DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nincs köztünk vita abban, hogy az elektronikus ügyintézés fontos dolog, és ennek a mielőbbi elősegítése és a szükséges törvényi, technikai hátterének a megteremtése közös feladatunk, azt is lehet mondani, hogy kormányokon átívelő feladat. Ezt egyébként annak idején, legfőképp a szavak szintjén, a szocialista kormányok is elmondták.
Az előttünk fekvő javaslat nagyon sok törvényt módosít. Javarészt egyébként technikaiak ezek a módosítások, hiszen az e-ügyintézéshez megfelelő jogszabály-módosítások kellenek, és a különböző törvényekben ezeket át kell vezetni, ez rendben is van így. Való igaz, hogy lehet találni olyan módosításokat is, amelyek esetleg, úgy érezzük, nem minden esetben indokoltak, hogy idekerültek, de azt mondom, hogy javarészt itt technikai módosításokról van szó, államtitkár úr, tehát én nem mondom azt, hogy ez egy olyasmi salátatörvény, amivel találkozni szoktunk, hogy különböző területeket csomagolnak össze. Ez valóban azért valamilyen úton-módon itt az elektronikus ügyintézés tárgykörében született.
Viszont egy-két dologra én is fel szeretném hívni a figyelmet. Amikor ide az Országgyűlés elé vissza-vissza kerülnek ezek a javaslatok, mindig megvitatjuk, hogy milyen jó, és mennyire kellene támogatni az e-ügyintézést, de azt láthatjuk, hogy sajnos az iram, ami a közigazgatást illeti, sokszor elmarad attól, amit prognosztizáltunk, és reméljük, hogy a jövőben nem ezek a tendenciák fognak érvényesülni.
Kimondható, hogy már 2,1 millió ember rendelkezik ügyfélkapuval Magyarországon.
(15.20)
Ez egyrészről lehet egy jó szám, másrészről, ha mondjuk, a szavazó korú állampolgárokhoz viszonyítjuk, akkor bizony-bizony ez az egynegyede. Tehát én inkább egy szkeptikus hozzáállásnak adnék hangot, hiszen a különböző előnyök és a különböző, az ügyintézést könnyítő szolgáltatások ellenére egyelőre a népesség ötöde vagy kicsit több mint az ötöde és a szavazó korú állampolgároknak, tehát a felnőtt korú állampolgároknak az egynegyede az, aki egyáltalán ügyfélkapuval rendelkezik. Örülünk neki természetesen, ha bővítik azon ügyek körét, amelyekben az e-ügyintézésre lehetőség lesz. Ahogy elmondtam, ennek támogatói vagyunk. Az új személyi igazolvány esetében is egy olyan koncepció került kidolgozásra, amely esetében még nagyon sok tartalék van a rendszerben, ki lehet dolgozni olyan megoldásokat, amelyeket ehhez még hozzá lehet kötni. Annak idején ezt egyébként pont emiatt támogattuk, hogy lépjünk egy lépést előre.
Viszont ami elszomorító: annak ellenére, hogy úgy tűnik, vagy a kormány legalábbis azt mondja, hogy mindent elkövet, és ennél gyorsabban nem lehet ezeket az intézkedéseket bevezetni, teljesen egyértelmű - és ezt a tájékoztató anyag is, amit a törvény-hez kaptunk, megerősíti -, hogy sajnos világviszonylatban a pozíciónk, Magyarország pozíciója, ami - és ENSZ-statisztikáról beszélünk - az e-kormányzatra vonatkozik, egyre rosszabb. És lehet, hogy mi haladunk előre, de akkor a világ még gyorsabban halad. Hiszen 2010-ben még a 27. helyen voltunk, most sajnos a 46. helyen vagyunk, ami hangsúlyozom: lehet, hogy nem azt jelenti, hogy mi nem léptünk előre, de sajnos ezen hat év alatt, tulajdonképpen a Fidesz-kormányok ideje alatt nem sikerült azt az iramot, azt a lépést tartani, amit a világ egyéb részein meg tudtak tenni. Egyébként Európában, és itt nemcsak az Unióról beszélünk, 43 európai ország közül a 30.-ak vagyunk, és sajnos az európai átlagot nem érjük el, ami a különböző elektronikus szolgáltatások igénybevételét jelenti. Tehát van mit fejlődni, van hová előrelépni. Természetesen nem gondoltuk azt, hogy ez egyik napról a másikra megvalósul, de azt azért elvárnánk, hogy egy kicsit az ira-mon gyorsítsunk, lévén, hogy ezek a számok, amiket elmondtam, arra utalnak, hogy 2010 óta az élmezőnyből sajnos a középmezőnybe csúsztunk vissza.
Azt is el kell mondjam, hogy egyeztetve olyan emberekkel, akiknek alkalmazniuk kell az elektronikus rendszert, például ügyvédkollégákkal, elmondták, hogy bizony-bizony egyrészről jó, hogy bevezették ezeket az új eljárásokat, de eléggé széttagolt lett a rendszer. Hiszen annak idején a cégügyekben, cégbírósági ügyeknél ezt bevezették, akkor erre kialakult egy rendszer, különböző kártyákkal és hitelesítő elektronikus, minősített aláírásokkal. Most, ahogy engem tájékoztattak, ez a rendszer, mondjuk, a cégügyekben ugyanígy megmaradt, ugyanígy alkalmazzák, illetve a fizetési meghagyásos eljárásoknál is ezt a rendszert kell alkalmazni, de már a bíróságokkal való kapcsolattartás az ügyfélkapun keresztül megy, gyakorlatilag egy másik rendszeren keresztül. Ez sem tűnik úgy nekem, hogy ennek sok ér-telme lenne, hogy egy egységes rendszert nem sikerült megteremteni.
