DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy részt vehettem és részt is vettem az említett egyeztetésen. Nagyon tanulságos volt, és azt kell mondjam, hogy az irány sok szempontból támogatható, azonban egy-két olyan dolgot, ami a törvényben ugyan le van írva, de a pontos számokat még nem látjuk, tisztázni szükséges. Ha erről a javaslatról kell dönteni, akkor mi valószínűleg tartózkodni fogunk, de nagyon örülök annak, hogy az egyeztetés megszületett; más témában is kellene. S annak ellenére, hogy egy-két ponton még nyitott maradt a kérdés, és a jövő fogja eldönteni, hogy ezek megnyugtatóan oldódnak-e meg vagy újabb problémákat nyitnak meg, számomra egy-két ponton megnyugtató is volt az egyeztetés. Tehát mindenképpen örülök neki, és remélem, hogy a jövőben más állami cégek vezetőivel is lehetőség lesz találkozni. Egyébként szerettem volna, ha a Tóth Bertalan által elmondottak akár ott is elhangoznak, mert lehet, hogy a menedzsment bizonyos dolgokra pontosabb választ tudott volna adni vagy cáfolni, vagy beismerni, és akkor itt a parlamentben több információ birtokában tudnánk dönteni.
Én végigmennék a javaslaton. Megkaptuk az Állami Számvevőszék tájékoztatóját is, amelyben gyakorlatilag alátámasztják azt, amit ott elmondtak nekünk is, hogy sok területen pozitív irányban mozdultak el a dolgok, főleg a szocialista kormányzatokhoz képest. Az persze sok esetben nem egy olyan bázis, amihez képest ez ne lenne megtehető. Az állami számvevőszéki tájékoztatóban, amit most tudtam áttekinteni, benne van a liberalizáció, illetve az EU-s irányelvek, rendeletek átültetésének a története. Zárójelben jegyzem meg, hogy a mindenkori magyar kormányok sok esetben szigorúbban és határozottabban is felléphettek volna Brüsszelben ezek átültetése vagy elfogadása kapcsán, de ez a törvény most nem erről szól. Azt, hogy a Posta nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, természetesen mi is valljuk. 2020. december 31-ig a Magyar Posta van kijelölve az egyetemes postai szolgáltatások biztosítására. Bízunk benne, hogy ez továbbra is így marad, de tenni is kell azért, hogy ezt úgy tehesse meg a Magyar Posta, hogy közben nem veszteséges, és az új kor követelményeinek meg tud felelni.
Azt is megtudhatjuk a tájékoztatóból, hogy a 2013-as piacnyitásra való felkészülésben jelentős késésben volt a Magyar Posta - ezt egyébként tapasztalhattuk is -, és a nemzeti postapolitikai és ágazati fejlesztési koncepció kidolgozása 2007 óta késésben volt, nem valósult meg, és nem volt tisztázott a Posta állami vagyonban betöltött szerepe sem. Ezek erős, de igaz szavak az Állami Számvevőszék részéről. Az egy árnyalattal megnyugtatóbb, hogy a 2015-ös utóellenőrzés keretében az intézkedési tervet végrehajtották, és 11 feladatból 10 megvalósult, egy feladat pedig okafogyottá vált. Köszönjük az Állami Számvevőszéknek ezt a beszámolóját.
(12.30)
És most a törvényjavaslattal kapcsolatosan kitérnék először a pozitív dolgokra, másrészt azokra, amelyek kérdéseket vetnek fel. Természetesen támogathatóak azok a javaslatok, amelyek mondjuk, a látássérült személyek részére kifejlesztett szolgáltatásokat, illetve segédeszközök postázását, küldeményként való továbbítását ingyen teszik lehetővé. Ebbe nem is lehet belekötni, ez azt hiszem, mindenki számára elfogadható. Az új kor kihívásainak való megfelelés, a digitális levelek bővülése és ezzel párhuzamosan a hagyományos levélforgalom visszaesése olyan tény, amit egyrészről üdvözölni lehet. Hiszen az állami szerveknek se kellene, hogy postai úton vagy minél kevésbé postai úton levelezzenek egymással, inkább ezt digitálisan tegyék meg, elektronikus úton. Természetesen a Magyar Postának ez másfelől bevételkiesést okoz, amin nyilván nem keseregni kell, hanem kompenzálni. Ez például a csomagpiacon tehető meg. Annak örülök, hogy ezt látják a Posta vezetői, jelen pillanatban a csomagpiacon vezető szerepet tölt be a Magyar Posta.
