GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, van egy új esély a kormány és a kamara kapcsolatának az erősítése tekintetében, hiszen nem oly régen voltak a könyvvizsgálói kamarai tisztújítások, és e tekintetben talán nem azt a rossz gyakorlatot kell folytatni, amiről Józsa képviselőtársam szólt, hogy az alapvető jogok biztosához kell fordulnia a kamara szerepvállalóinak a kormány döntése miatt az ominózus 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó pénzügyek tekintetében, mármint hogy a könyvvizsgálói vagyon elkobzásával párosuljon az ügy akkor is, ha ő nem közvetlenül érintettje a történetnek. Vagy az olyan ügyekben, amelyek szintén érintésre kerültek, ha jól emlékszem, hogy a Fidesz gyakorlatilag megkétszerezte a kamara által fizetendő közfelügyeleti díjat, miközben nagyon nagy szerepvállalást nem tanúsított, összességében, szummában egy olyan tízmillió forintos nagyságrenddel szállt be ebbe a történetbe.
Azt gondolom, azt, amiről bevezető gondolatként beszélek, hogy van egy új helyzet, mindenképpen érdemes kihasználni, mert ahogy többen is szóltak róla, nyilvánvaló, hogy a könyvvizsgálói szakmába vetett közbizalom erősítése elengedhetetlen és fontos dolog. Az pedig nem baj, ha az sugárzik a kormány és a Könyvvizsgálói Kamara kapcsolatrendszerén keresztül az érintettek, a gazdálkodó szervezetek felé, hogy itt nem torzsalkodások, hanem együttműködések vannak; természetesen mindenki a szerepéből fakadóan elfoglalva a helyét.
Államtitkár úr említette, hogy a közfelügyeleti rendszer átalakítása, a közfelügyeleti hatóság működtetése és a rendszer átalakítása zajlik, amely többek között a feladat vonatkozásában a nyilvántartásoktól a továbbképzéseken keresztül a minőség-ellenőrzések kérdéskörét is magában hordozza. Ezzel nincs is baj, a minőség-ellenőrzés kérdésköre kapcsán majd kitérek egy dologra, amit azt hiszem, hogy érdemes megfontolni, de mielőtt erre rátérnék, azzal szeretnék foglalkozni, ami meggyőződésem szerint a befektetésösztönzésekre és sok minden egyéb másra is kihatással van. Ez nem más, mint a könyvvizsgálók megbízását érintő foglalkoztatási időtartam kérdése. Tudom, hogy jobbikos képviselőtársamnak ennyi is elég lenne, de azért még van néhány olyan dolog, amit mindenképpen célszerű megfogalmazni.
Az egyik dolog az, hogy az ötéves futamidejű megbízások kérdésköre, mint említettem, befektetésösztönzési szempontból nem biztos, hogy azt a hatást váltja ki, ami célszerű. Az Európai Unió tagállamainak többsége gyakorlatilag még nem hozta meg az EU auditreformjával kapcsolatos végső álláspontját, végső szabályozását, de a kialakult tervek alapján már látható, hogy a többség a tízéves rotációt választja. Ha Magyarország ettől eltér - módja és lehetősége van az ettől való eltérésre -, az, mint mondtam, bizonyos értelemben hátrányosan érinthet bennünket a befektetési döntések meghozatalánál. Szeretném jelezni, hogy számba véve az európai országok sorát, harmincat, az derült ki számomra, hogy az előzetes tervek figyelembevétele mellett a harmincból nyolcan vannak olyanok, amelyek nem tíz évben gondolkodnak, hanem más éves időintervallumokban, és mindössze öten vannak olyanok, amelyek a tíz évnél egyértelműen rövidebb futamidőt határoznak meg. Egyébként egyedül Magyarország az, amelyik ötéves futamidőt jelöl, a többiek ennél mind többet, hét-nyolc-kilenc évet, még abban a nyolcban is, amelyik a harmincból nem a tíz évet választja.
Ha egy multinacionális céget veszünk alapul, akkor egy multinacionális cégcsoport működésének az átláthatóságát is csökkenti az, ha ötéves rotációban való gondolkodást írunk elő.
