NÉMETH ZSOLT,
NÉMETH ZSOLT,
NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három kérdést szeretnék nagyon röviden érinteni. Köszönöm szépen államtitkár úrnak a nagyon alapos helyzetértékelést.
Az első, amit én is nagyon fontosnak tartok, amit itt Kósa Lajos frakcióvezető úr is hangsúlyozott, hogy az aláírási felhatalmazásról vitatkozunk, nem pedig a ratifikációról. Tehát egy kétkörös vitában foglalkozik a CETA-val a Magyar Országgyűlés, és amiről most beszélünk, az az, hogy vállaljuk-e annak a kockázatát, hogy kényszerpályára kerüljön a CETA-megállapodás. Vállalja-e ezt Magyarország, hogy meghiúsítja az Európai Uniónak egy nagyon kiemelt szabadkereskedelmi megállapodását? Vállalja-e azt, hogy Magyarország vállalja fel az ódiumát annak, hogy meghiúsítja magát az aláírást is, amire egyébként felhívnám a figyelmet, hogy október 27-én fog sor kerülni az Európai Unió és Kanada közötti csúcstalálkozó keretében, illetőleg október 18-án, tehát bő három hét múlva fogja a rendkívüli Külügyi Tanács kimondani ebben a kérdésben a végleges és várhatóan támogató álláspontját.
A ratifikáció az elkövetkezendő éveknek lesz a napirendjén. Egy ilyen ratifikáció 3-4 évet vesz igény-be, 27 tagállamon fog végiggördülni, és úgy gondolom, hogy ez az az időszak, amelyben - noha nem lehet azt mondani, hogy egy váratlan kényszerhelyzetet teremtett az Európai Unió a nemzeti parlamenteknek, hiszen 2014-ben lezárult ennek a megállapodásnak a tárgyalása, és 2014 óta online felületen, az interneten olvasható ez a megállapodás - tehát lehetett volna, és azt gondolom, szükséges is lesz egy közös értelmezést kialakítani, de szemmel láthatóan ez a mai parlamenti vita is arról fog szólni, hogy nagyon sokféle értelmezés van arról, hogy mi van benne és mi nincs benne ebben a CETA-megállapodásban.
Ezért én most nem kívánok belemenni abba, mondjuk, ezt megtette egyébként államtitkár úr, és megtette tegnap Cecilia Malmström biztos asszony is, hogy állást foglalt ezekben a kérdésekben, de szemmel láthatóan konkrét dolgokról ebben a belpolitikai vitában itt, Magyarországon az egyik fél azt mondja, hogy fekete, a másik pedig azt mondja, hogy fehér. Márpedig azt gondolom, hogy azért ennél közelebb lehetne segíteni az értelmezését a szövegnek, és ez lesz igazán a ratifikációs vitának a tétje, hogy képesek leszünk-e azt mondani, hogy akkor ez jó, nem fekete meg nem fehér, hanem szürke, és akkor abban egyetértünk, hogy ez szürke.
Tehát úgy gondolom, hogy a ratifikációnak, a ratifikációs vitának lesz az a feladata, amit most nem kellene nekünk átvenni. Most igazán arról kell beszélnünk, hogy mit gondolunk az aláírásról, vállalható-e az aláírás elutasításának a kockázata, és nekem meggyőződésem az, hogy ez nem vállalható. Az aláírás elutasításának a kockázata az egy olyan mértékű kockázat, ami nem vállalható. A ratifikációs vitát ne előlegezzük most meg, ez lenne tehát az első fontos kérdés, amiben szeretném rögzíteni az álláspontomat.
A második kérdés Magyarország és a szabadkereskedelem általános kapcsolata. Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, fontos, hogy tisztázzuk, mit gondolunk Magyarország és a szabadkereskedelem általános viszonyáról.
(12.00)
Magyarország a nemzeti jövedelmét külkereskedelmen keresztül realizálja. Magyarország érdeke a szabadkereskedelmi rezsim sikere. Magyarország… - leginkább az egész európai uniós tagsága eredményeképpen a legfontosabb, amit az Európai Uniótól kap, hogy a közös piac tagjává vált, és ezáltal az Európai Unió szabadkereskedelméből a magyar gazdaság részesül. A magyar munkahelyek, a magyar ipar, a magyar társadalom életszínvonala, nívója nagyon nagy mértékben közvetlenül kapcsolódik a szabadkereskedelemhez. A szabadkereskedelem tehát meggyőződésem szerint Magyarország érdeke, a szabadkereskedelem jó. Innentől fogva természetesen az a kérdés, hogy vannak jó megállapodások meg rossz megállapodások. Azt kell tudnunk eldönteni, hogy mitől jó egy megállapodás, és mitől rossz egy megállapodás. Sajnos, az elmúlt időszakban láthattuk, hogy vannak a szabadkereskedelemnek negatív hatásai, a globalizmusnak vannak negatív hatásai, és meg lehet próbálni a szabadkereskedelmi rezsimekben ezeket kiküszöbölni.
