SZÁVAY ISTVÁN,
SZÁVAY ISTVÁN,
SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár úr! Kedves Képviselőtársaim! Két törvényjavaslat fekszik előttünk, az egyik a 2011-ben elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király, IV. Károly fiának örökségét kívánja egy, a kormány által létrehozandó közhasznú alapítvány tevékenységi körébe utalni. A másik az ehhez szükséges jogszabályi feltételeket kívánja megteremteni, hiszen, mint ahogy azt már hallhattuk, egy 2006-os törvénymódosítás óta a kormány nem hozhat létre Magyarországon ilyen alapítványt. E törvényjavaslat a kormány által a jövőben létrehozandó alapítványok - és úgy gondolom, hogy indokolt sajnos a többes szám - bejegyzésével, illetve közhasznúvá minősítésével kapcsolatban speciális, rövid határidőket ír elő a bíróságok számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, úgy véljük, hogy Habsburg Ottó életét, munkásságát keveseknek kell bemutatni, illetve ezt, azt hiszem, hogy nagyon szépen és ünnepélyesen megtették az előttem szóló képviselőtársaim is, természetesen ezzel magam sem maradok majd teljesen adós.
Habsburg Ottó személyének a megítélése messze nem olyan megosztó, mint családja történelmi szerepének értékelése, és e helyt persze erről is kell néhány szót szólni. Kétségtelen egyrészről, hogy annak az uralkodó családnak a sarja, amely az évszázadok során számos esetben szenvedést és pusztulást hozott hazánkra, amelynek tagjai kivégeztették Batthyányt és az aradi tizenhármakat, száműzetésbe kényszerítették a nagyságos fejedelmet, üldözték a protestáns hitre térőket, leverték forradalmainkat és szabadságharcainkat, elnyomták népünket, gyarmatosították és kizsákmányolták hazánkat.
Ugyanakkor ne feledjük el azt sem, hogy a kiegyezést követően Habsburg-uralom alatt valósult meg nemzetünk szédületes gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődése is, amelynek következtében gyárak, iparvállalatok, kereskedelmi bankok, múzeumok, színházak és modern városok nőttek ki szinte a semmiből, számban és vagyonban is gyarapodásnak indult a magyar népesség, vasútvonalak hálózták be hazánkat, és ugrásszerű növekedésnek indult a magyar mezőgazdaság is, amelynek termékei távoli földrészekre is eljutottak.
Magyarország a dualizmus évtizedeiben, államközösségben Ausztriával európai nagyhatalommá vált, az évek és az évtizedek múlásával pedig Kossuth Lajos arcképe mellé sok család falán odakerült a nép nyelvén Ferenc Jóskává szelídült uralkodó portréja is. Sikeres felzárkózásunknak a fejlettebb Nyugathoz a négy fronton tisztességgel végigküzdött, ám végül mégis elveszített I. világháború, Európa második kommunista diktatúrája, a Magyar Tanácsköztársaság, valamint a XX. század páratlan igazságtalansága, a trianoni országcsonkítás vetett véget. Habsburg Ottó 1918-ban alig 6 éves volt, apja forrongó birodalmából pedig családjával együtt Svájcba, illetve Madeira szigetére menekült, ahonnan Ausztriába csak 1968-ban, Magyarországra pedig csak a rendszerváltás után térhetett haza.
Tisztelt Országgyűlés! Habsburg Ottó idegen országokban töltött száműzetésében sem feledkezett meg azonban rólunk, magyarokról, de egykori birodalmának más, sajnálatos módon ma egymással acsarkodó népeiről sem. Kétségtelenül egy egyesült Európáért küzdött, de az egyes nemzetek közötti szabad és őszinte együttműködésben, valamint a keresztényi alapokon nyugvó Unióért küzdött, amely sikerrel veszi, veheti fel a küzdelmet a XXI. század kihívásaival is. Jó lenne ma egy ilyen Európai Unió tagjának lenni.
