SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Nem is tudom, hol kezdjem… (Dr. Vas Imre: Az elején!) Kezdem ott, amit önök is tudnak, tehát gyakorlatilag látják azt, hogy recseg-ropog, nyikorog az egész EU-s intézményrendszer úgy, ahogy van. (Németh Zsolt: Az egész világ, a civilizáció!) Erről gyakorlatilag mindennap beszélnek önök is a médiában. Alapvetően nagyon nagy gond van, és az a probléma, mint ahogy erre felhívja a figyelmet Németh Zsolt elnök úr, hogy az egész civilizációval, az emberiséggel gond van. Igen, ez így van, de ez, az ilyenfajta egyezmények vezették erre az útra az emberiséget, és önök most arra az útra próbálják…, illetve nem önök egységesen, hiszen látom azt a megosztottságot, ami szerintem jó, hogy van a soraikban, tehát azok, akik támogatják az ilyen jellegű szabadkereskedelmi egyezményeket, azok ebbe az irányba terelik tovább Magyarországot és a világot és az Uniót, és ez viszont rossz. Az, ami a világ gondjainak a kialakulásához vezetett, az, ami az Európai Unió intézményrendszerének a csődjéhez vezetett, a brexit, a bevándorlási kampány, az a belső polgárháború, ami az Unióban dúl, az az ilyen egyezmények és az ilyen jellegű kereskedelemnek az okán jött létre.
Én tényleg érdeklődéssel hallgattam képviselőtársaimat a felszólalásban, és egy teljesen - bocsánat, hogy ilyen buta szót mondok a parlamentben - politikamentes, érdekes beszélgetésben kíváncsi lennék arra, hogy mi az önök véleménye arról, hogy mi a nemzet, mi a nemzetben való gondolkozás, mi az, amikor arról beszélünk, hogy egy nemzetállamban mi az állampolgárainkat és a velünk egy nemzethez tartozó honfitársainkat képviseljük. Mindenkinek lehet erről szubjektív véleménye, minden bizonnyal vannak társadalompolitikai definíciók, de az látható, hogy egy adott földrajzi térségben, egy földrajzilag körülhatárolható részben a természeti erőforrások közös védelme, azoknak az egyenletesebb elosztása, a közös nyelv, a közös pénznem, mind egy-egy olyan szint, amelyek kellenek ahhoz, hogy a nemzetben való gondolkozás megmaradjon.
Arról, hogy védjük közös érdekeinket, közös értékeinket, állampolgárainkat és honfitársainkat, erről a gondolkozásról nem mondhat le az Országgyűlés. Az Európai Unió és az ahhoz való csatlakozás 2004-ben nyitott ezen egy szintet, és azt mondta, hogy kontinensnyi szinten a világ összetettségére és a globális folyamatokra vagy a globalizációs folyamatokra reakcióként kell hogy szélesebben együttműködjünk, de lemondunk az európaiságunkról is, amennyiben az ilyen jellegű szabadkereskedelmi egyezményeket behozzuk.
Németh Zsolt képviselőtársamnak, elnök úrnak, én azt hiszem, politikai ellenfelei is elismerik szakértelmét és ismereteit ezen a területen, ennek ellenére semmilyen szinten nem tudom osztani azokat a véleményeket, amikor sommásan kijelenti azt, hogy a szabadkereskedelem jó. Szerintem a szabadkereskedelem rossz. Ez teszi tönkre a világot. Ez teszi lehetővé azt, hogy azt a fajta kultúrát, amit az európai kultúra bölcsője, Róma megteremtett, amikor mindenünnen elhozza az erőforrásokat azért, hogy valakik jól éljenek, egy szűk mag, azokat erősítik. Ez Európának a legeredményesebb exportterméke, ez az európai kigyarmatosító kultúra. Száz évek teltek el a világban gyarmatosítással, s a mai napig meghatározza a világnak a sorsát az, hogy mely országok milyen kontinensekről és országokból vontak el erőforrásokat. Az ilyen jellegű szabadkereskedelmi egyezmény ugyanez a gyarmatosítás, ugyanez az erőforrás-elvonás civilizált, diplomatikus eszközökkel, ami a XXI. században kell, de a célja nem más, mint az erőforrás-elvonás. Az, hogyha Magyarországon javakat termelünk, kimegyünk és szántunk-vetünk, felnevelünk egy bárányt vagy egy borjút, az azon megtermelt javakból származó jövedelmet elküldjük Kanadába, mert megvesszük valamilyen terméküket, és az a haszon, ami egyébként a közösséget kellene hogy gyarapítsa, az ott fog jelentkezni.
