DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor megláttam ezt a törvényjavaslatot, egy történet jutott az eszembe, amit szeretnék itt elmesélni. Én Fényeslitke nevezetű faluból származom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, ott fordult elő ez az eset. Egy kívülálló, nem falubeli ember keresett egy embert a faluban, a főutcán ment végig, odament egy idős nénihez, és mondta, hogy - mondok egy nevet - ő Kovács Istvánt keresi. A néni gondolkodik, gondolkodik, majd azt mondja, hogy én már itt lakom hetven éve, de ebben az utcában Kovács István nem lakik. Azt mondták magának, hogy itt lakik? Igen, itt lakik az utca elején. Hát itt biztos, hogy nem lakik. Elindul az úriember, megy tovább, egyszer csak a néni utánaszalad, s mondja, álljon már meg, jöjjön már vissza, jóember, hát az az én férjem, mondta a hölgy. Nem azért, mert olyan rossz volt a memóriája, hogy elfelejtette a férje nevét, hanem azért, mert a faluban mindenki a ragadványnevén ismerte a férjét, a családot, csak így szólították őket, a lemenőket is így szólították, és a saját feleségének nem jutott eszébe, amikor a rendes nevén szólították, hogy a férjéről lenne szó.
Tehát hogy a ragadványnévnek van-e jelentősége: nyilvánvalóan óriási jelentősége van, s ahogy az előterjesztésben, illetve annak indokolásában is szerepel, bizonyos területeken ennek sokkal nagyobb jelentősége van, és elsősorban a falvak, a vidéki települések azok, ahol a ragadványnevek élnek, a mai napig használják őket. S valóban úgy van, ahogy az előttem felszólalók is már említették, ezek a ragadványnevek kialakulhattak akár több száz éve is, ezek öröklődnek, öröklődhetnek, s ezek bizony léteznek.
Azonban az, hogy bejegyezzük-e őket az anyakönyvbe, elfogadjuk-e az anyakönyvi nyilvántartásban ezeket a neveket, az egy teljesen más kérdés. S ha már itt tartunk: meg tudjuk-e pontosan fogalmazni, mit jelent az, hogy ragadványnév, ez pontosan definiálva van-e a magyar nyelvészetben. Én ennek igyekeztem utánanézni, és arra jutottam, hogy bizony nincs egy olyan egységes álláspont, ami kialakult volna Magyarországon. Hogy ez hogyan is alakult, ennek a történetéről mondanék néhány szót, aminek utánanéztem.
Az első említése a ragadványnévnek így leírva nyelvészeti lapban 1872-ben jelent meg a Magyar Nyelvőrben. Szilády Áron nyelvész volt az, aki elkezdett foglalkozni a ragadványnevekkel. Hogyan is fogalmazta meg ő azt, mit jelent az, hogy ragadványnév? „Én a nép között csúfnéven kívül ragadványnévnek szintén hallottam a gúnynevet, és megvallom, nem tartom helytelen nevezetnek.” Tehát ő azt mondja, hogy a csúfnéven kívül a ragadványnév fogalmat is használják, és hogy ez a gúnynévnek egyfajta variációja. Ő is megállapítja, hogy a felmenők csúfnevét a leszármazók öröklik, és adott esetben lehet, hogy ez a felmenőnél még csúfolódás volt, viszont lehet, hogy az unoka már büszkén fogja ezt a nevet viselni, és sokszor szinte akár a vezetéknév szerepét is átveszi, jegyzi meg Szilády Áron. Én is erre utaltam.
Aztán Lőrincze Lajos, a híres magyar nyelvész is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ő már különbséget tesz a ragadványnév és a gúnynév között, de szerinte a különbség nem határozható meg minden formában, tehát minden esetben nem lehet elkülöníteni egymástól a gúnynevet a ragadványnévtől. Ő a megoldást abban látta, hogy Magyarországon az ország minden területéből ezeket a ragadványneveket össze kellene gyűjteni, elemezni kellene, és ezek elemzése alapján lehetne valamit meghatározni, hogy pontosan mi is a ragadványnév fogalma.
A későbbiek során Tóth Katalin névkutató is foglalkozott azzal, hogy megállapítsa, mi az, hogy ragadványnév. Ő egy tágabb gyűjtőkategóriát határozott meg, amelynek alcsoportjai vannak. Azt mondja, hogy a ragadványnéven belül olyan alcsoportok vannak, hogy megkülönböztető név, gúnynév és csúfnév. A csúfnevet általában gyerekek adják, ez tehát csúfolódásból származik, és a csúfnév sok esetben gúnynévként ráragad a felnőttre is. Egyébként ezzel nagyon sokat foglalkoznak kutatók, és diákok is írnak arról szakdolgozatot, hogy az iskolában elnevezett csúfnév hogyan válik majd ragadványnévvé, vagy hogyan ragad rajta egy családon. Tehát Tóth Katalin így csoportosította a ragadványneveket.
Ezt követően Ördögh Ferenc nyelvész foglalkozott ezzel. Ő másfajta módon közelítette ezt meg: közömbös hangulatú ragadványnév, elismerést, kedvességet kifejező bókneveket határoz meg a második csoportban, és csúfolódó hangulatú gúnyneveket határoz meg a harmadik csoportban.
