DR. JÓZSA ISTVÁN,

Full text search

DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tállai Államtitkár Úr! Nagyon precízen, pontosan tetszett előadni, felolvasni az előterjesztést. Tényleg egy nagyjelentőségű törvényjavaslat lehetne előttünk, ha kiterjedne azokra a dolgokra is, amelyeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara már közel egy éve vár - ha ezt a finom kifejezést akarom használni - a kormánytól.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a kormány kapcsolata közel sem mondható kifogástalannak. Az elmúlt egy év jogszabály-változtatásai ellen a kamara már több alkalommal is tiltakozott. Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordultak, amikor az Országgyűlés úgy módosította a büntetőeljárásról szóló törvényt, hogy az 50 millió forint feletti vagyoni hátrányt okozó, pénzügyi szervezetnél elkövetett bűncselekmény esetén, amelyet a könyvvizsgáló vizsgált - tehát nem közvetlen részese, csak ő vizsgálta a bűnbe esett céget -, a könyvvizsgáló vagyona is korlátozás nélkül zár alá vehető. Ez bizonyos alkotmányos aggályokat is felvet. Egy könyvvizsgálónak nem egy, hanem jó néhány vizsgált cége lehet, és könnyen előfordulhat, hogy nem tudhatott azokról a cselekményekről, legalábbis bűnügyi bizonyítást igényel, hogy tudhatott róluk, amelyek a vizsgált könyvelési adatokból valószínűleg nem derültek ki. Tehát azt, hogy minden automatizmust beépítve a könyvvizsgáló vagyonát is korlátozás nélkül zár alá lehet venni, valószínűleg méltán tartják a Könyvvizsgálói Kamara részéről túlzó és fenyegető módosításnak.
A másik, hogy 2015-ben a Fidesz-kormány a kétszeresére növelte a kamara által fizetendő közfelügyeleti hozzájárulást. A Nemzetgazdasági Minisztériumot megillető összeg duplájára emelését azért is sokallták, mert közben továbbra is a kamara látja el a feladatok túlnyomó többségét a saját tagjaira vonatkozóan. Mindez azért is volt sok a könyvvizsgálóknak, mert közben a központi költségvetés is összesen 10 millió forinttal hozzájárult a feladathoz. Erre, mondjuk, uniós kötelezettség szorította a kormányt. A költségek megosztását az Európai Unió vonatkozó szabályai írják elő, legalábbis a minimális értékben.
Tehát ha elfogadjuk azt, amiket pozitívumként mind az államtitkár úr, mind Czomba képviselő úr elmondtak, ezek az általam említett dolgok akkor is orvoslás nélkül maradnak az előttünk fekvő törvényjavaslatban. Az Európai Unió módosított irányelve jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményez, jelentős változást ír elő az irányelv módosulása, ennek az átvezetése többnyire sikeres volt a meglátásunk szerint az előterjesztésben. Így változnak különösen a függetlenség megkövetelésére, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások, nagyon helyesen.
Módosul továbbá a kamara és a közfelügyeletet ellátó hatóság közötti feladatmegosztás is. A közfelügyeleti hatóság, amely a kormány statútum-ren-de-lete értelmében Magyarországon a nemzetgazdasági miniszter, visel végeredményben minden, a könyvvizsgálat irányrendszerét érintő felelősséget. Azonban az operatív, illetve szakmai jogkör jelentős része a kamaránál marad, amelyet a hatóság jóváhagyásával, jobb esetben ellenőrzésével gyakorol. Jelen javaslat alapján a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és gyakorlati tudás igazolására a közfelügyeleti hatóság jogosult. A könyvvizsgálói tevékenység azonban kizárólag kamarai tagként gyakorolható a továbbiakban is. A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása a kamarai hatósági eljárások közé tartozik. Nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel, illetve IT-val, azaz informatikai támogatással.
Érdemi különbség a jelen előterjesztés szerint az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek esetén mutatkozik. Ebbe a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek körébe tartoznak a tőzsdén jegyzett társaságok, azaz a kibocsátók, a hitelintézetek, a biztosítók, viszontbiztosítók és a befektetési vállalkozások. Az erre a gazdálkodói körre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó új fejezettel is bővíti a törvényt az előterjesztés. Ez különösen indokolt az elmúlt bő egy év magyarországi pénzügyi, brókerbotrányait tekintve, amiben - remélem, nem perelnek be - az Állami Számvevőszéknek is lehetne esetleg feladata. Úgy látjuk ugyanis, hogy azzal, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy törvénnyel átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz, az állami garancia látható módon sérült. A Magyar Nemzeti Bank működésére egy önálló jegybanki törvény vonatkozik, amely garantálja a függetlenséget. Tehát ilyen módon lehet, hogy szakmailag helyére kerül a pénzügyi szervezetek felügyelete, de az már nem tekinthető olyan állami felügyeletnek, mint ha a kormánynak egy közvetlenül alárendelt felügyeleteként ellenőriznék a pénzügyi szervezeteket. Ez meg is mutatkozott, mondjuk, a Quaestor-botrányban, ahol simán eltűnt több mint 200 milliárd forint anélkül, hogy a felügyelet ezt észre vette volna. Noha tényleg ez már neve szerint nem állami felügyelet, ez már a Magyar Nemzeti Bank kebelében működő felügyelet.
