DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Előzetesen szeretnék röviden reagálni az előttem szóló képviselőtársakra. Először is lenne két kérdésem Vejkey képviselő úrhoz, remélem, hogy a vitában ezekre választ is kapunk.
Képviselőtársam, ön szerint a Ferencváros melyik szurkolótáborát hívják anomáliának? Mondja meg! Melyik szurkolói csoport vette fel az anomália nevet? Merthogy itt nem anomália történt, tudja!
A másik: arra kérem, hogy úgy is, mint a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka legyen szíves világos, egyenes választ adni arra, főként a tegnapi és tegnapelőtti szavazási magatartásuk után, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt kiáll-e Erdősiné népszavazási kezdeményezése mellett. Gyűjt-e aláírásokat a Kereszténydemokrata Néppárt Erdősiné népszavazási kezdeményezésének a sikere érdekében? Válaszoljon erre, s akkor kibújik a szög a zsákból, hogy valóban anomália volt vagy valami egészen más.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amit önök művelnek, az puszta kármentés. Egyszerűen arról van szó, hogy - miniszterük közkedvelt kifejezésével élve - túltolták a bringát februárban, és próbálják elterelni a figyelmet. Próbálják elterelni a figyelmet egyrészt a tegnapi trükközéssel, a boltzár visszavonásával, illetve ezzel a törvényjavaslattal. Nem fogják ennyivel megúszni! Nagyon remélem, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság komolyan veszi azt, ami február végén történt, és világos magyarázatot kapunk arra, hogy ezek a huligánok, verőemberek hogyan kerültek oda, hogyan került oda Erdősiné, kicsoda Erdősiné, milyen kapcsolatban van ezekkel a verőemberekkel, és ki tartott politikai képzést ezeknek a verőembereknek, hogy azt a színjátékot, amit az előbb Dúró Dóra képviselőtársam elmondott, eljátsszák az Alkotmány utcában. Erre kéne válaszolni, államtitkár úr!
Arra kéne válaszolni, hol tart az a vizsgálat, amelyik világosan, feketén fehéren bemutatja a magyar emberek előtt, hogy mi az a szégyenteljes akció, ami február végén az Alkotmány utcában zajlott. Nem fogják ennyivel megúszni! Elsőrendű nemzetbiztonsági kockázat egy országban, ha egy vezető kormánypárt kapcsolatban van félbűnözői csoportokkal, huligán bandákkal. (Dr. Bárándy Gergely: Nem fél, hanem teljesen!) Erre legyen szíves válaszolni! A népszavazási törvény ráncfelvarrása ezt nem fogja meg nem történtté tenni.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen több elemében is előremutató, azzal együtt, hogy még az NVI elnökének a javaslatait sem vette figyelembe. Természetesen igaz az is, amit az imént elmondott a jobbikos vezérszónok, nyilvánvaló, hogy az aláírásgyűjtéseknél azt a helyzetet kell figyelembe venni, hogy a parlamenti választásoktól eltérően a népszavazás intézménye nem elsősorban a pártoknak van fenntartva, hanem egy olyan intézmény, amelyre alkalmilag szerveződő állampolgári közösségek, civil szervezetek is jogot kapnak. Tehát amikor ennek az intézménynek a korrekciójáról van szó, amikor arról van szó, hogy a népszavazás intézményét hogyan lehetne élővé tenni, akkor nem elsősorban a parlamenti pártokra kell gondolni, hanem azokra az állampolgári közösségekre, amelyek egy-egy döntés, egy-egy sérelem, egy-egy állampolgári javaslat kapcsán próbálnak tömegtámogatást szerezni.
Ami a javaslatot illeti: miután meglehetősen szűk körre vonatkozik, tehát vélhetően csak a február végi szégyen eltussolására irányuló szándék érhető benne tetten, két konkrét módosítási javaslatot említenék meg. Az egyik az, hogy a történet akkor korrekt, ha az államfőnek, de főként a kormánynak nemcsak a moratórium kihirdetése után, de már a gyűjtés időtartama alatt sincs lehetősége a trükközésre. Tudom, hogy önöknek nagy kedvük van az ilyen heccekre, de ez akkor lesz korrekt szabályozás, ha az aláírásgyűjtés megkezdését követően ugyanabban a tárgykörben a kormány, illetve a köztársasági elnök nem hirdethet népszavazást.
A másik pedig az, hogy a javaslat szerint a moratórium kihirdetése igenis egy érdemi döntés a Nemzeti Választási Bizottság részéről. Éppen azért, mert itt egy érdemi döntésről van szó, a törvényjavaslat akkor felel meg az alkotmányossági követelményeknek, ha a jogorvoslati jogot biztosítja. Magyarul, az NVB-nek a moratórium kihirdetésére vonatkozó határozatával szemben a jogorvoslatot biztosítani kell, egyebekben alaptörvényellenes lesz maga a népszavazási törvény.