(17.20)
Munkásságával számos esetben hatékonyan támogatta hazánk különféle törekvéseit, Magyarországhoz való ragaszkodását pedig mindennél jobban bizonyítja az a tény, hogy szívét kérésére a pannonhalmi főapátságban helyezték örök nyugalomra. Az idén májusban arról szóltak a hírek, hogy a család és a kormány megállapodásának értelmében a Habsburg Történeti Intézet rendszerezheti és gondozhatja a hatalmas és szerteágazó tárgyi és szellemi hagyatékot. Ezt a feladatot venné át a jövőben létrehozandó Habsburg Ottó Alapítvány. A magunk részéről az alapítványi formában történő hagyatékgondozást elvileg jó ötletnek tartjuk, főleg úgy, hogy tudjuk, az intézeti formában folyó Habsburg-kutatás egy jól körülhatárolható szellemi kör kezébe került.
Kérdés tehát, hogy a létrehozandó alapítvány kuratóriumába, vezetőségébe pontosan kik is fognak majd beülni, mert a javaslatból az derül ki, hogy a kormánynak esze ágában sincsen széles alapokra helyezni ennek az alapítványnak a működését, sem a politikai szféra, sem a civilek irányába. Ebből is az lesz, tartok tőle, államtitkár úr, mint a Nemzeti Emlékezet Bizottságából: elmondja a kormány, elmondják önök, a Fidesz, hogy milyen fontos össznemzeti ügy az, aztán meg majd nem engednek oda senkit a saját embereiken kívül. Úgy véljük, hogy olyan struktúrát kell kialakítani ezen alapítvány esetében is, mint a Tom Lantos Intézet és a Demokratikus Átalakulásért Intézet mögött álló Demokrácia Központ Közalapítvány esetében. Vagy éppen hozhatom példaként a brüsszeli Hunineu Irodát működtető Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítványt, amelynek kuratóriumába a külhoni és a magyarországi politikai pártok egyaránt delegálnak tagokat. Arra most nyilván nem térnék ki, hogy ez utóbbi alapítvány botrányosan működik, Kövér László és határon túli embereinek nemzetpolitikai hobbijait szolgálja ki csupán, a források többségét pedig kvázi fideszes kampányrendezvényekre meg erdélyi falunapokra költi ahelyett, hogy valódi lobbiszervezetként megjelenítené és európai szintre emelné az elszakított magyar közösségek problémáit és sérelmeit.
Magának az alapítványnak a létrehozását tehát a Jobbik elviekben támogatni tudja, szeretnénk azonban világosan látni abban a tekintetben - s remélem, államtitkár úrtól valamilyen választ ezzel kapcsolatban kaphatunk -, hogy pontosan hogyan és kikkel is fog ez a szervezet majd működni.
Tisztelt Országgyűlés! A Habsburg Ottó Alapítványt létrehozandó törvényjavaslattal összefügg az a jogszabálytervezet, amely lehetővé tenné a kormány számára alapítványok létrehozását, amely alapítványokat pedig speciális, rövid határidőkkel kell bejegyezni, illetve közhasznúvá minősíteni. E javaslattal viszont súlyos fenntartásaink vannak. A magyarországi civil szektor ugyanis problémák tömkelegével küzd, amelyek közül csak az egyik a bíróságokhoz kapcsolódó döntések és adminisztratív tevékenységek botrányos elhúzódása. A kormánynak pedig erre csupán annyi a válasza, hogy önmagának nyit egy menekülő utat a számára fontos alapítványok bejegyzésének felgyorsításával ahelyett, hogy hozzálátna a problémakomplexum egészének megoldásához és beterjesztene végre egy civil törvényt vagy annak átfogó módosítását, természetesen úgy, hogy ezt megelőzően kikéri az érintettek véleményét és széles körű egyeztetéseket folytat a civil szféra képviselőivel. Ezt kéne a Jobbik szerint csinálni, nem pedig ismét csak önös érdekből megnyitni egy olyan törvényt, amelyről egyébként az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy ezer sebből vérzik, és igencsak időszerű lenne az abban foglaltak tapasztalatok szerinti alapos felülvizsgálata.