(15.30)
Egyszerűen azért, mert gondoljuk végig, hogy egy európai uniós anyavállalattal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó, mint ahogy itt elhangzott, magyar cégek esetében problémát jelenthet a magyarországi ötéves rotáció. Mert így nem biztosítható az a feltétel, hogy egy adott könyvvizsgáló a cég hálózatába tartozó könyvvizsgálók sokaságával együtt végezze el, adott esetben egy csoportban a könyvvizsgálatát a teljes megbízási időszakban. Tehát az a helyzet fog kialakulni, hogy a váltások kaotikus sokasága azt fogja eredményezni, hogy egy idő után abban a könyvvizsgálói hálózatban már foghatatlanná válnak a könyvvizsgálók közötti kapcsolatok.
Például, mindegy, hogy milyen nemzetiségű, mondjuk, egy francia biztosító, ha 2009-ben választotta könyvvizsgálónak az adott céget, nevezzük adott cégnek az egyiket, akkor rá a francia szabályok szerint 10 év az a futamidő, ami irányadó, tehát 2019-ben kell majd legközelebb könyvvizsgálót váltania. Az összes európai uniós országban lévő leányvállalataira viszont az adott országban érvényes szabály vonatkozik. Tehát a legtöbb országban, hasonlóan ehhez, mint ahogy említettem, a 30-ból 22-ben ugyancsak 2019-ben kell majd váltani. De a magyar leányvállalatának már 2017-től váltania kell, mert a rendelet 2016. júniusi hatálybalépésekor már gyakorlatilag azt a helyzetet idézte elő, hogy Magyarországon ’17-re a váltás bekövetkezik.
Ez azzal jár, hogy ’17-ben nálunk ennél a cégnél nem az anyavállalatnál könyvvizsgálatot végzők, hanem egy másik, nem az adott, hanem egy másik könyvvizsgáló fogja a tevékenységet elvégezni. Szóval, az a baj, hogy a francia anyavállalat, ugye, 2019-ben új könyvvizsgálót választ, és ez 10 évig maradhat is, tehát 2029-ben kell váltania, miközben a magyar leányvállalatnál 2017-től bekövetkezik ez a váltás, mint az előbb említettem, ’21-ig maradhat a másik cég, nem az adott cég, és ’22-től ’26-ig megint egy másik könyvvizsgálói társaság jön be a képbe.
Magyarul, nem túlragozva ezt a történetet, de azt hiszem, ebből is világosan látszik, hogy jelentősen rontja a könyvvizsgálói munka hatékonyságát és minőségét is, ha nem egy könyvvizsgálói cég hálózata végzi a könyvvizsgálatot a teljes cégcsoportnál. Más könyvvizsgáló az egyes európai uniós országokban csökkentheti, mindegy, hogy a bankok, a biztosítók, a tőzsdei cégcsoportok működésének átláthatóságát. Tehát ezért érdemes lenne megítélésem szerint megfontolni az illeszkedést az európai országokban a rotációs időintervallumok meghatározását érintően a többséghez; a 30-ból a 22, az, aki egzakt módon a 10 évet jelöli meg, a többségnek tekinthető.
De az érintett gazdálkodó szervezetek szemszögéből nézve is az a helyzet áll elő, hogy ez az ötéves rotáció jelentős mértékben csökkenti, korlátozza a választási lehetőséget. Főleg azzal a felütéssel, hogy négy év választási tilalom, újraválasztási tilalom van a rendszerben. Az öt év rotáción túl ez a rendeletben szabályozott négy év újraválasztási tilalom nem adja meg annak a lehetőségét, hogy úgymond a jogfolytonossága, a követhetősége meglegyen a rendszernek. A választási lehetőség akár egy- vagy kétszereplősre is szűkülhet adott esetben ezen paraméterek figyelembevétele mellett az anyavállalat által is elfogadható szereplők közül.