Az én véleményem határozottan az, hogy a szabadkereskedelem rossz, a szabadkereskedelem teszi ki a világ gondjainak a jelentős részét, és azokhoz az igazságtalanságokhoz és egyenlőtlenségekhez, amelyek a kontinensek között vannak, az országok között vannak, azokhoz nagyon nagy mértékben hozzájárult a szabadkereskedelem létrehozása.
Szintén Németh Zsolt képviselőtársam mondta azt szó szerint, hogy nem vállalható az a kockázat, hogy ne támogassuk jelen pillanatban. Az én véleményem az, hogy nem vállalható az a kockázat, aminek most kitennénk az országot és az Európai Uniót. Mint abban egyetértünk, nemcsak a világban vannak nagyon nagy gondok, de az Unióban is, és az ilyen jellegű nyitottság azt a nemzetállamban való gondolkozást, azt az európaiságban való gondolkozást szünteti meg, ami most, jelen pillanatban még talán védhető lenne, megjavítható lenne.
A szabadkereskedelem eltünteti a határokat, megszünteti annak a lehetőségét, hogy védjük az erőforrásainkat, és olyan versenyhelyzetet teremt, amikor egy teljesen más kontinens más természeti erőforrásainak a birtokában, egy lényegesen nagyobb gazdagsággal, teljesen más termelési struktúrában, teljesen más jogszabályi környezettel, más korlátozások között valamilyen szinten versenyeznie kell a magyar gazdaságnak és a magyar termékeknek. Ez hogy lehet jó?
Az Európai Uniónak rengeteg hibája van, és azt hiszem, hogy hosszan tudnánk sorolni itt a mai nap folyamán, hogyha ez lenne a cél, de legalább az irányelvek szintjén megpróbált, ha nem is tudta megteremteni, de legalább megpróbált egységes szabályozást teremteni a környezetvédelemben, a termelésben, a támogatáspolitikában, és ez lehetőséget teremt arra, hogy ha nem is történelmi múltunkból, hagyományainkból, mégsem egyenlő feltételekkel, de mégis valamilyen szinten törekedve arra próbáljunk meg az Európai Unión belül kereskedni, és próbáljuk meg kihasználni azokat a jogokat, amelyek esetleg nemzeti szinten nem állnak rendelkezésre.
Ebből adódóan - szintén Németh Zsolt elnök úrnak, képviselőtársamnak mondom - az, amit mond, hogy nem fehér és fekete, az számomra teljesen egyértelmű, és teljesen fekete, és nincs min gondolkozni. Mindenki azt várja tőlem, hogy ilyenkor kezdjek el hosszan beszélni a GMO-król, meg kezdjem el szakmailag azt, hogy mi lesz a sertéstermelőkkel, hiszen ott 60 százalékából állítják elő ugyanazt a sertéshúst kilónként, mint Magyarországon. Nem akarok ilyen szakmai kérdésekbe menni, mert az, hogy beáldozzuk Magyarország élelmiszer-biztonságát, beáldozzuk azt a kockázatot, amit mondjuk, a GMO-s gabona megteremtése vagy bármilyen terménynek a megteremtése jelenthet az országban, az az élelmiszer-biztonsági kockázat csekély ahhoz képest, amit egyébként az ország összes lakosa elszenved attól, hogy beengedjük egy másik kontinens más erőforrásainak a teljes kereskedelmét az országba. Ezért van az, hogy nagyon-nagyon nehéz bármilyen szinten azonosulni ezzel, és ezért tartjuk azt, hogy a fehér és feketéből ez viszonylag egyértelmű, hogy ez a tiltó zónába és a tiltó színbe kell hogy tartozzon, és ez az, amivel leginkább vitázom képviselőtársammal, mert jelen pillanatban nem látom azokat az érveket, amelyek a legkisebb mértékben is meg tudnák azt a pozitívumot teremteni, ami a negatívumokat ellensúlyozza.
Sok-sok negatívumot jelent, amit a CETA és a TTIP egyáltalán megteremthet, és ezeket a kockázatokat Magyarország társadalmának kell elviselnie. És nyilvánvalóan nem tudok azonosulni azzal, amikor Magyarország gazdaságát, Magyarország társadalmát megpróbáljuk GDP-vel meg egyéb ilyen statisztikai mutatókkal leírni, mert ez nem mutatja meg az emberek életminőségét, nem mutatja meg a boldogságukat, nem mutatja meg a mindennapi életüket, és a CETA hozhat pozitív eredményeket a GDP-ben, de rombolhatja Magyarország állampolgárainak az életminőségét, és ez a legfontosabb indikátor, amit döntéshozóként önöknek szem előtt kell tartaniuk.