Nem arról van szó tehát e javaslat kapcsán, kedves Vejkey képviselőtársam, amit ön említett, hogy az alapítvány rendkívüli fontosságát kell most hangsúlyozni ezzel a törvénymódosítással, hanem pontosan arról, amire előttem szóló képviselőtársam is utalt, hogy ennek a javaslatnak az ürügyén önök megnyitnak egy kiskaput, eltörölnek egy eddig, egyébként valószínűleg nyilván nem véletlenül meglévő korlátot, és a jövőben már mindenféle ellenőrzés és kontroll nélkül szabadon, kényük-kedvük szerint alapíthatnak bármilyen alapítványt.
Egyébként persze tudjuk, hogy a helyzetre vagy az egyénre szabott törvényhozás gyakorlata a Fidesz részéről messze nem új. Az elmúlt években sajnos számos szomorú példáját láttuk már annak, hogy egyik vagy másik fideszes képviselő saját kicsinyes céljaira használta az Országgyűlést. Csak hogy a szűken vett témánál maradjunk: 2015 júniusában tárgyaltuk Németh Szilárd törvényjavaslatát, amely a Csepelt 2014-ben elbukó rezsibiztos és a helyi Fidesz számára tette lehetővé, hogy rátegyék a kezüket a helyi baloldal által még a rendszerváltás után megkaparintott Munkásotthon Alapítványra, ezáltal pedig az alapítvány által fenntartott művelődési házra, valamint annak gyönyörű színháztermére. A civiltörvényhez akkor is hozzányúltunk, a kormány és a kormánypártok számára akkor sem volt fontos, hogy átfogó módosításokat tegyenek és hozzanak a Ház elé, akkor is pusztán annyi történt, hogy valamely képviselő számára fontos ügy kedvéért egy bizonyos ponton a civiltörvényt megnyitottuk, illetve átírtuk, vagy pontosabban: önök átírták.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat vagy annak legalábbis általam az előbbiekben elemzett része is pontosan bizonyítja azt, hogy Magyarországon legkésőbb a menekültválság kirobbanása óta nem folyik érdemi kormányzás, csupán olcsó politikai kommunikáció zajlik a szemünk előtt. Ennek célja pedig nem más, mint bugyuta plakátokkal elterelni a közfigyelmet a mindennapok szomorú tapasztalatairól, az oktatás, az egészségügy válságos helyzetéről, több százezer tehetséges és szorgalmas magyar külföldre távozásáról, a Fideszhez kötődő maffiaállam kiépüléséről és a kormánypárti oligarchák látványos gazdagodásáról vagy éppen a média, a kultúra és akár a civil szféra teljes gleichschaltolásáról.
Ahelyett ugyanis, hogy a kormány világos koncepciót dolgozott volna ki a sokszor állami vagy önkormányzati feladatokat is átvállaló, vitán felül hasznos munkát végző magyarországi civil szféra támogatására és problémáinak megoldására, minden súlyával rátelepedett a területre és főleg annak finanszírozására. Ennek eredményeképpen például a nem barátinak minősített szervezetek ma is az esélytelenek nyugalmával indulnak a civil szféra állami forrásait osztó Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain.
De ennek következtében működhet ma is minden probléma nélkül a Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó által vezetett „Minden Gyerek Lakjon Jól” Alapítvány, amely törvénysértő módon a tevékenységéről éveken keresztül nem volt hajlandó beszámolni, miközben más szervezetek már pár napos késés esetén is retteghetnek a következményektől. Bár az alapítvány ügyeinek kivizsgálására annak idején Kovács Zoltán államtitkár úr többször is ígéretet tett, tudtommal ez ügyben azóta sem történt semmi, annak ellenére sem, hogy a visszaélések tömkelege miatt Magyar Zoltán képviselőtársam fel is jelentette Hegedűs Zsuzsát.
