GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON,
GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam nagyon nagy örömmel fogadom azt a lehetőséget, hogy itt most már többedik alkalommal beszélgethetünk, vitatkozhatunk a szabadkereskedelmi megállapodásokról.
2015-ben egy TTIP vitanapot követően idén júniusban fogadta el egyöntetűen a parlament azt az országgyűlési határozatot, amely felszólítja a kormányt arra, hogy a parlament jóváhagyása nélkül ne lépjen az ilyen szabadkereskedelmi egyezmények dolgában. És ugyanígy üdvözlöm azt, hogy a Külügyminisztérium ezt az országgyűlési határozati javaslatot beterjesztette a Ház elé.
A legelején szeretném leszögezni, hogy mi igenis vállaljuk vagy vállalnánk annak az ódiumát, hogy ezt a szerződést Magyarország októberben, egy hónap múlva Brüsszelben az általános tanácsülésen ne írja alá. A Jobbik álláspontja ismert mind a CETA, mind a TTIP ügyében. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a szerződés egy trójai falóként funkcionál, amely alapjaiban veszélyezteti azt az Európát, amit ismerünk, azt a szolidaritáson alapuló Európát, amit ismerünk és amit annyira féltünk.
Nekem meggyőződésem az, hogy ezek a szabadkereskedelmi egyezmények kívülről ugyanúgy veszélyeztetik az európai civilizációt és magát Európát, mint amennyire a migráció veszélyezteti azt kívülről, a környezetünket, a társadalmunkat, a gazdaságunkat, a gazdaságunk struktúráját. A szabadkereskedelmi egyezményeket az a fajta profitszemlélet hatja át, amely az emberi tényezőt szinte nem is veszi számításba, a profitot helyezi mindenek elé. És igen-igen távol áll attól a keresztényi szemlélettől, amelyet önök, kedves képviselőtársaim, egyéb vonatkozásokban fennhangon hirdetnek.
Az eljárás maga is elég aljas, ugyanis ahogy arra képviselőtársaim előttem már utaltak, 2014 augusztusában ezt a szerződést már megvitatták és lezárták. Tehát ez a szerződés most aláírásra vár, jóváhagyásra vár, ratifikálásra vár. Tehát maga a dokumentum már kész van.
Erre most, amikor ezt az egész tárgyalást lefolytatták, megjelenik Cecilia Malmström Budapesten, turnézik Európában, és vitatkozni szeretne, vitát szeretne nyitni, és transzparenciát hirdet. És itt a Fidesz is eljátssza ugyanazt a parlamentben, akkor, amikor igazából már nincsen döntési helyzet, csak egy olyan kényszerhelyzet van, hogy aláírjuk vagy ne írjuk alá, vállaljuk-e ennek az ódiumát vagy ne vállaljuk.
Nekem meggyőződésem, hogy ennek az ódiumát vállalni kell, hiszen a nemzetállami érdekekkel, a magyar nemzeti érdekekkel konkrétan és határozottan, de az összeurópai érdekekkel is tökéletesen szembemegy ez a szabadkereskedelmi egyezmény, ugyanúgy, mint ahogy a nagytestvére, a TTIP. És meggyőződésem szerint a kormány érzi is azt, hogy baj van, hiszen nem véletlen az, hogy amíg itthon retorikában gazdasági szabadságharcot hirdet, Brüsszelben valahogy ezt a fajta küzdelmet nem meri felvállalni, és ott kint már inkább mismásol, és támogatólag viszonyul ezekhez a szabadkereskedelmi egyezményekhez.
Nem szeretném elismételni azt, hogy milyen pontokon ellenezzük ezeket a szabadkereskedelmi egyezményeket. Ezt már jó néhány alkalommal megtettük itt a Házban, de csak stichwortokban elővezetve: mi úgy gondoljuk, hogy ezek a szerződések, vagy ez a CETA, amelyik némi módosításokon azért mégiscsak keresztülment, de azért a sztenderdek, amiket bevezet, az európai elővigyázatosság elvét mégis alapjaiban rengetik meg. Addig, amíg Kanadában és a tengerentúlon a GMO, a hormonkezelés igenis egy bevett eljárás - ezeket az eljárásokat Európában tiltjuk -, életveszélyesnek tartjuk azt, hogy olyan szerződést írunk alá, amely 50 ezer tonna marhahús, 80 ezer tonna sertéshús, szója, kukorica vámmentes behozatalára tesz le garanciákat, ami a dömpingárakon keresztül az európai árakat lenyomja, és az itteni termelők egzisztenciáját alapjaiban veszélyezteti.
