SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is egy törvénysértő jogszabállyal kapcsolatos kijelentést szeretnék helyretenni, és nagyon szépen kérem tisztelt Heringes Anita képviselő asszonyt, hogy ne tegyen ilyet még egyszer. Hídmosás hulladékbevételből, ez törvénytelen. A „szennyező fizet” elve van, és a lakos azért fizet, hogy a hulladékot kezeljék le, de hidat nem lehet belőle mosni. Ez vonatkozik a vidéki településekre, vonatkozik mindenre. Ez nem a hulladék-közszolgáltatás része, törvénytelen. Fölhívtuk a figyelmét, aki nyilatkozott ebben a témában - nem szeretném a nevét kimondani -, hogy ez így van.
Szeretnék néhány információt adni, bár ezek megint csak nem a törvénymódosítással kapcsolatosak, de hogy lássuk. Szeretnék csatlakozni képviselőtársamhoz, az áprilisi hónapra vissza kellett menni 2012-be; aki emelt, az is visszaállította az emelés előtti állapotot, és onnan jöttek a rezsicsökkentés hatásai.
Az biztos, hogy 176-an szolgáltatnak, és 142 közszolgáltató van a hulladékban. Nos, ebből mindösszesen nagyjából 15 százalék veszteséges. Pénzügyileg, likviditás szempontjából vannak gondok, a kijárással és egyéb dolgokkal, és ezért van az a megoldás, ami egy gazdasági megoldás, hogy rendezzük a vonalakat. Vannak alapparaméterek: 1. pénzügyi stabilitás, 2. az EU-előírások betartása a szelektív anyagban, és minél kevesebb lerakóba menő hulladék, 3. az önkormányzatok jogait nem érintjük, és 4. a közszolgáltatóknak működniük kell, ezt biztosítani kell.
Nos, ezen belül a vagyon felmérése megtörténik. Tisztán látjuk, hogy van-e még magánkézben lévő vagyon a hulladékgazdálkodás területén. Van. Például lerakó szempontjából. Másrészről a jogszabály betartása olyan szempontból, hogy mik a kötelező közfeladat-ellátások. Ma hiába házhoz menő szelektív rendszer van, nagyjából az igénybevevők, tehát a lakosság 50 százalékánál ez nem működik. Hiába vannak előírások és szabályok, szinte nincs olyan közszolgáltató, amelyiknél ne lenne valamilyen hiánya ezeknek a közszolgáltatási elemeknek, például a heti zöldhulladék elszállítása, vagy mondjuk, a lomtalanítás, vagy a zöldhulladék külön kezelése egyáltalán.
A másik oldalon a kintlévőségek kezelésével segítünk az önkormányzatoknak, illetve segítünk a közszolgáltatóknak. Ugyanis az önkormányzatok mindig ott vannak, rendelkezésre állnak, és a jegyző segített a korábbi időszakban. Ez megváltozott azzal, hogy a NAV vette át ezek kezelését, viszont a jelenlegi rendszer annyira bonyolult, hogy ezt a rendszert átalakítjuk.
(15.40)
Folyamatosan tárgyalok Tállai András államtitkár úrral, és tárgyalok a NAV vezetésével, remélem, sikerül olyan megoldást találni, ami hatékonyabb, gyorsabb és jobb lesz. Ennek ellenére a kintlévőségek aránya csökkent a rezsicsökkentés hatására.
Egyébként pedig az a tapasztalat, hogy azáltal, hogy nincs egységes rendszer országosan, még mindig sokan nem fizetnek a hulladékért, hanem csak elhelyezik, leteszik. Ugye, ezt is rendbe kell tennünk, épp „a szennyező fizet” elve alapján. Az Európai Unió, a 2020-as iránymutatás, ami 50 százalék újrahasznosítást akar, ezt erősíti. Hogy eleget tudjunk ennek tenni, minél kevesebb hulladék menjen a lerakóba, ezért muszáj egy rendszerrel az egészet szakmailag irányítani és kezelni.