S továbbmenve a példák sorában, nyilván nem nélkülözi az összefüggést az egykor szebb napokat megélt, mára azonban fideszes rendezvényszervező céggé vált Rákóczi Szövetség idei 50 millió forintos rendkívüli költségvetési támogatása, illetve az a tény, hogy Németh Zsolt fideszes képviselő nemrégiben a szervezet elnökségének tagja lett. Arról már nem is szólva, hogy egyes információk szerint nem mindenki gondolja úgy, hogy ezt az összeget valóban a Rákóczi Szövetség által működtetett külhoni célokra és programokra kellene elkölteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány szándéka tehát sajnos nem az, hogy széles körű egyeztetésekkel és egy új civiltörvénnyel megpróbálná orvosolni a szektort érintő problémákat, hanem annyit tesz, hogy képviselői indítvány mögé bújva csupán a saját érdekében nyit menekülő utat a csigalassúságú adminisztráció, a túlburjánzó bürokrácia és a többszörösen túlterhelt bírósági rendszer Bermuda-három-szögéből. Mindehhez sajnos bőségesen tudunk ötleteket szolgálni. Magam az elmúlt évek során számos alkalommal szólaltam már fel vagy sürgettem írásbeli kérdések formájában a kormányt a civil szférát érintő problémák megoldása érdekében, sajnos kevés eredménnyel. Gond pedig akad bőven.
Nézzünk néhányat, hogy például miről kellene szólnia az előttünk fekvő javaslatnak a kormányzat számára fontos kérdések megnyitásán túl! Bár az elektronikus ügyintézés a civil szervezetek bejegyzése tekintetében az elmúlt két évben nagyot fejlődött, még mindig túlbürokratizált a rendszer. Hiába vezették be ugyanis az egyszerűsített eljárásokat az egyesületek bejegyzésénél, ott sem tartják be a 15 plusz 15 napos határidőt, mert a bíróságok leterheltek, nemegyszer megosztottan foglalkoznak a témával a bírók, vagy csak egyszerűen kevesen vannak. Mindamellett eltérőek a bírói jogértelmezések, például az egyik bíró szerint nem mindegyik oldalt kell szignózni, egy másik szerint pedig igen. Nem egyértelmű az sem, hogy állásfoglalást kell-e kérni egy adott korszak társadalmi vagy tudományos nevének használatakor a Magyar Tudományos Akadémiától, vagy ha igen, pontosan mely esetekben is szükséges ez.
Rendkívül nehézkes a szervezeti változtatások átvezetése is. Míg például a Kaposvári, a Kecskeméti vagy a Győri Törvényszék általában egymásfél hónap alatt válaszol egy változással kapcsolatos megkeresésre, addig az Egri Törvényszék két és fél hónap alatt, a székesfehérvári általában négy hónap alatt, a fővárosi pedig nemegyszer több mint fél év alatt sem képes minderre.
(17.30)
Eljutott hozzám számos civil szervezet panasza, amelyek adatmódosításait több mint másfél év alatt jegyezte be csak a bíróság úgy, hogy ők az előírt módosításokat minden esetben követték, csak a bírósági határozatok között teltek el hónapok. Ez ma egy civil szervezet feladata, problémája és nehézsége, és ebben a helyzetben önök úgy látják, hogy teljesen rendben van és korrekt az, hogy a civiltörvényt úgy nyitják meg, hogy a kormány számára létrehozandó alapítványokat viszont egy bíróságnak 20 napon belül be kelljen jegyeznie. Ezt ebben a formában természetesen nem tudjuk elfogadni.
De menjünk tovább, ha már itt járunk, és lehetőségünk van erről beszélni. Az éves pénzügyi zárások nyilvánosságra hozatalát mindenképpen üdvözöltük. Ugyanakkor az is komoly, éves szinten több tízezer forintos többletköltséget jelent annak a szervezetnek is, amelynek éves bevétele nem haladja meg még a tízezer forintot sem.