Lehet, hogy ez a jövő, államtitkár úr, és lehet, hogy önök már elképzelésekkel bírnak, de arra panaszkodtak, akiknek ezt használni kell, hogy sokszor túlságosan széttagolt a rendszer, és ráadásul - ezt tapasztaltam jómagam is, amikor ügyfélkapun ügyeket intéz az ember - bizonyos esetekben még mindig túlbürokratizált. Hiszen túl sok e-mailt küld például a rendszer meg túl sok megerősítést, arról is, ha kapott valamit az ember, az még jó, mert be tud lépni, de utána külön küld egy e-mailt, hogy igen, ön letöltötte ezt a dokumentumot - nyilvánvalóan letöltöttem, hiszen beléptem és a letöltés megtörtént -, illetve egyéb olyan tájékoztató üzenetek is megjönnek e-mail-ben, amelyeket esetleg az internetes felületen, az ügyfélkapu felületén elég lenne feltüntetni, hogy ha valakit ez érdekel, akkor nyomon követhesse.
Tehát úgy érzem, és ez tényleg egy jó szándékú megközelítés, hogy sokszor egy ilyen elektronikus bürokratikus rendszer alakul ki. Tehát attól még, hogy elektronikus a rendszer, még lehet túlszabályozott, attól még lehet az állampolgárok számára nehezen érthető, akár még a szakma számára is nehezen érthető. Tudom, hogy minden kezdet nehéz, de törekedni kellene a jövőben arra, hogy ezek minél egységesebb rendszerek legyenek. Úgy tudjuk rászoktatni akár az idősebb korosztályt is, de sokszor még a fiatalokat is arra, hogy ezt megfelelő módon alkalmazzák, hogyha amennyire lehet, leegyszerűsítjük ezt a rendszert.
Azt is látni kell, és ezt is már sokszor elmondtuk itt az Országgyűlésben, hogy minden törvény annyit ér, amennyit az ügyintéző megért belőle, illetőleg amennyit akár a cégek vagy akár a bankok, ha egy banki ügyintézésről beszélünk, mondjuk, egy banki ügyintéző a banki szabályokon keresztül megért belő-le. Számomra még mindig megdöbbentő az, ha már itt szó volt arról, hogy mik azok, amiket személyesen lehet elintézni, és mi az, amit nem. A házasságkötés természetesen az anyagban is, itt is felmerült egy olyan példaként, amit nyilvánvalóan csak személyesen lehet.
Ezzel nincs is probléma, de számomra megdöbbentő, hogy napi szinten megtörténhet, hogy Magyarország vezető bankjaiban, amikor az ember ügyet akar intézni vagy egy családtagjának ügyet akar intézni, akkor azzal szembesítik, hogy nemcsak hogy elektronikusan nem tehet semmit, tehát még a hatályos jogszabályokat sem kihasználva, hanem azt próbálják elmagyarázni nekem személyesen is többször, hogy csak az adott rokon, családtag a személyes megjelenéssel intézhet el ügyeket. És még arról sem hallottak, hogy létezik a meghatalmazás, mint kéttanús teljes bizonyító erejű magánokirat, amely esetében el tud járni egy rokon, vagy nemcsak rokon, bárki, akire a meghatalmazás szól. Sőt, még az ügyvédi meghatalmazást vagy az ügyvéd előtt adott meghatalmazást sem tekintették olyannak. Hosszú harcok árán sikerült őket meggyőzni, hogy nem házasságot kötni érkeztem a bankfiókba, és többszöri visszamenetelre egy meghatalmazást sikerült elfogadtatni velük. Ezt csak azért mondtam el, államtitkár úr, hogy sokszor még az alapvető dolgok, alapvető jogi fundamentumok sem érezhetőek a közigazgatásban vagy akár a vezető piaci szolgál-ta-tók-nál, és itt a pénzügyi szektort is természetesen a szolgáltató szektorba sorolom. Tehát teendőnk van bőven.
A módosítások iránya is alapvetően sok esetben elfogadható. Még itt a kialakult vitában, illetve a végső verziót megvárva fogjuk kialakítani a véleményünket, ami a zárószavazást illeti, de mindenképpen kérem azt, hogy ezen javaslat elfogadása esetében is gyorsítsuk fel a tempót, és már most gondolkozzon a kormány olyan megoldásokban, amit egyébként Észtország, Szlovénia is bevezetni szándékozik, amely esetben már nemcsak az e-ügyintézés, hanem gyakorlatilag a szolgáltató állam és az elektronikusan szolgáltató állam irányába még egy-két lépés lehet. Higgyék el, hogy ezek a példák megvannak, meg kell őket nézni, és Magyarországon is a java része átvehető és alkalmazható lesz. Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