Úgy gondolom, hogy itt Magyarországnak vannak elvi fenntartásai, kell legyenek elvi fenntartásai. Ez alapvetően a Magyarország szuverenitásával összefüggő kérdés. Úgy vélem, hogy itt a CETA mindenféleképpen egy nagyon fontos kísérletet jelent, hiszen egy teljesen új befektetési, vitarendezési eljárást vázol fel az eddigi beruházásvédelmi megállapodásokhoz képest. Tehát vannak elvi feltételeink, és vannak nagyon evilági ágazati megfontolások, amelyek közül a magyar mezőgazdaságnak, a magyar élelmiszer-biztonságnak a GMO-mentesség szempontjai meghatározóak.
Úgy vélem, tisztelt Országgyűlés, hogy a CETA-nak mindenféleképpen ígéretesen alakul mind az elvi kérdések szempontjából a hatása a szabadkereskedelemben általában, mind pedig az ágazati érdekvédelmi képességeink tekintetében. Azt hiszem, amit itt Kósa Lajos hangsúlyozott, hogy milyen hatása lehet ennek a TTIP-re, hát meghiúsíthatja adott esetben a TTIP-et, ha a CETA megoldásai sikeressé válnak, hiszen itt Magyarország mind az ágazati politikában, mind pedig Magyarország szuverenitásának a védelmében nagyon fontos fogódzókat találhat. Természetesen nem az az érdekünk a TTIP vonatkozásában sem, hogy meghiúsuljon a TTIP, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy a TTIP, az amerikai szabadkereskedelem és a kanadai szabadkereskedelem két külön tészta. Igenis az egy nagyon fontos kérdés, hogy lehetséges-e meghatározóan, szögesen ellentétes megoldásokat találni. Ha a CETA megoldásai sikeresnek fognak bizonyulni, akkor azt gondolom, hogy Amerika nagyon nehezen fog tudni kihátrálni azokból a megoldásokból, így például a vitarendezésre hivatkozok vagy éppenséggel néhány fontos magyar ágazati sikerre, eredetjelzőkre, miegymásra lehetne még utalni, de a legfontosabb talán az ágazati kérdésekben Magyarország GMO-men-tessége, de ez mindenféleképpen egy fontos megközelítés.
Végül az Európai Unió kereskedelempolitikájáról szeretnék röviden szólni. Az európai közös kereskedelempolitika talán az Európai Uniónak mára az egyetlen sikerágazata. Akkor, amikor az Európai Unió olyan állapotban van, mint amilyen, akkor azt hiszem, nem mellékes kérdés, hogy a közös kereskedelempolitikában bekövetkező esetleges zavar vagy kudarc hogyan hat az egész Európai Unió jövőjére. Látható ezért, hogy a nagy tagállamok végül is egyöntetűen támogatják, gyakorlatilag néhány kis tagállam tartja még fönn a fenntartásait, ezek közül is talán leginkább Ausztria, az osztrák szocialista párt - jelenlegi állapotában persze ez olyan nagyon nem csoda -, amit alá kell húznunk.
De szeretném hangsúlyozni azt is, hogy az Európai Néppárt is egyöntetűen támogatja, mint ahogy a visegrádi együttműködés álláspontja is, és különösen lengyel barátaink támogató álláspontja is egy olyan kérdés, amit fontos mérlegelni. Nekünk is fontos szempont, hogy milyen módon tudjuk ilyen kérdésekben fenntartani a visegrádi együttműködéssel, az Európai Néppárttal és az Európai Unió egészével az együttműködésünket. Vannak jó vitakérdések Európával, és vannak rossz vitakérdések. Azt gondolom, hogy most a CETA kérdésében mindenféleképpen az egyetértés körvonalai, ahogy itt kialakulni látszanak, Magyarországnak ezt kell szolgálnia.
Tegnap Cecilia Malmström asszony azt mondta, hogy egy rendkívül negatív üzenet lenne az Európai Unió részéről a világnak, ha nem sikerülne aláírni ezt a megállapodást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), meghiúsíthatná az elkövetkezendő időszakban a többi szabadkereskedelmi megállapodást, az egész Európai Unió szavahihetősége omlana össze. Azt gondolom, hogy tehát ilyen dimenziójú kérdésről tárgyalunk most. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