A népszavazás törvényi szabályozásával nem pusztán az a gond, amit a meglehetősen szürreális blokkolóórás jelenetek bemutattak, és amivel kapcsolatban Pálffy Ilona már egy évvel ezelőtt - ahogy Dúró képviselőtársam az előbb felemlítette - már szinte követelte az igazságügyi tárcától, hogy lépjen. Önök ezt nem tették meg. Itt is elszámolással tartozik az államtitkár, hogy az elmúlt egy évben az igazságügyi tárca miért késlekedett, amikor az NVI elnöke világosan jelezte, hogy milyen problémák vannak.
De korántsem csak ez a probléma. Az LMP összehívott egy ötpárti egyeztetést az NVI-botrány után, amit a Magyar Szocialista Párt számomra rejtélyes okból bojkottált. Azon az egyeztetésen terítékre kerültek mindazok az elemek, amelyek az állampolgárokat ma megfosztják attól az érdemi jogtól, hogy az akaratukat ténylegesen tudják közvetíteni, közvetlenül tudják a közfontosságú döntések sorsát befolyásolni.
Miről van szó? Ezen az egyeztetésen fölmerült, hogy a helyi népszavazások esetében teljesen indokolatlan szigorúbb szabályokat alkalmazni, mint az országos népszavazásnál, a kezdeményezési küszöböt is le kell szállítani 5, illetve 15 százalékra a helyi rendeletben meghatározott módon. A demokrácia egész egyszerűen akkor lesz átélhető, ha az emberek minél könnyebben kapnak beleszólási jogot, hogy az általuk leginkább átélhető és átlátható lakókörnyezet döntéseit érdemben tudják befolyásolni. Ezért kell a helyi népszavazás intézményét megkönnyíteni.
Kezdeményeztük továbbá azt is, hogy a népi kezdeményezés intézményét állítsák vissza a jogaiba. Szintén arra kell utalnom, hogy a magyar demokrácia, de nyugodtan lehet tágabb értelemben is beszélni, hogy a hagyományos XX. századi demokráciák alapvető legitimációs problémái pontosan abból fakadnak, hogy ma már folyamatos tekintélyvesztést szenvednek el ezek az intézmények, ha az emberek nem tudják napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra átélni azt, hogy azok a döntések, amelyek a fejük felett születnek, nem nélkülük születnek. Elemi érdeke minden demokráciának, hogy az állampolgárok közvetlen részvételét lehetővé tevő intézményeket megkönnyítse, illetve ezek hatékonyságát növelje. Azért van szükség a népi kezdeményezésre is, hogy az emberek lássák azt, hogy az ő akaratuknak megfelelően akár még a parlamenti napirend is alakítható. Ezen túlmenően pedig az LMP javaslatot tett arra, hogy ha már hozzányúlunk a népszavazási törvényhez, akkor rendelkezzünk a helyi és az országos népszavazások legalapvetőbb kampányszabályainak a rendezéséről. Ellentétben azzal, amit Bárándy képviselőtársam állít, én nem gondolom, hogy az elmúlt 25 évben, amikor egyáltalán volt népszavazás, azok korrekt feltételek mellett zajlottak volna le. Emlékezzünk vissza arra, hogy akár a kettős népszavazás során 2004-ben, de olyan sorsdöntő kérdésekben is, mint a NATO-, illetve EU-csatlakozásról folytatott népszavazás során is a hatalom egész egyszerűen meggátolta azt, hogy a különböző nézetek egyenrangú módon kerüljenek terítékre. Volt olyan népszavazás, ahol én a kisebbségi véleménynek voltam az aktivistája, és pontosan tudom, hogy hatalmi eszközökkel próbálták meg az ellentétes véleményt elhallgattatni. Arra teszünk javaslatot, legalább a kereteit teremtsük meg annak, hogy az ellentétes nézetek hozzávetőlegesen egyenlő súllyal kapjanak teret a médiában, illetve kapjanak kampányeszközöket.
(11.00)
Itt megjegyzem, hogy Gulyás Gergely, nekem úgy tűnt, mégiscsak a Fidesz képviseletében nyitott volt ezekre a javaslatokra, a kormányzati előterjesztés erre mégsem terjed ki.
Amiket Bárándy képviselőtársam azokkal a szabályozási elvarratlanságokkal kapcsolatban mondott, hogy itt például a Kúria döntéshozatali határideje miképpen tudja adott esetben a kezdeményezések sikerességét manipulálni vagy befolyásolni, teljes mértékben egyetértek. Ezt nem szeretném elismételni, egyébként a javaslatunk erre szintén kitért.
Viszont, ha már a február végi szégyenletes eseményeknél vagyunk, akkor nem lehet elmenni szó nélkül az NVB, a Nemzeti Választási Bizottság szerepe és összetétele mellett. A Nemzeti Választási, illetve korábban Országos Választási Bizottság tagjai a rendszerváltás óta két csatornán érkeznek be. Vannak, ugye, az úgynevezett pártdelegáltak, és azon kívül pedig az Országgyűlés közvetlenül delegál, illetve küld be a Választási Bizottságba személyeket. Akiket az Országgyűlés választ, azokról az a feltételezés, az az ő funkciójuk, ha úgy tetszik, hogy független szakemberként működjenek közre a választások tisztaságának ellenőrzésében.
