VARGA SZIMEON
VARGA SZIMEON
VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is bolgárul mondanék egypár mondatot, és azt utána le is fordítanám.
Уважаеми господин Председател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на българите в Унгария и от моето име на този тържествен ден.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a magyarországi bolgárok és magam nevében köszöntsem Önöket ezen a jeles napon. Közel egy éve, 2015. október 5-én tartott parlamenti felszólalásomban javaslatot tettem a magyar-bolgár barátság napja megrendezésére.
A két ország közötti kapcsolatok megerősítését célzó baráti nap megrendezésére és hagyományteremtésére vonatkozó gondolatomat Orbán Viktor miniszterelnök úr, Bojko Metodiev Boriszov miniszterelnök úr, Kövér László házelnök úr, Margarita Povova köztársaságielnök-helyettes asszony, őeminenciája Erdő Péter bíboros úr és a bolgár pravoszláv egyház vezetője, Neofit bolgár pátriárka is örömmel fogadta. Kezdeményezésemet valamennyi parlamenti frakció támogatta, így az Interparlamentális Unió Magyar-Bolgár Baráti Tagozatának tagjaival együttesen terjesztettük be határozati javaslatunkat. Köszönetemet fejezem ki a bolgár IPU Bolgár-Magyar Tagozatának is, hiszen a kezdeményezést első perctől örömmel patronálták.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy ünnep ez a mai a Magyarországon élő bolgár nemzetiség számára. A mi szívünkben két haza, két otthon van. A mi gyökereink két országból táplálkoznak. Ezen gyökerek erősek, hiszen az új hazánk mindent megtett azért, hogy megtaláljuk a helyünket, és óhazánk soha nem fordult el tőlünk.
Egyszerű kertészekből közösség kovácsolódott, amely megőrizte identitását, óvta szokásait, nem feledte vallását és csodálatos anyanyelvét. Magyarország segítő, baráti kezet nyújtott szépapáinknak, és ők szorgos munkával és hittel igyekeztek megmutatni erényeiket és átadni tudásukat. Lazar Ivanovot, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete első elnökének gondolatát idézve: „A jövőt nem csak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni.”
Tisztelt Országgyűlés! A dolgos őseink leszármazottjaként ma itt állhatok önök előtt a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén, mint a bolgár nemzetiség képviselője, és akár az anyanyelvemen is kérhetném az önök támogatását erről a pulpitusról. Nagyon nagy szó ez. Hálás vagyok a sorsnak, hogy megadatott nekem, hogy közvetíteni tudom közösségünk óhaját és kérni tudom a barátságnap hagyományteremtését.
Ugyanakkor hálámat fejezem ki a bolgár nemzetgyűlésnek, hogy 2016. szeptember 15-én a törvényhozásban 130 igen, nulla tartozkodás és nulla nem szavazattal október 19-ét a bolgár-magyar barátság napjává nyilvánították, hogy országainkban ezt a napot közösösen ünnepelhessük meg, mélyítve és megerősítve ezzel a két nép közötti barátságot. A barátság kimondása és megélése nem csak a gazdasági kapcsolatok erősítését célozza, bár arra is nagy szükség van.
Feladatellátásom során több alkalommal vittem hírét Bulgáriába, hogy milyen egyedülálló és példaértékű a nemzetiségek képviselete, önállósága és támogatási rendszere Magyarországon. A barátság a két nép között nem most kezdődött, a történelem kusza útjain számtalan esetben egymás mellé sodort minket a sors. Napjainkban a legfontosabb viszont az, hogy segítő kezet nyújtsunk egymásnak, és gyökereink védelmében erős bástyát alkossunk.
Visszatekintve a magyar és a bolgár nép kapcsán leszögezhetjük, hogy a magyarság, illetve a magyarok elődnépei több mint ezer évet a bolgárok, illetve az előbolgárok szomszédságában, vagy velük együtt töltöttek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Október 19-e az ortodox egyház szentje, Bulgária védőszentje, Csodatévő Rilai Szent János - ahogy mi mondjuk: Szveti Ivan Rilszki - nevéhez köthető, hiszen Bulgáriában ekkor ünneplik a szentet.
A történelem során III. Béla magyar király 1183-ban hadjáratot indított Bizánc ellen, és ezzel kedvező feltételeket teremtett a második bolgár cárság 1187-es megalakulásának, a bizánci uralom felszámolásának. III. Béla vezetésével egy magyar sereg tört be a még mindig bizánci uralom alatt álló bolgár területekre, és többek között Rilai Szent János, vagy ahogy mi mondjuk, Szveti Ivan Rilszki ereklyéit is magukkal vitték Magyarországra. Az Esztergomban 1183-1186 között elhelyezett relikviák sok csodát tettek. A legenda szerint az érsek megtiltotta Szent János tiszteletét, mivel nem tartotta szentnek. Rendelkezése után nem sokkal megnémult, és csak bűnbánata, a szent sírjára hullatott könnyei oldották meg nyelvét. III. Béla értesült az esetről, az ereklyéket azonnal aranyba és ezüstbe foglaltatta, és 1187-ben visszavitette Szredec városába, a mai Szófiába. A szent ereklyéinek visszaszolgáltatása emlékeztessen minket arra, hogy hitünk összeköt minket, és ezt az erős köteléket nem feledhetjük.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt képviselőtársaim! Néhány szó arról, hogy a bolgárok magyarországi letelepedése hogy kezdődött. A bolgárok a törökök elől menekülve a szerbekkel együtt érkeztek Magyarországra a XV. században. A bevándorlók következő hulláma a török hódoltság után, az 1699-ben kötött karlócai békét követően kereskedőként jött az országba. A kertészettel foglalkozó bolgárok csoportja a XVII. és a XVIII. század fordulóján elsőként az észak-bulgáriai Ljaszkovec községből, majd Polikraistéból és Dragánovóból indult útnak.
