IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN,
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy Habsburg Ottó hagyatékának gondozását egy alapítvány lássa el. Habsburg Ottó életművét, a magyarság ügyéért tett kiemelkedő erőfeszítéseit mindannyian nagyra becsüljük. Habsburg Ottó segített az Európai Uniót létrehozni, bővíteni. Keresztényszociális meggyőződése mentén tevékenykedett az Európai Parlament tagjaként, korelnökeként. Mindig voltak távlati céljai, mindig talált magának feladatot. 1979-ben az Európai Parlament újonnan választott tagjaként jelképesen üres széket állíttatott fel a vasfüggönyön túli, kelet-európai országok számára.
1989. július 22-én azt üzente a Páneurópai Piknik résztvevőinek: „Biztosítom honfitársaimat, hogy minden tőlem telhetőt megteszek az Európai Parlament és a Páneurópai Unió keretén belül, hogy egy szabad és demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az Európai Közösségünknek.” Így is tett, támogatta Magyarország, Szlovénia és Horvátország uniós tagságát. Törökország csatlakozásáról viszont elutasítóan nyilatkozott.
Ismét egy idézet következik: „Elsősorban Horvátországot említeném meg. Ők tulajdonképpen honfitársaink. Olyanok, akiknek történelme összefügg a magyar történelemmel. Ha az ember ma Horvátországba látogat, a legtöbb templomban csak magyar szentek vannak. Szlovéniában csak osztrák szenteket találni. Voltak nehézségek a két ország kapcsolatában, de ez a jó házasságban is előfordul. A törökök más probléma. Ők önmagukban is nagyhatalom. Törökországnak más feladata van. Nem akarom azt, hogy Törökország, mint Írország vagy Portugália, belépjen az EU-ba.
(17.40)
Itt, Németországban a CDU álláspontja is az, hogy Törökországgal egy külön kapcsolatot kell létesíteni.”
Noha Habsburg Ottót édesanyja gyerekként azért taníttatta nyelvekre, hogy később, uralkodása során hasznát vegye, nagy nyelvtudását azonban politikusként kamatoztathatta. A francia és a német mellett a magyart nevezte még egyik anyanyelvének. Több nyelven írt könyveket történelmi, politikai, társadalompolitikai témában. Antikommunista és antifasiszta volt. Népes családja volt, hét gyermeket nevelt fel.
A rendszerváltás környékén Magyarországon nagy lelkesedéssel fogadták őt. Néhányan ugyan ag-go-dalmaskodtak, mert a királyság visszatértének rém-képét látták benne, de a valós okok a korábbi elhallgatás, a kommunizmus évei alatt a történelmi múlthoz, a császársághoz való ellenséges hozzáállás volt, és nem utolsósorban egy igazán európai, magyarul szépen beszélő ember intelligens szavai voltak.
Habsburg Ottó 60 magyarországi településnek a díszpolgára volt. Emlékét eddig is sokan őrizték. Jöjjön létre Habsburg Ottó Alapítvány is, amely kizárólag erre a feladatra koncentrálhat! De álljunk meg egy pillanatra! Miért a kormány hozza létre, módosítva ezzel az államháztartási törvényt, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényt és egyéb jogszabályokat is? Csak nem arról van szó, hogy Habsburg Ottó valóban fontos és nemes ügyét kihasználva akarnak alapítvány-létrehozási jogot adni a kormánynak, amellyel később vissza is élhet?
Kezdjük ott, hogy miért nem hozhat létre a jelenlegi kormány alapítványt, és mindez miért jó. 2006 óta nem lehet ugyanis új közalapítványt létrehozni. Ez a speciális forma olyan alapítványt takar, amit az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozhatott létre. Ez a szervezeti forma azonban egyértelmű zsákutcának bizonyult az állami, önkormányzati feladatok ellátásában.
A közalapítvány megszüntetése, egészen pontosan az újak létrehozásának a kizárása, a régiek megtizedelése és a szabályok szigorítása azért volt indokolt, mert a közalapítvány intézménye a közpénzek elfolyatásának egyik fő csatornájává vált. A közalapítványok túlnyomó része ugyanis csak nevében volt alapítvány. Nem a részére elkülönített célvagyonból működött, hanem minden évben rendszeres költségvetési támogatást kapott - mint ahogy gondoljuk, most ezek után majd a Habsburg Ottó Alapítvány is -, és ezt nehezen áttekintően, korlátozott ellenőrzés mellett újraoszthatta. Valójában azért jöttek létre, hogy az alapítóval érdekazonosságban élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget. Ez azonban éppen hogy teljesen elzárta az államot attól, hogy bármi befolyása legyen az adott célra elkülönített pénzre, ami rendszerszinten a demokratikus kontroll szempontjából teljesen elfogadhatatlan.
Gyönyörű példája volt a jogintézmény visszaélésszerű alkalmazásának, hogy amikor a 2002-es kormányváltás előtt az akkori és a jelenlegi kormánypárt veszélyben érezte a Terror Házát, akkor a fenntartó hirtelen egy debreceni, megyei jogú város által alapított közalapítvány lett, ami rögtön duplán védte az államtól az intézményt. Ez a fajta pénzügyi függetlenség közpénz esetén vállalhatatlan. Így az LMP elvi síkon egyetért a 2006 óta érvényesülő közalapítványi tisztogatással.
