DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés napirendjén gyakran szerepelnek uniós vonatkozású előterjesztések, törvény- és határozati javaslatok, nemzetközi szerződések. Úgy vélem azonban, hogy a most tárgyalt európai uniós napirendi pont különleges, hiszen nem egy elfogadott EU-irányelv magyar jogba történő átültetése a feladat. Nem, hanem az Országgyűlésnek abban kell döntenie, hogy egyetért-e az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között létrehozott átfogó jellegű megállapodás kormány által történő aláírásával.
Ilyen típusú parlamenti döntésre ritkán kerül sor, hiszen a kormány képviselője általában a törvényhozó testület előzetes egyetértése nélkül is aláírhat nemzetközi szerződést. Emlékeztetőül jegyzem meg képviselőtársaimnak, hogy az Országgyűlés mintegy öt évvel ezelőtt az úgynevezett fiskális paktum esetében a kormány előterjesztése alapján támogatta, hogy a kormány aláírja ezt a megállapodást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen esetben - nagyon helyesen - a kormány kvázi az Országgyűlés felhatalmazását kéri ahhoz, hogy az EU és Kanada közti átfogó gazdasági-kereskedelmi megállapodást az október 27-ei csúcson aláírhassa. Úgy vélem, hogy a kormány helyesen jár el, sőt ez a kötelessége, hiszen annak szellemében teszi mindezt - emlékeztetem képviselőtársaimat -, hogy az elmúlt tavasszal az Országgyűlés elfogadta az EU kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló 11/2016-os országgyűlési határozatot, emlékezetesen Schiffer András képviselőtársam javaslatát, többek között a CETA-t is nevesítve, és ratifikációhoz köti az ilyen egyezmények ideiglenes hatálybalépését.
Szeretném megjegyezni, hogy az Európai Bizottság eredetileg nem vegyes egyezményként szövegezte meg a CETA-t, és Juncker bizottsági elnök az Európai Tanács júliusi ülésén bejelentette, hogy tekintettel a nemzetközi helyzetre, ami az Európai Unión belül kialakult, arra kíván javaslatot tenni, hogy az egyezményt az EU és Kanada kösse. Az állam- és kormányfők szintén megfogalmazott, nagyon határozott tagállami - és szeretném megemlíteni, köztük a magyar - igények fényében az Európai Bizottság végül is módosította korábbi határozatát, és a CETA-t vegyes megállapodásként terjesztette a Tanács elé. Így annak az EU mellett a tagállamok is szerződő felei lesznek, és a hatálybalépéshez a Tanács és az Európai Parlament egyetértése mellett az összes európai uniós tagállam nemzeti parlamenti ratifikációja szükséges.
Tehát gyakorlatilag az Országgyűlés erre vonatkozó igénye maradéktalanul teljesül, és igen, a kormány helyesen jár el, amikor a parlament elé hozza ezt a határozati javaslatot, kikéri a véleményét, és ennek alapján teszi Brüsszelben a dolgát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót engedjenek meg röviden a tisztelt Ház által jelenleg tárgyalt - és ebben egyetért minden oldal a parlamentben - nagy jelentőségű nemzetközi szerződésről. Sokszor elhangzott már, hogy ez egy átfogó jellegű megállapodás, amely, ha jól számolom, 15 mellékletével együtt több mint 1600 oldal terjedelmű.
(13.20)
Az előttünk lévő határozati javaslat 2. pontja azt vélelmezi, hogy ismerjük a megállapodás szövegét, hiszen a megállapodás tartalmának ismeretében kellene a döntést meghozni, azonban tegyük a kezünket a szívünkre, tisztelt képviselőtársaim, mégis gyanítható, hogy kevesen olvasták végig ezt az eposzi terjedelmű szöveget. Pedig felelős döntést kell hoznunk, amelynek jövőbeni hatásai messzire nyúlnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenki tudja, hogy a brexit után vagyunk, vagyis a júniusi brit népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság előbb vagy utóbb el fogja hagyni az Európai Uniót. Ez egy nagyon komoly törés az európai integrációban. Talán ahhoz tudnám hasonlítani, ami a 2004-es bővítése volt pozitív vonatkozásban, ez pedig az első nagy törés a 2004-es bővítés után az Európai Unió életében. És egyáltalán nem mindegy, hogy a tag-országok, az uniós intézmények milyen további lépéseket tesznek az Unió egyben tartása érdekében.
