DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat nagyon sok területet érint, és egyrészt jogi kérdéseket, másrészt belügyi, rendvédelmi kérdéseket is érint. Nehéz egy ilyen javaslatról, ami inkább már salátatörvény az előző javaslathoz képest, ami az elektronikus ügyintézésről szólt, már sokkal inkább egy salátatörvény jellegét ölti, nehéz anélkül beszélni, hogy pozitív, negatív pontokat ne találnánk benne. Én előzetesen, még mielőtt itt nálunk, házon belül a megfelelő egyeztetések a különböző szakterületek között meg nem történtek, nem tudom államtitkár úrnak elmondani, illetve a zárószavazásra derül ki a módosító javaslatok alapján, hogy tudjuk-e támogatni a javaslatot.
(16.20)
Azt viszont mindenképpen el kell mondjam, hogy annyira borúsan sem látjuk a beterjesztett törvényt, mint ahogy azt az MSZP tette. Nyilvánvalóan, ha olyan pontokat tapasztalunk, amelyben komoly jogsérelmek állnak fenn, akkor ezt mindig elmondjuk a kormánynak, a fejére olvassuk, és ahhoz nem adjuk a támogatásunkat, de azért azt is látni kell, hogy függetlenül attól, hogy azt a szituációt, ami kialakult - itt a bevándorlásra vagy a terrorhelyzetre is lehet gondolni -, a Jobbik volt, aki először felvetette, hogy ebből gond lesz. Utána jött a Fidesz, aki elkezdte ezt komolyan venni, és Orbán Viktor is elkezdte komolyan venni ezt az új, kialakult szituációt és azt, hogy ez a jövőben Magyarország, a magyar emberek számára akár terrorveszély formájában, akár más módon fenyegetést jelenthet; és utána jött a baloldal, és nyilvánvalóan a baloldal ossza be maga közt, hogy ki volt az, aki esetleg először fölismerte ezt a veszélyt, ki az, aki még most sem ismerte föl. De tulajdonképpen a baloldal részéről furcsa, amikor azzal érvelnek, hogy miért nem történt meg már korábban a terrorhelyzetre való felkészülés. Ez mondjuk, a Jobbik szájából hihető érv lenne, de azon pártok részéről, akik egy álproblémának minősítették azt az egész helyzetet, amiben most élünk, és amikor elindult az emberáradat, a javarészt illegális bevándorlók áradata, akkor sem vették még komolyan ezt a fenyegetést, ezek azért elég bátor szavaknak tűnnek. De hát visszatérve a javaslathoz, mi úgy gondoljuk, hogy ha technikailag a módosítás szükséges azokhoz a törvényekhez, amelyeket az Országgyűlés elfogadott, különösen annak tekintetében, hogy hál’ istennek Magyarországon a terrorizmushoz, illetve a hasonló szituációkhoz nem kellett hozzászoknunk, ez egy pozitív dolog volt. Sajnos ez megváltozni látszik, de nyilvánvalóan ebben az esetben lehetnek kiküszöbölendő problémák. Ezt, ahogy elmondtam, a megfelelő szakpolitikai módosító javaslatokkal is ki fogjuk fejezni, ha ilyeneket látunk. Az én posztom, hogy itt egy-két olyan pontra felhívjam a figyelmet, ami mindenképpen pozitív vagy negatív a javaslatban.
A rendőrségi törvény módosítására is több ponton sor kerül. Itt talán a szolgálati fegyver külföldre vitelét lehet kiemelni. Ez bizonyos esetekben elengedhetetlen, hogy bekerüljön a jogszabályokba, illetve az, hogy az idegenrendészeti hatóság a rendőrségi nyilvántartásból átvehet adatokat a huzamos tartózkodás ellenőrzése érdekében. Természetesen ez a javaslat sem ördögtől való.
Az egy másik kérdés, ahogy mondtam, hogy itt nagyon sok olyan törvény is módosításra kerül, amely már egy kicsit eltávolodik a közvetlen terrorfenyegetettség kérdésétől, de ettől függetlenül rendvédelmi kérdésként értelmezhető, és ebben a formában bekerült a javaslatba. Viszont ami számomra is érdekes volt mindenféleképpen, hogy a járásbíróságok esetében az ügyintézőknek adandó jogkör, ez már kevésbé belügyi kérdéskör, ez pontosan hogy fog alakulni, számunkra nem derült ki, úgy is mondhatnám, hogy kíváncsian várjuk, hogy ezekben a szabálysértési ügyekben a bírósági ügyintézők eljárása hogy fog alakulni. Sok a kérdőjel ezzel kapcsolatosan. Lehet, hogy inkább a titkári létszámot, bírói létszámot kellett volna bővíteni ahhoz, hogy ezeket az ügyeket megfelelőképpen elbírálhassák.