Az elmúlt ciklusban sem az volt a baj, hogy a Fidesz hozzányúlt a megmaradt közalapítványokhoz, hanem hogy ezt rendre tisztán politikai káderek beültetésével tette. Annak érdekében, hogy a közalapítvány mint szervezettípus megszüntetése következtében előálló lehetőséget, az alapítványok létrehozásának, illetve az azokhoz való csatlakozásnak a lehetőségét a jövőre nézve is kizárja a jog, a 2016-os módosítás kimondta, hogy mindazok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására a törvény hatálybalépése előtt jogosultak voltak, alapítványt a törvény hatálybalépését követően sem alapíthatnak és azokhoz nem csatlakozhatnak. Ezt lazítja most fel a törvényjavaslat a kormány számára. A közalapítványok államháztartásból történő támogatása helyett speciális fejezeti kezelésű előirányzat alakítható ki – indokolta a megszüntetést a jogalkotó annak idején. És valóban, ez azóta is a mindenkori kormány lehetősége, például arra, hogy az aktuális emlékezetpolitikai elképzeléseit megvalósítsa.
Mi indokolja most mégis az alapítványi forma szükségességét? És ez a történet nemcsak a Habsburg Ottó Alapítványról szól, hiszen ha Pandora szelencéje kinyílik, a kormánypártoké, a kormányalapítványoké a jövő. Újra a közpénzelfolyatás csatornája lesz ez az alapítványtípus talán. 2006-ban, amikor a közalapítványoknak megálljt parancsolt a jog, a régiek működését, elsősorban gazdálkodását szigorú rendelkezések korlátozták be. Ezek az új kormányalapítványok esetén nem kötelezőek, hiszen azok csak a módosítás hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közalapítványokra vonatkoznak.
Összeszedtem, hogy mik is azok a korlátozások, amelyek alól ez az új típusú kormányalapítvány mentes lesz. Elsőként: a közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.
Aztán: a közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem egyesíthető. A közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki. A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5 százalékának mértékéig, de legfeljebb összesen egymillió forint közvetlen vagy közvetett támogatást nyújthat az alapító okiratban foglalt célokra. Meghívásos pályázat kiírására kizárólag akkor kerülhet sor, ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi és a pályázati kiírás tartalmazza a támogatási célt, a támogatás feltételeit és az elszámolás részletes rendjét.
Eddig hármat soroltam fel, és még kettőt fogok, de egy pillanatra megállok. Tehát ezek azok, amelyektől mentesek lesznek az ezután létrejövő kormányalapítványok.
Folytatom a sort a negyedikkel: a közalapítvány alapító okiratában megjelölt ügyvezető szerv a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. Ez alól is mentes lesz.
A közalapítvány alapító okiratának módosítását, illetve a módosítással egybeszerkesztett szövegét a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ez alól is mentes lesz.
Van még egy fontos megjegyzésünk, ez pedig, hogy semmi sem indokolja a törvényjavaslat által biztosított eljárási kedvezményeket. Az alapítványok nyilvántartásba vétele elég nehézkes, lassú, számtalan gyakorlati példát, problémát lehetne felsorolni. Az előző felszólaló meg is tette ezt, külön kitérve arra, hogy egyes megyékben ez milyen lassú, milyen hosszú időnként. A most létrehozott speciális forma esetén gyorsulna a rendszer. Rendben van a gyorsulás, mi egyetértünk vele, nagyon sokat bajlódnak a civil szervezetek ezzel, de vajon miért csak ezeknek a kormányalapítványoknak az esetében gyorsul? Mi végre ez a kiemelt státusz? Miért nem adnak az összes alapítvány esetében egy ilyen könnyítést?
Sima alapítványoknál a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell megvizsgálni a bíróságnak, hogy nincs-e helye az ügy áttételének, a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy a hiánypótlásnak. A kormány által létrehozott alapítvány esetében a törvényjavaslat szerint elég lenne a benyújtástól számított 5 napon belül ezt megtenni. A bírósági nyilvántartásba vétel is jelentősen gyorsulna, a mostani 60 napról a kormány által létrehozott alapítványok esetében 20 napra. Hogyha önök beszélgetnek civil szervezetek vezetőivel, akkor nagyon gyakran elhangzik részükről ez a panasz, hogy rettenetesen nehéz az alapítványoknak, ahogy más civil szervezeti formáknak, egyesületeknek is a bejegyzése, roppant méltánytalan ez a megkülönböztetés.
(17.50)
Az egyszerűsített nyilvántartásba vétel nem olyan régen gyakorlattá vált, és itt is tapasztalható az, hogy bizony nem mindig tartják ezeket a határidőket.
Tisztelt Ház! Nem vagyunk benne biztosak, hogy maga Habsburg Ottó ilyen körülmények között támogatná, hogy a kormány alapítványokat hozhasson létre. A törvénymódosítási csomag kapcsán nehéz helyzetben vagyunk, mert az elsődleges célt, miszerint Habsburg Ottó néven alapítvány jöjjön létre, támogatjuk. De ahogy a kormány ezt csinálja, és azzal, hogy megnyitja ezzel, előreküldve Habsburg Ottó nevét, és visszaélve feltételezésünk szerint ezzel, ahogy számos nagy ember nevével visszaéltek már az elmúlt hat évben, ezen a módon nem értünk egyet. Nem tartjuk jó ötletnek azt, hogy Pandóra szelencéjét megnyissák, és kormányalapítványokat hozzanak létre ezután, ezzel a politikai hatalmukat tovább ment-ve gazdasági hatalommá.
Azt gondoljuk, hogy ez a folyamat - amelyet 2006-ban megszüntettek, amely megállította 2006-ban ezeknek a közalapítványoknak a közpénz-elfolyatását - nem elfogadható. Azt gondoljuk, a Lehet Más a Politika frakciója azt gondolja, hogy ebben nem szeretnénk partnerek lenni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
