DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a T/11232. számú törvényjavaslatot, amely az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szól.
A törvényjavaslat terjedelmében és tartalmában is jelentős módosításcsomagot tartalmaz, mégpedig módosítja a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető törvénykönyvet, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt és nem utolsósorban a büntetések végrehajtásáról szóló törvényt.
A törvénymódosításokat összekapcsoló szempont a jogharmonizáció, az Európai Unió jogának való megfelelés. A törvényjavaslat számos rendelkezése közül egy, megítélésem szerint nagy jelentőségű módosítással szeretnék foglalkozni, ez pedig a büntető törvénykönyv módosítása, azon belül is a törvényjavaslat 54. §-ában foglalt módosítások, amelyek módosítják a büntető törvénykönyv 332. §-át, amely a közösség elleni uszítás bűncselekményét tartalmazza.
(15.20)
Meg kell mondjam, hogy amikor a törvényjavaslatot a kezembe vettem és a tartalmát megismertem, akkor meglepetéssel és örömmel értesültem arról, hogy a törvényjavaslat módosítja a Btk. 332. §-át. A meglepetésemet az okozta, hogy - ahogyan az indoklás is tartalmazza - már 2010. november 28-ig meg kellett volna felelni annak a kerethatározatnak, amely miatt most a Btk. 332. §-a módosításra kerül, tehát miközben az Országgyűlés az új büntető törvénykönyvet megalkotta, elvileg már ismert volt ez a kerethatározat, mégis nem érzek e miatt a mulasztás miatt felelősséget, tekintettel arra, hogy eddig mind a büntetőjogászok, mind az alkotmányjogászok körében meglehetősen egyöntetű konszenzus volt abban, hogy a magyar alkotmányjogi felfogás nem teszi lehetővé, hogy a közösség elleni uszítás bűncselekmény körében az erőszak közvetlen veszélyére való uszításon kívül a gyűlöletre való uszítás is a tényállás része legyen.
Ahogy a törvényjavaslat indoklása is tartalmazza, gyakorlatilag két évtizedes alkotmánybírósági gyakorlatról van szó, amely taláros testület hosszú időn át kimunkálta a gyűlöletre uszításnak és általában a gyűlölet-bűncselekményeknek a magyar büntetőjog szempontjából az alkotmányossági mércéjét. Tartalmazza az indoklás azt a bizonyos elvet, a clear and present dangerre vonatkozó szabályt, amelyet a magyar Alkotmánybíróság átvett. Ez a szabály nem tette lehetővé, hogy az eddigi évek során a büntető törvénykönyvet úgy módosítsuk, hogy a gyűlöletre uszítás az erőszak közvetlen fenyegetését, az erőszak közvetlen bekövetkezésének a lehetőségét meghaladóan is büntethesse az úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeket.
A meglepetésem tehát abból adódik, hogy bár úgy tűnt, erre nem lesz lehetőségünk, mégis tekintsük úgy, hogy ez egy jogalkotási kísérlet, aminek a részesei vagyunk, hiszen ha az Alkotmánybíróság következetesen tartaná magát ehhez az elvhez, akkor mindenesetre megfontolná az Alkotmánybíróság a javaslatnak az ilyen értelmű kiterjesztését. Így az előterjesztés egyébként egy szép példáját mutatja annak, hogy az európai uniós jog néha felülír évtizedes alkotmánybírósági gyakorlatban kimunkált jogelveket is.
Amikor azt mondtam, hogy nemcsak a meglepetésemet, hanem az örömömet is szeretném kifejezni, akkor a magam részéről üdvözölni tudom azt, hogy a kormány javaslata túllép egy elméleti és gyakorlati problémán, és megkísérli a gyűlölet-bűncselekmények körének a tágítását. Tehát lényegében a gyűlöletbeszéd büntetőjogi kezelésének, büntetőjogi üldözésének a tágításáról van szó. Ezt örömmel üdvözlöm, mert - ahogy helyesen hivatkozik rá a törvényjavaslat indoklása - az Alaptörvény negyedik módosítása sokak értelmezése szerint megteremti azt az alkotmányos alapot, hogy az Alkotmánybíróság újból megfontolja a korábbi álláspontját, hiszen az Alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé tette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem sértheti mások emberi méltósághoz fűződő jogát.
Itt van az első olyan lehetőség, ha elfogadjuk ezt a törvényt, amellyel lehetővé tesszük, hogy az Alkotmánybíróság akár konkrét, akár általános, tehát absztrakt normakontroll formájában megváltoztathassa azt a két évtizedes felfogását, amely szerint a büntetőjogi védettség vagy a büntetőjogi fenyegetettség nem terjedhet ki arra az esetre, amikor az erőszak közvetlen veszélye még nem áll fenn egy szituációban, hanem pusztán gyűlöletre uszít a véleménynyilvánítás.
A javaslatban megfogalmazott büntetőjogi technika persze nem önmagában a gyűlöletre való uszítást, hanem annak a közrend vagy a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való elkövetését büntetné, tehát egy olyan többlet tényállási elem található ebben a javaslatban, amely egyszersmind könnyebben értelmezhetővé, másrészt alkotmányosan is megalapozottabbá teheti ezt a tényállást.
Összefoglalva úgy gondolom, hogy ebben a büntetőjogi tárgyú jogharmonizációs csomagban megbújik egy olyan javaslat, amely a gyűlöletbeszéd elleni fellépés újabb lehetőségét adja meg, a gyűlöletbeszéd elleni fellépéshez ad újabb eszközt a jogalkalmazók számára. Ahogy már elmondtam, ez viszont azt is feltételezi, hogy mind a bírói gyakorlatnak, mind - ha esetleg elé kerül - az alkotmánybírósági gyakorlatnak meg kell változnia ebben a tekintetben, tehát önmagában az uniós jogharmonizáció valószínűleg nem lesz elég ok arra, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztassa az álláspontját, de úgy gondolom - ahogy az előbb említettem -, hogy az Alaptörvény hatályos rendelkezései, az új Alaptörvény és annak módosításai lehetővé teszik, hogy az Alkotmánybíróság is fellépjen és lehetővé tegye a gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépést.
Tisztelt Ház! Tehát azon túl, hogy a törvényjavaslat számos technikai szükségszerű módosítást tartalmaz az európai uniós jognak való megfelelés indoka miatt, ezek mellett egy nagyon jelentős, elvi jelentőségű Btk.-módosítást is tartalmaz, ez a Btk.-módosítás pedig, ahogy mondtam, reményeim szerint ki fogja állni az alkotmányosság próbáját. Csak másodlagos kérdés, hogy ezzel az uniós jognak való megfelelést is teljesítjük, valójában a gyűlöletbeszéd elleni hatékonyabb fellépés lehetősége is benne van ebben a törvényjavaslatban.
Már csak ezért is tisztelettel ajánlom figyelmükbe és kérem a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
