DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban foglalt módosítások új jogintézmények megteremtését és a meglevő szabályozásnak a joggyakorlat által felvetett pontosítását célozzák a büntetés-végrehajtási jog területén.
Engedjék meg, hogy a következőkben a legfontosabb változásokat összefoglaljam! Mint az ismert, az Emberi Jogok Európai Bírósága a büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalható zsúfolt elhelyezési körülmények miatt többször is elmarasztalta hazánkat, és a 2015. március 10-én meghozott úgynevezett vezető ítéletében az egyezményt sértő fogvatartási körülmények megszüntetésére irányuló cselekvési terv elkészítésére hívta fel.
A bíróság továbbá szükségesnek tartotta az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkében meghatározott kínzás, illetve embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának a megsértésével összefüggésben a jogsérelem bekövetkezésének megelőzését, illetve a sérelem bekövetkezése esetén megfelelő kompenzációt biztosító hatékony jogorvoslat bevezetését. A folyamatban lévő hasonló ügyek tekintetében a bíróság a vizsgálatot nem függesztette fel. Az ítélet végrehajtását az Európai Tanács miniszteri bizottsága a kormány által benyújtott cselekvési terv alapján ellenőrzi. A cselekvési terv 2015. december 9-én került megküldésre az Európa Tanácsnak. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a magyar cselekvési tervben vállalt, börtönzsúfoltság felszámolására szolgáló férőhelybővítési programot kiegészítve a jogalkotás eszközeivel is segítse a probléma kezelését, és megteremtse a bíróság ítéletében meghatározott hatékony jogorvoslati rendszert.
Mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, hogy Magyarország nem az egyetlen Európában, amelynek szembe kell néznie a börtönzsúfoltságból eredő nehézségekkel, és az egyezménysértés következményeként a bíróság elmarasztaló, kártérítésre kötelező döntéseivel, így például Olaszországgal és Oroszországgal szemben szintén vezető ítéletet hoztak, de Bulgáriával, Görögországgal, Lengyelországgal és Romániával szemben is születtek elmarasztaló ítéletek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatában kiemelte, hogy a szabadságvesztés időtartamának jelentős csökkentése megfelelő jóvátétel lehet. Egy ilyen típusú jóvátétel azonban nem szolgálná azokat a büntetőpolitikai célokat, amelyek mellett a kormányzat már 2010-ben határozottan elkötelezte magát, vagyis a közbiztonság megerősítését és a törvénytisztelő emberek védelmét. A reintegrációs őrizet viszont, amikor az elítélt kontrollált körülmények között tölti a szabadságvesztésből hátralévő időt a számára kijelölt lakásban, már olyan garanciális szabályokkal övezett jogintézmény, amelynek révén a zsúfoltság csökkenthető, de nem a közbiztonság rovására.
A törvényjavaslat ennek tükrében a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát kiterjeszti mind a személyi kört, mind annak időtartamát illetően. A módosítás értelmében már nemcsak az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre, hanem valamennyi gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt elítéltre, illetve a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjedne. Másrészt a reintegrációs őrizetben töltendő időt a bűnösség fokától függően és hosszabb tartammal határozza meg, szándékosság esetén a korábbi hat hónapi időtartamot tíz hónapra, míg a gondatlan elkövető esetén egy évre emeli fel.
A bíróság által megjelölt megelőző jogorvoslatként a büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe egy új jogintézmény kerül, az egyezménysértő elhelyezési körülmények miatti panasz benyújtásának lehetősége a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához. A panasz alapján az intézet parancsnoka az elhelyezési körülmények javítása vagy ellensúlyozása érdekében a lehetőségekhez mérten megteszi a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben akár a fogvatartott átszállítását is kezdeményezheti, amiről az aktuális telítettségi mutatók alapján a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága dönt.
(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A börtönfejlesztések előrehaladtával már reálisan számolni lehet majd azzal, hogy lesz olyan kapacitással rendelkező büntetés-végrehajtási intézet, ahová a fogvatartott kapcsolattartási jogának sérelme nélkül átszállítható. Ha az átszállítás sértené a fogvatartott kapcsolattartási jogát, az erről hozott határozat bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető.