Az meg, azt gondolom, azt hiszem, nem lehet senkinek az érdeke, hogy akár a gazdálkodó szervezetek részéről történő választási lehetőség is ilyen mértékben beszűküljön, hanem egy szélesebb körű választási lehetőség kell hogy megadasson. Megítélésem szerint az alapvető számviteli változások, amelyek 2017-ből, -ben vagy -től bekövetkeznek, ezek is bizonyos értelmű kockázatokat jelentenek a könyvvizsgálói váltások tekintetében. Egyszerűen azért, mert a közérdeklődésnek kitett gazdálkodók jelentős köre az egyedi beszámolásra - az IFRS rendszerre gondolok - való átállásának évében lesz kötelezett arra, hogy könyvvizsgálót váltson. Nem gondolom, hogy ez pont a legalkalmasabb időpont, időszak erre vonatkozóan. A tőkepiacok nyugodt működését érintően is talán a tízéves rotációs időintervallum nagyobb lehetőséget biztosít.
Hozzávetőleges számítások készültek a tekintetben, hogy az ötéves cégrotáció előírása esetén mennyi azoknak a közérdeklődésnek kitett cégeknek a száma, akiket érint ez a dolog. Nagyjából megközelíti a 40-et. Ha ez nem ötéves cégrotációval karöltve jelenik meg, hanem 10 évessel, akkor ez a 40-es szám egynegyedére redukálódik, egy 10-es darabszámra. Ez sem lényegtelen, mert itt nem cégekről, hanem közérdeklődésre számot tartó cégekről beszélünk.
A másik dolog, amivel röviden még mindenképpen foglalkozni szeretnék, a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos kérdések köre, azok összefüggésrendszere. Hogyan volt és hogyan tervezik ma? Azt gondolom, azzal semmi baj, ha a könyvvizsgálói tevékenység kapcsán valaki nem úgy látja el a feladatát, mint ahogy azt el kell látnia a törvény előírásainak megfelelően, akkor bizonyosfajta szankciókkal szembe kell néznie. Persze, ez így világos, ez így természetes. Ha kell, akkor, államtitkár úr is említette, azt hiszem, kötelező továbbképzésre kell menniük az adott érintetteknek, hogy ha kell, akkor szankcionálják, figyelmeztetésben részesítik őket, pénzbírság kiszabását teszik meg, vagy épp a minősítés megvonására kerítenek sort, vagy el is tiltják. Hároméves időtartamra történő eltiltást olvastam a törvénytervezetben, bár azt nem olvastam, hogy a három év eltelte után mi van. Tehát igazából az egy nyitott kérdés maradt, hogy utána visszakerül, vagy hogy néz ki ez a kép.
De itt egy tétellel szeretnék ezen belül, a minőség-ellenőrzéssel összefüggésben foglalkozni, az pedig nem más, mint a pénzbírságok kérdésköre. Magyarországon nagyjából van 4-5 olyan nagy könyvvizsgálói cég, amely az összes árbevételnek ismereteim szerint elviszi a 40-50 százalékát. Van 15-20 olyan, nagynak mondható cég, amely a könyvvizsgálói tevékenységből fakadó árbevételeknek elviszi nagyjából a 70 százalékát, és van 2500 könyvvizsgáló, aki az árbevétel töredékén, 25-30 százalékán osztozik. Mondom, mintegy 2500-an. Amikor a minőség-ellenőrzés összefüggésrendszerét vizsgáljuk, és itt a pénzbírságra térek ki, akkor azt látjuk, hogy ha egy egyszerű, sima kamarai tag könyvvizsgáló hibákat követ el, akkor, mondtam a szankciók sokasága között, akár pénzbírsággal is sújtható, 100 ezer forinttól 100 millió forintig. Az a 2500 egyszerű könyvvizsgáló.
Nem a könyvvizsgálói cégek, amelyek könyvvizsgálók sokaságát foglalkoztatják, nem, hanem az a 2500 egyszerű könyvvizsgáló, akiknek az árbevételei egyenként, külön-külön, nem gondolom, hogy a néhány millió forintos nagyságrendet nagyon sokkal meghaladnák. Százezer forinttól százmillió forintos nagyságrendű bírságokig. Hát, ha tönkre akarják tenni, ha ki akarják lúgozni, ha meg akarják szüntetni a könyvvizsgálói hálózat keretei között az egyéni, a vállalkozás keretei között…
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