Szerettem volna reagálni tegnap Cecilia Malmström asszonynak az országunkban tett látogatására. Olvasva azt, ami történt - alapvetően felidéztem az, hogy a Fidesznek, a Fidesz-KDNP-nek az európai uniós képviselőcsoportja támogatta az ő kereskedelmi biztosnak való kinevezését -, megmondom őszintén, nagyon jó érzés volt átélni azt, hogy a Lehet Más a Politika képviselője nem támogatta, mert az, amit nyújtott, és ami álláspontot képviselt a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban, az szerintem vállalhatatlan.
Alapvetően nincs nekem erre kompetenciám, és nem is szívesen mondok ilyen nagy szavakat, de én, hogyha tehetem, a Lehet Más a Politika-frakció nevében innen a parlamentből is felszólítanám, hogy azonnal mondjon le, és azonnal távozzon arról a posztról, amiért gyakorlatilag az európai uniós állampolgárokat kiszolgáltatja egy másik országnak és egy másik kontinensnek és annak az erőforrásainak. Vállalhatatlan, amit képviselt, mert az a fajta kereskedelmi szemlélet, amit tegnap előadott, és amivel megpróbálta meggyőzni itt a magyarországi tárgyalópartnereit, az gyakorlatilag semmi mást nem tesz, mint a kereskedelem érdekeit és a kereskedelem értékeit elébe helyezi az emberek érdekeinek, az emberek és a magyar vidék és a magyar sorsok és az európai uniós állampolgárok érdekeinek.
Ennek megfelelően, megmondom őszintén - mint mondottam, nem szívesen mondok ilyen sommás dolgokat, főleg most, hogy van lehetőség egyáltalán szakmai vitára, és nem politikai vitáról van szó -, az, ahogy Szijjártó miniszter úr külgazdasági miniszterként tolmácsolta ezeket a gondolatokat és átvette ezeket az érveket, az sajnos az én értékrendemben nagyjából a hazaárulás kategóriáját kimerítő mértékben valósította meg azt, hogy hogyan szolgáltatják ki az országot.
Nem szeretném a miniszter urat megbántani vagy megsérteni (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Már megtetted! - Derültség.), ezért próbáltam véleményként fogalmazni, ezért próbáltam úgy fogalmazni, hogy az én értékrendszerem szerint… (Németh Zsolt közbeszól. - Derültség.) Igen, minden bizonnyal találnék mást, hogyha bántani akarnám, nem ez állt a szándékomban, mert tiszteletben tartom, mert látom azt a világban, hogy egy halom közgazdasági irány a mai napig fenntartja ezt a jellegű gazdasági irányt, hogy ez a jó, és nyilvánvalóan ezért nagyon-nagyon nehéz ezzel mit kezdeni.
De hadd mondjak egy jogi érvet! Nagyon büszke voltam a Magyar Országgyűlésre idén júniusban, hiszen gyakorlatilag a nemzeti együttműködés rendszerében nem túl gyakori dolog az, hogy egy ellenzéki politikusnak bármilyen kezdeményezését tárgysorozatba vegyék vagy egyáltalán érdemben megfontolják.
(12.40)
Ennek ellenére a 11/2016. (VI. 17.) országgyűlési határozat az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről azt írja szó szerint, hogy a kormány ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszer-biztonság, valamint az emberi jog, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárásokat tartalmaz. Ez egy országgyűlési határozat, amely előttünk van, szintén az, ez azt jelenti az autós kártyák szintjén, hogy azonos sebességgel megy a két jármű, viszont, ha jól tudom, akkor a joghierarchiában valamivel hamarabb született, ennek megfelelően ennek az országgyűlési határozatnak az alkotmányossága ilyen szempontból megkérdőjelezhető, mert az, amit most behoztak országgyűlési határozati javaslatként, teljes mértékben cáfolja egy korábban elfogadott országgyűlési határozat szövegét.
Mert ha végigmegyünk ezeken tartalmilag, hogy mi az, ami konkrétan környezet- és egészségvédelmet kockáztat, mi az, ami élelmiszer-biztonságot kockáztat, mi az, ami emberi jogi, de főleg antidemokratikus vitarendezési eljárásokat tartalmaz, mindet most, jelen pillanatban a CETA tartalmazza. Ennek ismerhető a tartalma, és jelen pillanatban ennek megfelelően az, hogy itt tárgyalunk, ez szerintem egy hasznos és fontos kérdés, ennek ellenére semmiképpen nem tűnik nekem teljesen az Alaptörvénybe illeszkedőnek, hiszen egy korábban elfogadott, azonos szintű jogszabállyal ütközik ennek az előterjesztése.
Ennek megfelelően a CETA ebben a formájában véleményem szerint nem lehet tárgyalás és vita kérdése, csak egyféle megoldás lehet a kormánynak, az, hogy nem támogatja ezt és nem fogadja ezt el, tekintetbe véve, hogy korábban már az Országgyűlés határozatban, kormánypárti támogatással kiállt a magyar emberek érdekei ellen (Balla Mihály és Németh Zsolt: Mellett!), vagy bocsánat, a magyar emberek érdekei mellett - ellen nagyon sokszor, de konkrétan ebben az esetben mellett -, és biztosította arról Magyarország állampolgárait, hogy nem fog ilyeneket támogatni.