Az is elhangzott, hogy a másfél hete megtartott pozsonyi csúcstalálkozón a 27-ek között több kérdésben konszenzus vonalazódott. Minden egyes állami vezető kinyilatkoztatta, hogy továbbra is országa sze-ret-ne az Európai Unió tagja lenni. Aztán egyetértés volt abban, hogy elsősorban ennek meg-erő-sí-té-se-képpen pozitív üzeneteket kellene közvetíteni a polgárok felé. Ennek értelmében a pozsonyi nyilatkozat is tartalmazza, hogy habár egy ország a távozás mellett döntött, a többi tagország számára az EU nélkülözhetetlen marad. Nyilvánvaló, hogy az EU és Kanada közti átfogó megállapodásnak az október 27-ei csúcstalálkozón történő aláírása komoly és pozitív üzenet lenne az Unió partnerei és az Unió jövője szempontjából.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tegnapi sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szabadkereskedelmi megállapodásokról szólva helyesnek tartotta, idézem: „Az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építse a külső kapcsolatait, hiszen fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el a képes-ségét, hogy külső partnereket szerezzen. A magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik.”
Az Európai Bizottság döntése alapján a kanadai szabadkereskedelmi megállapodás vegyes jellegű, azaz az Unió képviselője mellett minden tagállami kormányképviselőnek is alá kell írnia. És az aláírás bármely okból történő meghiúsulása nyilván negatívan érintené és elbizonytalanítaná azt a húsz országot, akikkel jelenleg az Unió más szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kanadai megállapodás nem trójai faló. Véleményem szerint nem tekinthető a még tárgyalási stádiumban lévő, USA-val történő megállapodás előfutárának. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a kanadai megállapodás tartalmaz pozitív jellegű újításokat, éppen az EU-tagállamok kérésének megfelelően. Például figyelembe vették több helyen a magyar fél érdekeit. És újdonságként egy állandó beruházási bíróság felállítására kerülne sor, ami így hangzik: investment court system. A bírókat a szerződő felek választják ki és hagyják jóvá, e folyamatban a beruházóknak nincs szerepe. A bíróság fellebbviteli fórumot is tartalmaz, amely szintén a szerződő államok által kiválasztott állandó bírákból áll. A bírák kiválasztási és jóváhagyási eljárási rendje a későbbiekben kerül részletesen kidolgozásra, amelyre magyar részről is, úgy hiszem, kiemelt figyelmet kell fordítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kanadai megállapodás ideiglenes alkalmazásáról végül engedjenek meg néhány szót, vagyis arról, hogy miért van erre szükség. Vegyes jellegű megállapodás lévén minden tagállami parlamentnek és egyes országokban a regionális kamaráknak is ratifikálni kell a szerződést. Szakértők is osztják, hogy ez bizony évekig elhúzódhat. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a dél-koreai szabadkereskedelmi egyezmény ratifikációja több mint négy évig tartott. A kanadai megállapodás 30. cikke alapján az egyezmény tehát ideiglenesen alkalmazható, amennyiben az Európai Parlament azt jóváhagyja. És csak ezután kezdődhet el a tagállami ratifikáció. Ezzel kapcsolatban azt is szeretném kiemelni, hogy az állandó beruházási bírósággal kapcsolatos rendelkezések az aláírást követően még nem, csak a ratifikációt követően alkalmazhatóak.
Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a magyar gazdaság érdekeire, az Európai Unió jelenlegi helyzetére és jövőbeni kereskedelmi kapcsolataira is tekintettel fontolják meg a döntést pró és kontra, amely biztosítja a kormány számára a megfelelő mozgásteret. És végül azzal szeretném befejezni, hogy igen, ez egy fontos fórum, úgymond a Magyar Országgyűlés, ami megtárgyalja, ad egy felhatalmazást az aláírásra vagy az alá nem írásra a kormánynak. Ez rendkívül fontos, hogy a nép az országgyűlési képviselőkön keresztül tudja ellenőrizni, tudja véghez vinni mindazt, amit szeretne.
És itt végül szeretném elmondani, hogy ennek a megállapodásnak akármerre megy a szekere, mindenféleképpen a magyar nemzeti érdekek azt diktálják, és arra kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg a döntésüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