Ehhez képest mit láttunk? Teljesen érthetetlen módon kilenc évre meghosszabbították a mandátumukat, és beszéljünk teljesen nyíltan és világosan: önök pártaktivistákkal töltötték föl az NVB-t. Azok a jóemberek, akiket beküldtek, meg kell nézni az életrajzukat, szavazóköri aktivisták voltak, helyi választási bizottsági tagok. Hát nem sül ki a szemük? Ezekre az emberekre azt mondják, hogy a pártatlanságot őrzik? Az, ami történt a Nemzeti Választási Bizottságban az elmúlt hónapokban, egyenes következménye annak, hogy Fidesz-aktivistákat toltak be oda. Fidesz-aktivistákat toltak be oda, éppen ezért az LMP-s javaslat arra is kiterjedt, hogy egyrészt teljesen indokolatlan volt kilenc évre megszabni az NVB-tagok mandátumát; az a logikus, ha minden parlamenti választás után, ugyanúgy, ahogy az 25 évig volt, újra kell választani a Nemzeti Választási Bizottság parlament által választott tagjait is.
A másik, hogy ha pártatlan működést várunk el az NVB parlament által választott tagjaitól, akkor mondjunk ki egy világos összeférhetetlenséget, például a korábbi szavazóköri biztosi meg a pártdelegált választási bizottsági tagság és az NVB-tagság között. Itt elválik az ocsú a búzától. Ha önök valóban tiszta viszonyokat akarnak, akkor ezt a javaslatot befogadják. Ha továbbra is bábozni akarnak a Nemzeti Választási Bizottsággal, és machinálni akarják például a népszavazási kezdeményezések sikerességét, akkor önöknek jó okuk van megtartani a jelenlegi nemzeti választási bizottsági tagokat.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatból én továbbra is hiányolom azt, hogy igenis világosan hozzá kell nyúlni - és ez alaptörvénymódosítást is igényel - ahhoz, hogy mit gondolunk a közvetlen és a közvetett demokrácia viszonyáról. Mi, szemben egyébként az elmúlt 25 év egész alkotmányos felfogásával, úgy gondoljuk, az LMP azt gondolja, hogy a közvetlen és a közvetett demokrácia között nem lehet hierarchiát létesíteni, tagadjuk azt, hogy a közvetett demokrácia előbbre való lenne a közvetlen demokráciánál. Ott és amennyiben lehetséges az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele az őket érintő döntésekbe, jól informáltan, ott lehetőséget kell adni a közvetlen demokráciának.
A közvetlen demokrácia jelenti a helyi és az országos népszavazást, jelenti a helyi és az országos népi kezdeményezést, de egyébként számos egyéb eszköz ismert ma a világon, ahogyan az állampolgárok, akár állampolgári tanácsok útján, vagy például már arra is van nagyvárosokban is példa, hogy a helyi fejlesztési terveket a helyben élő emberek közösségi részvételével határozzák meg.
Ebből az is fakad, hogy mi nem kizárt népszavazási tárgykörökben gondolkodunk, hanem megfordítanánk a logikát: bizonyos esetekben kötelező népszavazást kiírni. Az LMP még 2011 elején ismertetett alkotmánykoncepciójában ilyen eset az, amikor alaptörvénymódosításról van szó vagy alkotmányozási folyamat lezárásáról van szó. De ugyanígy mi ideális esetben kötelezően népszavazást írnánk elő például, amennyiben a közszolgáltatások piacosítása merül fel. Mi azt mondjuk, tanulva az elmúlt 10-15 év magyar, illetve nemzetközi példáiból, hogy ha és amennyiben egy kormány különböző közszolgáltatásokat dobra akar verni, akkor kötelezően kérdezze meg az embereket erről.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve azt tudom elmondani, hogy amennyiben az LMP által benyújtott módosító javaslatok meghallgatásra találnak, illetve mindaz, amit Bárándy képviselőtársam itt az eljárási szabályokkal kapcsolatban, a Kúria eljárásával kapcsolatban elmondott, akkor önmagában ez a javaslat akár támogatható is lehet. Viszont azt is szeretném rögzíteni, hogy ez a javaslat pusztán azt a célt szolgálja, hogy a Fidesz próbáljon menekülni a február végi szégyen elől, próbálják meg nem történtté tenni azt, ami február végén történt. Ezzel kapcsolatban azt tudom önöknek mondani, hogy függetlenül ennek a törvényjavaslatnak a sorsától, önök elszámoltatással, elszámolással tartoznak a parlament és az emberek előtt, hogy mi történt, ki küldte oda ezeket a verőembereket. És nem nyelvbotlás, amit az imént mondtam: ha ez nem történik meg, akkor 2018-ban erre is elszámoltatás lesz.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