Arra is megoldást kellene keresni, államtitkár úr, hogy ne az állam nyelje le azon adózók 1 plusz 1 százalékos személyi jövedelemadó-felajánlásait, akik 200 ezer forint feletti szja-befizetési kötelezettségüket késve teljesítik. Ebben az esetben ugyanis a jelenleg hatályban lévő és véleményem szerint súlyosan korlátozó törvények nem a késedelemben lévő adózót, hanem a kedvezményezett civil szervezetet büntetik. Csak tavaly több mint 30 ezer ember összesen majdnem 160 millió forintját nyúlta le így az állam, ez a pénz pedig számos civil szervezet kasszájából fájóan hiányzott. A Jobbik azt mondja, hogy amennyiben egy adózó teljesíti az elmaradt adófizetési kötelezettségét, akkor ezt követően az állam is utalja el az általa fölajánlott 1 plusz 1 százalékot a kedvezményezett egyház, illetve civil szervezet számára, és ne nyúlja le azt.
És ha már 1 százalék, sajnos a mai napig nem tudjuk, hogy a kormány tervezi-e ennek az adófelajánlási rendszernek a megszüntetését. Tállai András államtitkár úr ugyanis egy ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésemre csupán annyit válaszolt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem tesz javaslatot a jelenlegi rendszer módosítására, ami azt is jelenti, hogy ettől még más minisztériumok javasolhatják az 1 plusz 1 százalékok eltörlését. Figyelembe véve a valóban független civil szektor egyre szűkülő forrásszerzési lehetőségeit, egy ilyen döntés óriási érvágás lenne. Önök ugyanis az idei évre vonatkozóan csökkentették a Nemzeti Együttműködési Alap költségvetési támogatását, amely tavaly még 5,4, idén azonban csak 4,8 milliárd forint volt.
Csak a miheztartás végett jelzem egyébként, hogy a sokat átkozott, és nyilván joggal átkozott Gyurcsány- és Bajnai-kormányok reálértéken számolva több mint dupláját költötték a civilek támogatására, mint a közösségeket és a polgári önszerveződéseket elvileg kiemelten támogató nemzeti és polgári kormányzat. Magam minden évben nyújtottam be egyébként módosító javaslatot a költségvetéshez, a Fidesz azonban soha nem támogatta a civileknek szánt összegek emelését.
A forrásszerzésre és a szabályos forrásfelhasználásra visszatérve, jobban oda kellene figyelni a civil szféra működésének, valamint a céges szektor és a civil szféra együttműködésének támogatására is. Elvben ezt segítenék a civil információs centrumok, de gyakorlatban a 20 CIC 20-féleképpen működik; CIC, igen, ez a rövidítése. Vannak példaértékűek, mint például Bács-Kiskun megye, ahol a helyi civilek rendszeresen kapnak hírleveleket a pályázatokról, a CIC munkatársai különböző képzéseket tartanak, meglátogatják a nem saját szervezésű szakmai rendezvényeket, és aktívan részt vesznek például a Nemzeti Együttműködési Alap választásaiban is.
De sajnos tudunk számos, pusztán formálisan létező, csak az ezzel járó támogatások megszerzésével foglalkozó civil információs centrumról is, de ezeket a pozitív példákkal ellentétben egyelőre még nem nevesíteném. A vonatkozó jogszabály szerint e centrumok feladata a civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszeréből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése. A 19 megyében és a fővárosban létrehozott centrumok éves működtetésére különböző civil szervezetek pályázhatnak, ami örvendetes irány lenne. Ugyanakkor az elvégzett munkával kapcsolatos visszacsatolás hiánya és a források szűkössége sokban hátráltatja ezek megfelelő működését. Tevékenységük így sajnos általában nem lép túl az illetékes megyeszékhelyeken, illetve egyes járásközpontokon.