És a pénzek: ha a most a lerakóba kerülő mintegy 40 milliárd forint értékű szelektív anyagból, ami újrahasznosítható, csak egy részt vissza tudunk vonni, az 4,8 milliárd forintot jelent, mert nem kell lerakói díjat fizetni. A másik oldalon ennek az ára bejön. Na most, a szelektív hogy néz ki? Van egy világpiaci ára, mondjuk, a papírnak vagy a műanyagnak, tegyük föl, 18 forint. Van olyan közszolgáltató, amely, hogy gyorsan pénzhez jusson, gyorsan eladja 6 forintért. Ezért egységesíteni szeretnénk, hogy egy magas áron és a likviditási helyzetet ezzel is szolgálva rendbe tudjuk tenni.
A másik dolog a fejlesztések kérdése. Van, ahol három lerakó van három válogatóval, és van olyan terület, ahol - épp képviselőtársunk mondta - 100-150 kilométert kell a hulladékot szállítani a lerakóba. Ez nonszensz, nem éri meg. Van, ahol a kukásautó nem napi 800 kukát ürít, és nem maximum 25-30-40 kilométert megy, hanem mondjuk, mennie kell 80 kilométert. Ez nem éri meg, ezt mind az embereknek kell megfizetni, vagy mind valamilyen formában támogatási rendszerként kell ennek belekerülnie. Ez így nem jó, én úgy gondolom, hogy egy gazdasági, szakmai, pénzügyi rendbetételre mindenképpen szükség van.
Mindig elhangzanak olyan szavak, hogy holding meg KLIK meg egyéb ilyen dolog. Nem folytat gazdasági tevékenységet ilyen szempontból a cég, nem holding, nem kezel vagyont. Ugye, ez vagy a Nemzeti Vagyonkezelő, az állami vagyon kezelője, vagy pedig a közszolgáltatók maguk, és önkormányzati tulajdonban vannak.
Működés szempontjából pedig, még egyszer elmondom, a 13 milliárd forint veszteséget - ami egy szubjektív mérési eszköz, majd mindjárt azt is elmondom, hogy miért - pedig néhány hulladékgazdálkodó teremti meg. Amikor veszteséget mutat ki valaki, meg tudja azt mondani valaki biztonsággal jelen pillanatban, hogy például egy közszolgáltató azért veszteséges, mert jól gazdálkodik, és ennyire tud kijönni a bevételekből vagy rosszul gazdálkodik, és ezért nem jön ki? Ezért van az, hogy az a díjrendelet, amely finanszírozza a közszolgáltatókat, figyelembe fogja venni, hogy a kistelepülésen élőknél sokkal többet kell az autónak mennie; figyelembe fogja azt venni, hogy ki milyen szolgáltatást végez, hányszor gyűjti a zöldhulladékot, elvégzi-e azokat a tevékenységeket a szelektívvel kapcsolatban, amit el kell végezni, és a teljes költséget tartalékkal együtt megtéríti a szolgáltatóknak.
A cél az lenne, hogy hulladéklerakó ne legyen, és ebbe az irányba menjünk. És ebbe beleillik az is, hogy az égetési stratégiát ki kell alakítani, ez a kormány elé kerül nemsokára, és ezt meg lehet valósítani.
Azáltal, hogy többlet-kukarendszert hoztunk be, és a házhoz menő szelektívet bővítettük, nőtt a szelektíven gyűjtött anyag, tehát jó hatása van. Azonban van pozitív példa, Győrt hadd mondjam, ott a szigetes gyűjtéssel a szelektív minimálisan, Európai Unió által előírt normatíváját tudják teljesíteni. Nem szabad bántani a rendszert, az egy jól működő rendszer.
Úgy gondolom, hogy azt a szakmai utat, ami most egy egységesítés irányába mutat - és egységes szakmai rendszert szeretnénk az egész országban kialakítani -, folytatnunk kell. Kérem, hogy támogassák a törvénymódosítási javaslatunkat. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