Végül az egyezménysértő helyzet felszámolását célzó módosítások központi eleme a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító hazai kártalanítási eljárás bevezetése. Az új kártalanítási eljárást szintén a büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe építi be a javaslat, kiegészítve a büntetés-végre-haj-tási bírói eljárások körét. A büntetés-végrehajtási bíró független, pártatlan szervként bírálhatja el a kártalanítási igényt egyszerű eljárás keretében, és így rövid határidővel sor kerülhet a sérelem orvoslására. A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet a fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. Kártalanítás iránti igény az alapvető jogokat sértő elhelyezés megszűnésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
A büntetés-végrehajtási intézet a kárigényhez kapcsolódóan a kifogásolt fogvatartási körülményekre vonatkozóan közöl adatokat, csatolja a fogvatartási nyilvántartás alapján készített kivonatot, valamint azon egyéb iratokat, amelyek a jogalap megítéléséhez szükségesek. A büntetés-végrehajtási bíró speciális ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik az értékelhető fogvatartási körülmények számbavételekor. A büntetés-végrehajtási bíró iratok alapján is meghozhatja a döntést. Az eljárásban egyebekben illeszkedik a büntetés-végrehajtási bíró az eljárások általános szabályaihoz, ügyiratok alapján az eljárásra a bírósági titkár is jogosult.
Az eljárás során a pénzbeli kártalanítás mértékét a napi tétel törvényben meghatározott keretei között - amelynek alsó határa 1200 forint, felső határa pedig 1600 forint - a büntetés-végrehajtási bíró határozza meg, a napi tétel általa megállapított konkrét összege és az alapvető jogokat sértő fogvatartási körülmények között töltött napok szorzataként. Ez a megoldás megfelelő teret ad a bírói mérlegelésnek, lehetőséget biztosítva arra, hogy a büntetés-vég-re-haj-tási bíró a zsúfoltsággal együtt a fennálló egyéb alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeket összességükben értékelhesse, és az okozott jogsérelem súlyával arányban álló kártalanítást állapíthasson meg.
A módosítás a kártalanítás kifizetése iránti intézkedési kötelezettséget az igazságügyért felelős miniszter feladatkörébe telepíti. A kifizetésre a határozat kézbesítésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A módosítás értelmében a kártalanítással szemben a következő követelések kielégítésének van helye: a gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárásban érvényesített követelés, azzal a bűncselekménnyel összefüggésben megítélt polgári jogi igény, illetve a polgári bíróság által jogerősen megítélt kártérítés vagy sérelemdíj, amely miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása tekintetében a kártalanítást megállapították.
A törvényjavaslat továbbá a gyakorlati szakemberek és jogalkalmazás oldaláról felmerülő észrevételek alapján olyan pontosításokat végez el, amelyek segítik a jogalkalmazást, és amelyek révén egyszerűbbé és átláthatóbbá tehető a szabályozás, illetve az egyes jogintézmények működtetése. Ezek közül kiemelném a fogva tartott anyák és gyermekük büntetés-végrehajtási intézetben, illetve javítóintézetben való együttes elhelyezésének módosítását. A büntetés-végrehajtási kódex jelenlegi szabályozása csak a büntetés végrehajtása során megszületett gyermekek esetében teszi ezt lehetővé. A javaslat kiterjeszti az együttes elhelyezés lehetőségét, és az anya a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának megkezdésekor, illetve az előzetes letartóztatás elrendelésekor is kérelmezheti az egy évnél fiatalabb gyermekével való együttes elhelyezését. Az együttes elhelyezés egy speciális, kifejezetten erre a célra kialakított részlegen, a gyermek megfelelő gondozását biztosító környezetben valósul meg.
(18.10)
Az alapvető jogok biztosa egyéni panaszbejelentés alapján lefolytatott vizsgálatot követően az ezzel kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatára munkacsoport felállítását kezdeményezte az igazságügyminiszternél. A munkacsoport működése során megvizsgálta az uniós államok szabályozását, és a hazai helyzet elemzését követően javaslatot tett az együttes elhelyezés kiterjesztésére. Az együttes elhelyezés alanyi körének kiterjesztésével tehát a törvényjavaslat célja a gyermeknek az anya általi gondozáshoz való jogát érintő megkülönböztetés felszámolása.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén az Európa Tanács részére megküldött cselekvési tervet kiegészítve szándékaink szerint hazánk eleget tud tenni a bíróság vezető ítéletében meghatározott követelményeknek, a preventív, illetve a kompenzációs jogorvoslat megteremtésével. Ezzel elérhetővé válhat, hogy a további kérelmeket a bíróság visszaadja nemzeti elbírálásra.
A bírósághoz benyújtott kérelmek száma folyamatosan növekszik. Ez év januárjában 3500 ügy volt, a legfrissebb adatok szerint 5000 ügy van a strasbourgi bíróság előtt. Annak érdekében, hogy a bíróság tömeges elmarasztalásait, valamint az euróban megállapított súlyos kártérítések és egyéb költségek megfizetését a magyar állam elkerülhesse, indokolt a hazai kompenzációs rendszer mielőbbi hatályba léptetése, ugyanis csak reális időn belüli megoldás esetén van meg az az esély, hogy a bíróság a kérelmek befogadását és vizsgálatát beszüntesse.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/12179. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