Nyilvánvaló, ha belemegyünk a részletekbe - bár elbeszéltem itt az időt, és egyre kevesebb időm van erre, ha belemegyünk a részletekbe -, egyesével cáfolható minden egyes pont, ami azt állítja, hogy nem ütközik az országgyűlési határozattal.
A CETA biotechnológiával foglalkozó cikkelye egyértelműen megfogalmazza, idézem: „A mezőgazdasági biotechnológia piacra juttatásának előnyeit kell megteremteni.” Ez nemhogy azzal ütközik, ami az országgyűlési határozatban van, ez az Alaptörvénnyel ütközik, hiszen gyakorlatilag ez a GMO ügye. A biotechnológia vívmányainak Magyarországra való átemelése nyilvánvalóan erről szól. Szó szerint idézem a 25. cikkelyt: „Tudományos alapú, hatékony jóváhagyási eljárás előmozdítása a biotechnológiai termékek tekintetében.” Kérem szépen, szövegszerűen benne van, veszélybe kerülne az engedélyezés során az elővigyázatosság elve, ami gyakorlatilag a 7. környezetvédelmi program óta európai uniós alapelv, és alapvetően azt feltételezi, hogy semmi olyasmit nem teszünk európai uniós állampolgárok ellen, aminek nem zárható ki tudományos bizonyítékokkal a negatív hatása.
Ezzel együtt felszámolja az engedéllyel nem rendelkező - jelen pillanatban nem rendelkező - génmódosított élelmiszerekre vonatkozó zéró toleranciát is, amiben legalább szavakban, ha tettekben nem is, de idáig a magyar kormány kiállt. Nyilvánvalóan azért célzok erre, hogy legalább szavakban kiállt és tettekben nem, mert ismerjük Fazekas Sándor miniszter úr amerikai tárgyalásait. Emlékeztetőül, tudjuk, hogy ő ott igazából teret engedne ennek, ismerjük azt a tényt, hogy Magyarországra több mint 540 ezer tonna genetikailag manipulált fehérjealapú takarmány érkezik be évről évre, és úgy beszélnek GMO-mentességről, mintha egyébként nem a teljes állatállományt ilyen jellegű takarmánnyal takarmányoznánk. Tehát nyilvánvalóan legalább idáig ezekben szavakban kiálltak.
„A szabályozási együttműködés kialakítása a biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése érdekében.” Tehát mérsékelni kell mindent, aminek káros kereskedelmi hatása van. Mi az, ami nem magától értetődő? Tehát aminek a kereskedelemre negatív hatása van, tök mindegy, hogy az egészségtelen, vagy teljesen mindegy, hogy az emberek életére milyen hatással van, azt mérsékelni kell, mert a kereskedelem az egyezmény szellemiségéből adódóan fontosabb, mint az ember. Hogy lenne ez vállalható? Hogyne ütközne ez az általam említett 11/2016-os országgyűlési határozattal?!
Nyilvánvalóan nem lehet abban bízni, hogy az Európai Bizottság Magyarországot, a GMO-men-tes-ségre törekvő államokat képviseli, mert az Uniónak alapvetően más az érdeke. Semmiképpen nem szeretném, és ezért nem akartam azzal a kérdéssel kezdeni, ha azt a benyomást keltenénk, hogy ha a GMO-mentességet bizonyítaná a CETA, akkor elfogadhatónak érezném ezt az egyezményt. Nem, szó nincs erről; nincs az a változata, ami a szabadkereskedelemben jelen pillanatban Magyarországon hosszú távon segítene.
Alapvetően a kormány rendszeresen beszél a helyi gazdaságokról, beszél a kis- és közepes vállalkozásokról, beszél arról, hogy hogyan kell nemzeti szinten megtartani a fejlesztési forrásokat a lehető legteljesebb mértékben, az a baj, hogy mindez szavak, pedig az irány ez lenne, és ez lenne az egyedül kívánatos lehetőség arra, hogy ne veszítsük azt a Marshall-segélynél magasabb összegű fejlesztési forrást, amit arra kaptunk volna, hogy minden egyes magyar állampolgár úgy éljen minden egyes magyar régióban, mint az uniós állampolgártársai, és ezt nem tudtuk megvalósítani.
Az, hogy 2004-től kezdve milyen lopások történtek és milyen ostoba forrásfelhasználások, ez nyilvánvalóan ma már tény, de önöknek lett volna más útja, és most sajnos a más utat erősíthetik meg, amennyiben igennel szavaznak erre a kezdeményezésre. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