(18.00)
A magyarországi bolgárok nagy része ebből a két utóbbi községből származik. Kezdetben időszakosan összeállt csoportjaik a bolgár nép körében hagyományosan kialakult vándormunkásság, az úgynevezett - bolgárul - gurbet keretében ingáztak szülőföldjük és az Osztrák-Magyar Monarchia között. 1914-ben 5204 hivatalosan regisztrált bolgár személy dolgozott a Monarchia területén. Mindenütt, ahol letelepedtek, meghonosították az intenzív, öntözéses-árasztásos zöldségtermesztést. A bolgárkertészetek egyfelől hiányt pótoltak a kertgazdálkodásban, másfelől új szükségleteket teremtettek és elégítettek ki. Általában a nagyobb városok szélén bérelt földön, viszonylag kis területen a piaci igények kielégítésére termeltek, az iparosodó régiók, városok zöldségigényét biztosították. A bolgárok honosították meg Magyarországon a padlizsánt.
Az első világháborút követően a gazdák egyre inkább több évre szóló földbérletet kötöttek, sokan földet, házat, lakást vásároltak, és nem jártak évente haza, sőt idenősültek. Egyre többen szegték meg a vándormunkásság korábban íratlan normáit, és feleségükkel együtt gyermekeiket is magukkal hozták. Ennek egyenes következménye volt, hogy a munkaszervezet a társulásos kertművelésről a családi művelés felé mozdult el. A folyamatos letelepedés időszaka a két világháború közötti években kezdődött, és a 1940-es, 1950-es évek elejéig folytatódott.
Tisztelt Országgyűlés! A hosszabb időt Magyarországon töltő és itt dolgozó kertészek és kereskedők 1914 nyarán megalapították a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, amely több mint száz éve azóta is folyamatosan működik. A bolgárok közösségi és kulturális életének központja a Bolgár Művelődési Ház, aminek az építését a hazai bolgárok saját erőből, adományokból, építették fel, és a munkálatokat 1957-ben fejezték be.
A magyarországi bolgár ortodox egyházat 1916-ban alapította a magyarországi bolgár görögkeleti egyházközösség. Az idén ünnepeljük a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének százéves jubileumát. A jubileumi ünnepségen a bolgár pravoszláv egyház vezetője, Neofit bolgár pátriárka tartott szentmisét a templomunkban, erősítve közösségünket, és találkozott Erdő Péter bíboros úrral a Szent István Bazilikában.
A bolgár iskola az 1950-es évek közepe óta működik a Bajza u. 44. szám alatti szép épületben. Azt megelőzően különböző magyar iskolákban kapott egy-két tantermet és használhatta a tornatermet. Az iskola kezdetben a Lónyay utcai iskolaépületben kapott helyet, ugyanabban az utcában, ahol akkoriban az egyesület székhelye és az első bolgár parókia is volt. A második világháború végéig a bolgár iskolát a közösség tartotta fenn. Adományokat gyűjtöttek a fűtésre, sőt a szegényebb gyerekeknek ruhára és ellátásra is.
A magyarországi bolgár nemzetiség közössége büszke nyelvoktató kisebbségi iskolájára, a bolgár kétnyelvű nemzetiségi óvodájára, a felnőttekből álló a Jantra és a Martenica néptánccsoportra, a gyermekekből álló Roszica néptáncegyüttesre, valamint a nyugdíjasokból álló Zornica női hagyományőrző egyesületre és még számos intézményére.
Szívünknek különösen kedves az első hazai bolgár színtársulat, a Malko Teatro. Az 1992. évtől jelenik meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületének kétnyelvű társadalmi és kulturális folyóirata, a Haemus. A Bolgár Országos Önkormányzat lapját 2003 óta Balgarszki Veszti, Bolgár Hírlap néven adja ki. A hazai bolgár közösség és az anyaország között kialakult szoros kapcsolat a Bolgár Országos Önkormányzat kiemelkedő munkájának is köszönhető.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A barátság semmibe sem kerül, de sokat ad. Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják. Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki nem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle. Boldoggá teszi az otthont, a hazát, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen. A hitünk és gyökereink összekötnek minket, és ezt az erős köteléket nem feledhetjük el. Legyünk egymásnak segítő támaszai, és minden év október 19-én ünnepeljük közösen a magyar-bolgár, bolgár-magyar barátságot. Ehhez kérem a megtisztelő támogatásukat.
Köszönöm, hogy elmondhattam és köszönöm, hogy meghallgattak. Благодаря за вашето внимание! (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
