SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Urak, illetve Hölgy! Nagyon köszönöm, és örömteli, hogy egy ilyen előterjesztés része lehet az ember; egyrészt azért, mert van egy történelmi múlt, amiről beszélünk és beszélt szószóló úr is, másrészt azért, mert van egy jelen. És mind a kettő nagyon fontos.
A történelmi múlt fontos abból a szempontból, amit szószóló úr is említett, III. Béla királyunknak nem gesztusa, hanem mondhatni, keresztényi kötelessége volt, amit megtett, miszerint Szent Iván, Szent János ereklyéit visszaszállítatta Szófiába, azaz akkori elődjébe. Majd utána onnan vitték tovább a mai rilai kolostorba. Mondtam egy tévedést még az előző ülésen, és szeretném is kijavítani magam, az október 19-i dátum, ami egyébként a bolgár-magyar barátság emléknapját fogja jelezni, az a nap, amikor átszállították a rilai kolostorba a szent ereklyéit. Tehát ez az egyik dátum.
A másik az, és nagyon fontos, egy kicsit összekötve a mai világunkkal, az oszmán birodalom és megszállás közel 500 éves időszaka, ami a bolgár embereket, a bolgár nemzetet érintette. Ha nem lett volna ortodoxia, ha nem lett volna kereszténység, ma nem beszélnénk Bulgáriáról. Tehát ilyen szempontból a bolgár egyház, ortodoxia jelenléte nagyon fontos volt, és talán az egyetlen mentőöv volt, ami ezt a nemzetet megmentette.
A következő történelmi esemény egyértelmű, a magyarországi jelenlét, amiről hosszabban és abszolút pontosan számolt be szószóló úr. De ennek része az a százéves évforduló, amit idén ünnepel a bolgár közösség. Én örülök, hogy egyrészt találkozhattam a pátriárkával akár közösen is szószóló úrral, kint Szófiában és itt Budapesten is. Egyértelmű az a sorsközösség, az a gondolkodás, ami nemzeteink között megvan, ami egyházaink között megvan, ami a kereszténységünkben, még akkor is, ha az egyik katolikus keresztény, a másik ortodox, a harmadik valamelyik protestáns egyház tagja, de mégis kereszténységünkben megvan. Ez erősíti a két nemzet kapcsolatát; azt gondolom, talán a legerősebb bástya a mai világban.
A jelenről, azt hiszem, keveset kell beszélni. El kell ismerni azt, hogy a bolgár emberek, akik itt éltek Magyarországon, akár valóban a bolgárkertészeten keresztül, akár kultúrájukon keresztül, akár pedig az anyaországukkal való kapcsolattartáson keresztül nagymértékben erősítették Magyarország és a magyar nemzet erejét is. Ez egy óriási nagy dolog, és ezt szeretném megköszönni. Mindamellett pedig nem véletlen az, hogy 2010 óta, amióta a második, illetve a harmadik Orbán-kormány kormányoz, megsokszoroztuk a bolgár közösség támogatását is, hasonlóan a többi nemzetiséghez, 2,4-szeresére növekedett az a támogatás, ami akár a köznevelési, akár a kulturális, akár pedig az önkormányzati feladatellátáshoz szükséges ennek a közösségnek. Örülök annak, és nagyon köszönöm a bolgár nemzetgyűlésnek, ahol már megszavazták ezt, meghozták ezt a döntést, hogy október 19-e a bolgár-magyar barátság napja legyen.
Egyetlenegy szomorú része volt a mai napnak, és számomra érthetetlen is volt, hogy amikor sürgősséggel szerettük volna mindezt megszavazni, hogy meglegyen időre ez a döntés, miért volt az, hogy ilyenkor is van két képviselő, és ki is mondom a nevüket, Varju László és Vadai Ágnes, akik nem voltak hajlandók igennel szavazni, hanem tartózkodtak ennél a szavazásnál. Nem értem, hogy ilyenkor miért nem tud közösen együtt dönteni a parlament, miközben például a bizottsági ülés néhány perccel ezelőtt százszázalékosan fogadta el az előterjesztést, és teljes egyetértéssel fogadta el a módosító indítványt, ami egy picit még jobbá tette ezt az előterjesztést.
Köszönöm szépen egyrészt elnök úrnak, a képviselőknek, képviselőtársaimnak, mindenkinek és természetesen a nemzetiségi szószólóknak, hogy mind nyelvük ápolásáért, mind nemzetiségük megtartásáért sokat tettek eddig az elmúlt évek során, és ez a döntés, ami most itt előttünk van, ez is ezt szolgálja. Teljes természetességgel mondhatom, hogy a kormány támogatja mindezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
(18.10)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