(14.50)
Noha tudjuk a Kúria döntése alapján, hogy az a közpénz, ami a Nemzeti Banknál van, megőrzi közpénz jellegét, bármilyen alapítványba is teszik, tehát a Magyar Nemzeti Bank felügyelete értelmezhető úgy, hogy közvetetten egy állami felügyelet, mégis a garanciális része, hogy a felügyeleti jogkörben elkövetett károkozásért ki felel, az nem egészen egyértelmű. Tehát mi úgy látjuk, hogy ha a könyvvizsgálói részét szigorítani kívánja az európai uniós jogszabályokkal összhangban az előterjesztés, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megfelelő nemzeti banki felügyelet szabályait is hasonló módon szigorítani kellene, és nem azt látni, hogy na, ezt már kitoltuk, hogy a Quaestor-botrányban érintett haverok már nem az állami felügyelet felelősségi körébe tartoznak, az okozott kár nem az állam által ellenőrzési jogkörben elkövetett károkozás, hanem a Nemzeti Banknál elkövetett károkozás. Tehát az, hogy a kiemelt gazdálkodói kör tekintetében szigorodnak az előírások, teljesen helyénvaló, ugyanakkor részben enyhülnek az előterjesztés szerint a könyvvizsgálati előírások, ami már kevéssé érthető.
Bekerült a függetlenség elvének a gyakorlati kritériumaként, hogy ugyanaz a könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég még a szerződésének meghosszabbításával együtt is legfeljebb 5 évig láthatja el ugyanannak a gazdálkodó szervezetnek a könyvvizsgálatát. Ezt követően legalább 4 évnek kell eltelni, és 4 év múlva kaphat ugyanattól a vállalkozástól újabb felkérést könyvvizsgálatra. Ez egy eléggé formális szabály, nagyon sok múlik a végrehajtási utasításon, hogy például a tulajdonosi függetlenség is biztosított legyen, mert azért így teoretikusan elképzelhető, hogy ugyanannak a tulajdonosnak van több könyvvizsgáló cége, és akkor aközött permutálnak ezek a megbízási szerződések. Tehát biztos, hogy a végrehajtási utasításnak lesz szerepe abban, hogy ez az egyébként helyénvaló szétválasztási elv a gyakorlatban ténylegesen működni tudjon.
Enyhítést jelent az előterjesztés szerint ugyanakkor, hogy nem lép hatályba egy tavaly év végén elfogadott módosítás, amit a Fidesz-kormány a brókerbotrányokra tekintettel terjesztett be a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló címet viselő javaslatában. Eszerint, ha egy könyvvizsgáló egy közérdeklődésre számot tartó cég könyvvizsgálatát látja el, akkor emellett semmilyen más megbízást nem fogadhat el. Ez a szigorítás nem lép életbe 2017. január 1-jétől, ami valószínűleg gyakorlati okokra vezethető vissza. Biztos, hogy a több lábon állás növeli egy-egy könyvvizsgáló cégnek a függetlenségét. Tehát az, ha egy könyvvizsgáló cég e szerint a szigorítás szerint csak és kizárólag egy cég vizsgálatára köthetne szerződést, az ő piaci pozícióját ez meglehetősen sérülékennyé teszi, tehát nem biztos, hogy az eredeti célt szolgálni tudja, ami arra vonatkozik, hogy mindenben korrekt és független könyvvizsgálati tevékenységet végezzen.
Az előterjesztésbe nehezen illeszthető, bár tartalmát tekintve az MSZP is támogatja az adótörvények módosítását, ami azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény mellékletének módosítása is sorra kerül az előterjesztés keretében. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatottak számára a vonatkozó kormányrendelet havi 22 800 forint úgynevezett elhelyezkedési hozzájárulást biztosít akkor, ha a versenyszférában munkát találnak, azaz határozatlan idejű vagy legalább 12 hónapra kiterjedő munkaviszonyt létesítenek. Ez a juttatás arra az időre is jár, amire ugyan a közmunkára már felvették, de ennél az időtartamnál hamarabb talál magának állást az illető a munkaerőpiacon. Tehát ezzel, a teljes összeg adómentes kifizetésével mintegy ösztönzést, vagy ha úgy tetszik, prémiumot kap, hogy minél hamarabb helyezkedjen el. Ez helyénvaló, mert nem teszi érdekeltté az illetőt abban, hogy a rendelkezésre álló teljes közmunkaidőt közmunkásként dolgozza ki, merthogy úgy is megkapja ezt a kiegészítő támogatást, ha munkába áll.
Azért így visszatekintve, hasonló gondolatmenete volt, amikor a gyed időtartamát mi úgy csökkentettük le, hogy az egészet megkaphatta a kismama, ha visszament a munkába. Ezt önök akkor úgy értelmezték, hogy mi csökkentjük a gyed összegét. Nem arról volt szó. Hasonló célja volt annak is, hogy megkapja az egész összeget, ha hamarabb munkába áll. Ezt önök akkor, ezt a gondolatmentet, amit most kiválóan ismertetett képviselőtársam, hogy ennek van egy munkába állási ösztönző hatása, akkor kevéssé vették figyelembe.
Tehát ez a része támogatható a törvényjavaslatnak. Azok a szakmai hiátusok, amire mind a könyvvizsgálói, mind más szakemberek felhívták a figyelmet, nem tükröződnek a jelen előterjesztésben. Én azt kérem, hogy ezeket az előterjesztő módosító indítványok formájában érvényesítse, vegye figyelembe, akkor elképzelhető, hogy fogjuk támogatni. Jelen állás szerint az adómentességre való tekintettel egy támogató tartózkodás képzelhető el. Köszönöm szépen. (Heringes Anita tapsol.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me