SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR
SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a magyar-bolgár kapcsolatok fő láncszemeit 300 éve a kereskedelem, a könyvnyomtatás és a mezőgazdaság alkotja. A kulturális kapcsolatok területén elsősorban irodalmi műveket dolgoztak fel tudományos alapossággal a két ország kapcsolatait vizsgáló kutatók. A kulturális kapcsolatokat az állami kötelezettség szintjére emelő első egyezményt 1940 februárjában kötötték Hóman Bálint és Bogdán Filov kultuszminiszterek. Ekkor már hetedik éve működött a bolgár tudományos központ a Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Engedjék meg, hogy néhány szót én is beszéljek a bolgárkertészekről, bár már Varga Szimeon alaposan kifejtette. Valóban a XV. század közepétől, a török birodalom térhódításával a bolgár lakosság több hullámban érkezett Magyarország területére, tartósan megtelepedtek és itt menedékre találtak. A török hódoltság megszűnése után meg is élénkültek a kereskedelmi kapcsolatok. Ebben jelentős szerepet játszottak a balkáni, köztük a bolgár kereskedők és a bolgárkertészek, akik szerte az országban meghonosították Magyarországon az intenzív öntözéses zöldségtermesztést. A bolgárkertészek valóban ezzel egy hiányt pótoltak. Ők nem kifejezetten a versenyszférában jelentkeztek versenytársként, sokkal inkább a bolgár gyakorlatot és a tapasztalatot hasznosították.
A magyarországi bolgárok mintegy tízezres létszámban szerte az országban közel 170 településen élnek. Az elmúlt 100-125 évben viharos politikai, gazdasági események dacára azért megőrizték az etnikai identitásukat, szervezeti integritásukat, és rövid idő alatt nagyon jelentős szerepet töltöttek be a magyar kertkultúra fejlesztésében, a termelési módszerek rejtett szakmai fogásaival, az intenzívebb fajták, új fajok meghonosításával.
Nagy általánosságban állíthatjuk, hogy 1878 után, az újkori bolgár államiság megteremtését követően Magyarország és Bulgária kapcsolatait, külpolitikai orientációit nem a konfrontáció, nem a konfliktusok, sokkal inkább a partneri, szövetségi magatartás jellemezte. Mindez feltétlenül kedvező körülményeket teremtett az itt élő és már dolgozó bolgár állampolgárok számára. A központi állami szervek és helyhatóságok inkább támogatólag, mintsem gátló-lag viszonyultak a bolgár betelepülők gazdasági tevékenységéhez, azok jogi ügyeihez.
A bolgárok életében számos kommunikációs színtérnek van kitüntetett jelentősége napjainkban, erről is volt már szó. A mai bolgárság tömeges találkozói a bolgár művelődési házban, illetve a Magyarországi Bolgárok Egyesülete által másutt szervezett összejöveteleken, ünnepségeken valósulnak meg. Az egyesület mint érdekvédelmi szervezet igyekszik átfogni a bolgár kisebbségi társadalom egészét.
Mint már erről is volt szó, 2016-ban ünnepli a bolgár közösség a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének 100. évfordulóját. Ez alkalomból a szószóló úr 2016. február 11-én látogatást tett Szófiában. Ott találkozott Dzhema Grozdanova asszonnyal, a külügyi bizottság elnökével, és a téma valóban az volt, amit a szószóló úr 2015. október 5-én itt a parlamentben már említett, a magyar-bolgár barátság napjának október 19-ei megteremtése és annak határozati javaslattal való elfogadása, valamint a magyarországi bolgár ortodox egyházközösség alapítása 100. jubileumi évfordulójának a megünneplése volt.
A határozati javaslat, amely most előttünk áll, ennek megfelelően üdvözli a Bolgár Köztársaság azon törekvését, miszerint a bolgár törvényhozásban október 19-ét a bolgár-magyar barátság napjává kívánják nyilvánítani, és ahogy már erről is volt szó, a bolgár nemzetgyűlés ez év szeptember 15-én 130 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta ezt.
A Magyar Szocialista Párt frakciója és én - mint a magyar-bolgár tagozat tagja - az elmondottak okán, a két nép közös történelmi és kulturális örökségét figyelembe véve, valamint a magyar-bolgár kapcsolatok megerősítése érdekében maximálisan támogatjuk a határozati javaslat elfogadását. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