Balázs Judit nyelvész később azt mondja, hogy ragadványnak tekinthetünk minden olyan névelemet, amely egy közösség névhasználatában valamiféle funkcionális okból a megnevezett személyhez tapad; mondja ő, hogy mi a ragadványnév.
Hajdú Mihály szerint az a névelem, amit a hivatalos kereszt- és családnéven, valamint a beceneveken kívül az emberek adnak egymásnak, bármilyen szándékkal is. Tehát azt látjuk, hogy így változik a ragadványnév meghatározása, ahogy megyünk előre az időben.
A XX. század legvégén, a kilencvenes években Kálmán Béla, aki szintén nyelvészprofesszor, is meghatározza, mondván, a közösség ruházza az egyénre, gyakran akarata ellenére. Azt gondolom, itt nagyon jelentős a második fordulat, hogy gyakran akarata ellenére ruházza rá.
A XXI. században pedig e témában Fehér Kriszta legfrissebb megfogalmazása: a nem hivatalos névadással keletkezett, az adott beszélő közösségtől származó személynevek a ragadványnevek. Tehát azt láthatjuk, hogy a magyar nyelvészetben még a mai napig sincs pontosan meghatározva az, hogy mit is jelent a ragadványnév fogalma.
Én azt gondolom, adott esetben fontosabb lenne, hogy előbb a fogalommal legyünk teljesen tisztában, legyen egy pontos, egzakt megfogalmazás, erre lenne szükség, és abban az esetben lehetne beszélni arról, hogy anyakönyvezhető-e a ragadványnév.
(14.30)
Mi is az oka? Már mindenkinél felmerült valamilyen formában, hogy mi az oka annak, hogy valamiféle ragadványneveket adnak embereknek. Egyrészt lehet megkülönböztetés céljából. Nyilván egy településen, például a mi falunkban is azért voltak ragadványnevek, mert Fényeslitkén a lakosság egynegyedét Gyürének hívták, ennek alapján kialakultak megkülönböztető szavak, megkülönböztető betűjelzések. Ezzel végül is nincs is gond, és a jelenlegi anyakönyvi szabályozás is lehetővé teszi azt, hogy a megkülönböztető betűjelzés a vezetéknév előtt, ponttal jelölve megkülönböztesse egymástól az azonos vezetéknevűeket, és ennek alapján egyértelműen tudják azt, hogy melyik családból is származik valaki.
Tehát egyrészt a megkülönböztetés az oka annak, hogy ragadványnevek alakulnak ki, másrészt pedig a gúnyolódás. Ez az a forma, amikor elgondolkodtató az, hogy vajon a ragadványnév, ami mindenképp kiemeli, hogy bizonyos szempontból csúfnév vagy gúnynév, vagy gúnyolódás, mások kicsúfolása az oka, hogy ezt adták, hogy valóban célszerű-e adott esetben ezt bejegyezni az anyakönyvbe. Főleg akkor, amikor, és elnézést mindenkitől, aki itt van, de nem fogom kimondani, nagyon sok esetben ezek a ragadványnevek nem is szalonképesek. Nem szívesen hoznék a faluból sem példát arra, hogy milyen ragadványnevek alakultak ki. Ezt nem szeretném elmondani. Más kérdés persze, hogy ezek az anyakönyvbe adott esetben nem voltak bevezetve, tehát nem kérhetik most sem azt ezek után sem, hogy a ragadványnevet be lehessen jegyezni, hiszen nem volt a felmenők anyakönyvében sem, legalábbis általában nem, ez a fajta gúnynév nem volt bejegyezve ragadványnévként.
Tehát ezek után feltenném azt a kérdést, hogy tényleg szükség van-e erre a módosításra. Mert ha megkülönböztetni akarunk valakit, akkor a betűjelzéssel egyértelműen meg tudjuk tenni a családok elkülönítését az eddigi szabályozás alapján. Másrészt nagyon sok esetben ez gúnynév vagy csúfnév, ebben az esetben pedig, azt gondolom, semmilyen formában nem lenne helye, hogy az anyakönyvbe ez bekerüljön. Tehát számomra kétséges az, hogy indokolt-e ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása. Azt gondolom, nem lehet ebben a témában dönteni nekünk itt, akik nyelvészeti szinten laikusnak számítunk, nem tudom, hogy vannak-e a parlamentben nyelvészek, nyelvészprofesszorok, szerintem nincsenek, az ő véleményük kikérése nélkül. Azt gondolom, hogy felesleges belemenni egy ilyenbe.
Nehéz azt mondani, hogy ellenezzük, mert ebben semmiféle politikai felhang nyilván nincsen, ez kizárólag szakmai kérdés, hogy erre szükség van-e. Azt gondolom, ha sikerülne még megfelelő formában ebben a vitában meggyőzni bennünket, megdönteni azokat a kétségeket, amiket én itt megfogalmaztam jelenlegi felszólalásomban, ha ezeket a kétségeket az előterjesztők eloszlatják, akkor elfogadható lenne. De jelen pillanatban úgy gondolom, inkább a tartózkodás a megfelelő gombnyomás ebben az esetben erre a törvényjavaslatra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Sallai R. Benedek tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
