nem pedig a gyorsaságot, ami szintén nagyon fontos, hogy az emberek úgy távozzanak a bíróságról, hogy az igazságérzetük valamilyen szinten azért kielégítést nyerjen. Mert amennyiben nem tud vele azonosulni, nem tudja elfogadni, akkor egy örök tüske marad, és akár a társadalommal is szembefordulhat. Tehát a társadalom mérlegébe így mind a két serpenyőbe kerül.
A bírák esetében szintén ugyanerről beszélhetünk. Én azt gondolom, hogy sok esetben könnyebbé válik a bírák eljárása, hiszen abban az esetben, ha meghúzzuk a cezúrát, lezárjuk az első eljárást, akkor onnantól kezdve amit hoztak, hoztak, abból főz a bíró, amit nem hoztak, abból nem fog főzni. Nem ő fogja törni a fejét azon, hogy milyen bizonyítékra van még szükség, mit hagytak ki, mire kell még kioktatnom a feleket. Ebből a szempontból tehát mindenféleképpen könnyebbsége lesz.
Milyen az ügyfélnek? Az ügyfélnek elméletileg nagyon jó, mert hamar be fog fejeződni az eljárás. Megvannak a konkrét határidők: beadja a keresetet, 30 napon belül kitűzik, megküldik az ellenfélnek. Onnantól 45 napja van az alperesnek arra, hogy nyilatkozzon, becsatolja a bizonyítékokat. Még ő is nyilatkozik arról, és akkor eltelik cirka 2,5 hónap, és akár érdemi döntésre érett az ügy. Fél év alatt, ha nagyon optimisták lennénk, mindent be lehetne fejezni. Ebből a szempontból nagyon jó.
Más kérdés, hogy lesz egy átmeneti időszak. Amíg még nem ismerik a Pp.-t megfelelően az ügyvédek, sem az ügyfelek, bizony lesznek hibák. Lesznek hibák minden oldalon, akár a bíróság oldalán, akár az ügyvédek oldalán. És itt jön az ügyvédek felelőssége. Az ügyvédeknek, azt gondolom, ezen jogszabály kapcsán sokkal nagyobb felelősségük lesz, sokkal több hibázási lehetőségük lesz, sokkal több hibát követhetnek el; nagyon-nagyon kell ismerniük a Pp.-t, hiszen minden esetben az ő nyakukba fog visszazúdulni, ami nem sikerül a perben. Ha nem csatoltak be egy bizonyítékot határidőben, akkor… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Hoppá, köszönöm szépen. Abban az esetben már el fogják veszíteni a pert, tehát rengeteg kártérítési felelősség is fel fog merülni az ügyvédek oldalán. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik, és az LMP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