Ezeknek a sztenderdeknek a kilúgozása érdekében egyébként a kanadai fél is nagyon sokat megtett a tárgyalások folyamán, hogy az európai irányelveket felpuhítsák és kilúgozzák annak érdekében, hogy a kanadai termékek, szolgáltatások az európai piacon megjelenhessenek. Teljesen mindegy, hogy minek hívjuk a vitarendezési mechanizmust, ISDS-nek vagy ICS-nek, egy biztos, hogy nem a nemzetállami jogrendszeren alapszik. Tehát amíg ezek a szerződések közvetlenül érintik az állampolgárokat a meghatározott nemzetállamokban, nem annak a nemzetállamnak a jogrendszere lesz az irányadó, hanem egy külföldi bíróság, amelyik lehet, hogy nem úgy működik, mint korábban, de az elv nagyjából ugyanaz.
És transzparencia dolgában legalább annyi kívánnivalót hagy maga után ez a szerződés, mint korábban.
(12.20)
Ezeket a szerződéseket titkosan, zárt ajtók mögött tárgyalták le. Hiába online elérhető most már ez a szerződés, teljes mértékben áttekinthetetlen az, ahogy Brüsszel ezeknek a tárgyalásoknak a folyamán eljárt.
A hátralévő időben - mert mi is megosztva mondjuk el a vezérszónokinkat - szeretnék arra a fajta torz gazdasági logikára rávilágítani, amit a Fidesz-kormány is alkalmaz akkor, amikor ezeket a szerződéseket idehozza elénk. Az elmúlt 26 évben a különböző, egymást váltó kormányok egyfajta neoliberális gazdaságpolitikát folytattak Magyarországon, privatizáció és liberalizáció útján kiárusították ezekben az országokban a nemzeti javakat, azt szétosztották a hazai maffia között, amelyik a politikai tőkéjét gazdaságira váltotta, illetve megnyitotta a kapukat a külföldi multinacionális vállalatok előtt. A tőkebefektetések érdekében pedig az olcsó munkaerővel kezdtek el lobbizni ezeknél a nagyvállalatoknál, versenyt futottak a nagyvilággal, és próbáltak még aláígérni lehetőleg a bangladesi és a pakisztáni munkabéreknek is, adómentességet ígértek, állami támogatást nyújtanak (Dr. Vas Imre: Ezt te sem hiszed el!) mind a mai napig stratégiai szerződések formájában olyan vállalatoknak, amelyek kizárólag ezeket a lehetőségeket lesik és nem azt, hogy hogyan tudnak win-win alapon olyan szerződéseket megkötni és úgy működni, hogy az abban az országban is működjön vagy annak az országnak is a hasznára váljon, ahol telephelyüket tudhatják.
Ezt a politikát önök is folytatják, és kampányolnak az emelkedő GDP-vel, amit azok a vállalatok termelnek meg, amelyek itt székhelyeket hoztak létre és telephelyeket hoztak létre. Önök olyan exportokkal kampányolnak meg exportszámokkal, amit ezek a vállalatok teljesítenek. És közben pedig a magyar emberek százezrével menekülnek el ebből az országból, mert ez a fajta gazdasági konstrukció nem az ő érdeküket szolgálja, és ilyen bérekért, ilyen feltételek mellett a magyar emberek nem képesek a saját hazájukban megélni.
Tisztelt Kormány! Bátorság, lehetne paradigmát váltani, ez most itt egy nagy lehetőség, hogy önök letérjenek arról a rossz és hamis útról, amit az elmúlt 26 évben folytattak a különböző kormányok, és keressék meg azokat a szövetségeseket itt az országon belül, Európában és szerte a világban, akik ugyanígy ellenzik ezeket a kereskedelmi szerződéseket, bőven van belőlük Európában is. Köszönöm. (Sallai R. Benedek: Úgy van! - Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