Tisztelt Országgyűlés! Számos probléma terheli tehát a magyarországi civil szektor működését, amelyek orvoslása kapcsán fájóan hiányzik az egyértelmű kormányzati szándék. Önök láthatóan legalább részben tisztában vannak a jelenlegi realitásokkal, és Habsburg Ottó örökségének ápolása kapcsán nyilván nem kívánnak felsülni, valamint a Habsburg-család előtt kínos helyzetbe kerülni azzal, hogy egy alapítvány bejegyeztetése vagy közhasznúvá minősítése túlzottan elhúzódjék. Ezért inkább nyitnak maguknak a rendszeren egy hátsó kaput, egy vészkijáratot. Ezzel pedig tulajdonképpen elismerik a magyarországi civil szektorra ránehezedő adminisztratív és bírósági rendszer sok esetben emberi és anyagi erőforráshiány miatti lomhaságát és túlbürokratizáltságát.
Önök ezzel a törvényjavaslattal, amely konkrétan előírja a kormány által létrehozott alapítványokkal kapcsolatos rövidebb ügyintézést, elismerik azt, amit a Jobbik már évek óta mond, miszerint a jelenleg működő magyarországi civil keretrendszer élhetetlen, így az sürgős változásokért kiált. E törvény toldozgatása és csak a kormányzati érdekeknek megfelelő módosítása helyett azt javasolnám önöknek, hogy járják csak végig azt az utat, amin minden más civil szervezetnek végig kell mennie, akárcsak a bejegyzéssel kapcsolatban. Tapasztalják csak meg, államtitkár úr, Vejkey képviselő úr, tapasztalják meg azt, hogy húsz törvényszékből három rögtön átengedné, a többség hiányt pótoltatna, míg, mondjuk, egy-kettő helyből elutasítaná az önök által létrehozni szándékozott Habsburg Ottó Alapítványt.
Jó lenne tehát, ha a kormány a saját bőrén is megtapasztalná, hogy milyen katasztrofálisan működik a rendszer, hogy az őrült és értelmetlen bürokrácia és a bíróságok lomhasága hogyan lehetetlenítenek el nemes szándékokat és kiváló kezdeményezéseket. Akkor talán végre hajlandóak lennének arra, amit jelen felszólalásomban alaposan igyekeztem megindokolni, sokszorosan is alátámasztottam, és kellő társadalmi egyeztetést követően végre beterjesztenék a civiltörvény átfogó módosítását.
Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elmondottak szerint a Jobbik tehát támogatni tudja a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozását, azzal együtt, hogy szeretnénk bizonyosságot nyerni ezen szervezet működésének széles alapokra helyezéséről és meggyőződni arról, hogy nem egy újabb fideszes pártalapítványt gründolunk csupán. Ugyanakkor határozottan elutasítjuk, hogy a kormány rövid határidőkkel, kiemelve magát a magyarországi bürokrácia fojtogató karjaiból, ilyen formában hozhasson létre alapítványt. Ehelyett javasoljuk a civil szektor működését érintő jogszabályok közös és alapos áttekintését. E munkához szívesen ajánlom a Jobbik segítségét és szakértőink tapasztalatát.
Kormányra készülő politikai közösségként mi ugyanis olyan Magyarországot szeretnénk, ahol a kormány nem akadályozza, hanem minden lehetséges módon segíti és támogatja a civil szféra hatékony, közérdeket szolgáló, a társadalmi egyenlőtlenségeket megszüntető, nemzeti kultúrát felemelő működését. Ennek megvalósítása pedig még 2018-is sem tűr halasztást.
Ha látjuk a kormányzat világos szándékát arra, hogy a megoldást keresi a civil szférát sújtó legégetőbb problémákra, és nemcsak önös érdekei szerint nyúl hozzá a vonatkozó törvényhez, akkor majd visszatérhetünk erre a kérdésre, addig azonban a törvényjavaslat ezen részét nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