Ami viszont pozitív, hogy a közvetítői eljárást bevezetik a szabálysértési eljárásokban is. El lehet mondani általánosságban, hogy hasonló közvetítői eljárások mindenképpen előrevisznek és kevésbé költségigényesek, és olyan megoldásra vezethetnek, amely mind a két félnek a megelégedését vagy minél inkább a sértett megelégedését is elhozhatják. Aztán abból is látszik, hogy mennyire salátatörvénnyel állunk szemben, hogy bár katasztrófavédelem, de a súlyos káresemények elhárítása esetében az elhárítási tervben a felülvizsgálati ciklusidőt 3 évről 5 évre növelik. Ez azzal az indoklással történik, hogy a kis- és közepes vállalkozások adminisztratív terheit csökkentsék.
Nos, ez még igaz is lehet, de nyilvánvalóan itt is a részletekben rejlik az, ami ezt a javaslatot majd a puding próbája az evésként, ha bevezetésre kerül, meg tudja mutatni, hogy ez vezethet-e oda, hogy esetleg az elhárítási tervek elavulnak, vagy már így is egy olyan pluszkötelezettséget rótt a kis- és közepes vállalkozásokra, amelyek esetében indokolt az 5 évre növelése. Illetve még ki lehet emelni azt a szabályozást, ami a közfoglalkoztatási törvény módosítására irányul. Nyilván a közfoglalkoztatás a belügyhöz tartozik, de ebből a csomagból azért sok szempontból kilóg ez a szabály, de mindenesetre az, hogy a munkaerőpiaci szolgáltatás igénybevehetősége évi 3 napról 15 napra nő, és ezáltal az elsődleges cél, hogy a munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni ezek az emberek, a közfoglalkoztatásban részt vevő emberek, ez, azt hiszem, támogatható mindenképpen.
Az már másik kérdés, nyilván túlmutat ezen a javaslaton, hogy lesz-e olyan álláshely, illetve akarnak-e ezek az emberek a munkaerőpiacra visszamenni, mert sajnos, államtitkár úr, sok esetben hallhatjuk azt - és ezek konkrét tapasztalatok -, vállalkozók, illetve munkaadók elmondták azt, hogy sokszor annak ellenére nem találnak különösebb képzettséget nem igénylő munkánkra munkavállalókat a közmunkások körében, hogy mondjuk, kétszeres bért ajánlanak a közmunka után kapott juttatásokhoz képest. Tehát önmagában persze ez egy jó részletszabály lehet, de nagyon sok mindent kell tenni ahhoz, hogy megváltozzon az, hogy aki a közmunkába bekerül, az sok esetben beleragad. Illetve azt is el kell mondjam, hogy ameddig a bérek úgy általánosságban nem fognak a nyugat-európai bérszínvonalhoz felzárkózni, addig újranyílnak ezek a problémák, illetve az egész bérrendszerre és akár a munkaerő kivándorlására is nagy hatással lehet az, hogy nem sikerült egyelőre még megfelelő módon rendezni ezt a területet.
Tudom, hogy ez már nem közvetlenül ehhez a javaslathoz kapcsolódik, de önök is a salátatörvénybe mindent beletuszkoltak, úgyhogy azt hiszem, hogy ezt itt mindenképpen el kellett mondani. Azzal tudom zárni a felszólalásomat, hogy ezeket a pontokat megvizsgálva és a módosító javaslatok elfogadásához képest fogjuk kialakítani az álláspontunkat, és bízunk benne, hogy egyébként azok a javaslatok, amelyek még nem megfelelőnek tűnnek ebben a salátacsomagban, kiiktatásra kerülhetnek.
Mert ahogy mondtam, azt azért el lehet mondani, hogy javarészt a módosítások technikaiak, és azt kell mondjam, hogy sok esetben elősegíthetik azt, hogy egy terrorhelyzetre jobban felkészüljön az ország, de azért azt is mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a jövőben jó lenne ezeket a területeket szétválasztani, és ha önök is az ellenzék támogatását várják, akkor úgy beterjeszteni, hogy könnyebben támogathatóak legyenek ezek a törvények. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