A javaslatban számos megoldással bővítik a kézbesítés lehetőségét, ami automatákon keresztül is megvalósulhat, illetve az elveszett csomaggal kapcsolatos kártérítési igényeknél a címzett is tudja megfelelő igazolással ezt érvényesíteni. Ez is egy aprónak tűnő, de fontos jogi lépés lehet. Ugyanúgy, ahogy a küldemények nyomon követésének kiterjesztése. Bízom benne, hogy ez a nem ajánlott küldeményekre is kiterjed, ezt így értelmeztem, és ott is nagyobb figyelem terelődik, fordítódik ezeknek a küldeményeknek a sorsára. Sok esetben volt, hogy ami nem ajánlott küldeményként, tértivevénnyel került feladásra, és eltűnt, akkor teljes mértékben nyomon követhetetlen volt, hogy mi lett a sorsa.
Egyébként a csomagküldés az e-keres-kede-lem-nek is egy megvalósulását megjelenti. A jövőben nyilván az e-kereskedelem nagyobb hangsúlyt fog kapni a kereskedelemben, és Magyarországon is erre felé terelődik a jövő. Úgyhogy fel is kell készülni a Postának arra, hogy ezeket a dolgokat kezelje.
Aztán az elektronikus dokumentumok. Itt úgy értelmeztem, ez tulajdonképpen arra vonatkozik, bár nem akarok félreérthetően fogalmazni, hogy nem a klasszikus elektronikus aláírásról van szó, hanem valaki egy digitális monitoron írja alá; azt hiszem, így lehetne megfogalmazni. Államtitkár asszony is bólogat, tehát amit, mondjuk, a nemzetközi futásszolgálatok alkalmaznak már nagyon régen, hogy nem papíralapon kell aláírni, hanem egy digitális táblán aláírva az aláírás rögtön beszkennelődik, és bizonyítékul szolgál. Ennek természetesen örülünk, ha így van. Azt nem tudom, hogy ez a postások esetében mikor valósul meg, vagy csak a csomagküldő automatáknál. Ha a postásoknál is lenne egy ilyen eszköz, akkor rögtön nyomon követhető lenne, akár digitálisan is értesíthető lenne egy tértivevény útján a feladó, tehát egy gyors, hatékony eszköz lehet a jövőben, ami a szolgáltatások körét bővíti. Egyébként nagyon jó, hogy ez a törvényekbe bekerül.
Azt ilyen mélységében nem tekintettem át, hogy szükséges-e más törvényeket módosítani, hogy mondjuk, ez akár a bíróságokon is elfogadásra kerüljön mint tértivevény. Ha ez nem történt meg, akkor gondolom, talán a jövőben ez meg fog történni, lévén, hogy még néhány éve is találkoztam olyan esetekkel, amikor még a Kúriánál sem tudták, hogy a DHL-nek ez az elektronikus megoldása pontosan micsoda, és ezt lehet-e aláírásnak tekinteni. Tehát ezekkel a megoldásokkal, azt hiszem, az igazságszolgáltatást és a jogalkalmazást is fel lehet készíteni az e-világra, vagy arra, hogy ezek a megoldások a magyar jogrendben szerepelnek, és ezekkel foglalkozni kell. Tehát ezek is előremutatóak.
Ami viszont itt számomra nem egyértelmű, illetve az irány egyértelmű, csak még a részletes számokat várom, az a településeken, kistelepüléseken - bár félve használom ezt a szót, mert 10 ezer alatti településekről beszélünk, és azért egy 9500 fős település olyan kicsinek nem mondható - a takarékszövetkezetekkel való kooperáció. Itt az egyeztetésen bemutatásra került, hogy sok esetben több száz olyan kisposta van, ahol naponta egy küldeményt adnak fel vagy egy csomagot adnak fel, és ezek állapota is eléggé leromlott. Ezek nyilvánvalóan tények, és nem hiszem, hogy ebben ne mondanának igazat a Posta vezetői.
Természetesen ebben is nyilván új utakat kell keresni. Az egyik fele a dolognak, hogy akik levelet szeretnének feladni vagy bármilyen módon postai ügyeket intézni, ezt megtehessék. Ezt a felét a követelménynek lehet, hogy teljesíti a javaslat, hiszen lesz hová menniük. Most itt azért Hollik képviselőtársammal annyiban vitatkoznék, hogy mindenre azért százszázalékos választ nem kaptunk. Hiszen megkérdeztem az egyeztetésen, és azt hiszem, ebben nincs is vita köztünk, hogy azt még nem tudjuk, hogy mely településeken lesz az, hogy a posta megy a takarékszövetkezetbe, hol megy a takarékszövetkezet a postára, mert ez is lehetséges; hol lesz az, hogy esetleg át tudják venni a postai dolgozókat, hol lesz az, ahol nem; hogy milyen formában valósul ez meg, erre még nem látjuk a konkrét terveket. De a lényeg az, hogy ha meg is valósul, és sehol nem zár be posta abban a tekintetben, hogy mindenhol lesz egy olyan pont, ahol igénybe lehet venni ezeket a szolgáltatásokat, akkor mondjuk, a lakosság felé megvalósul az az elv, hogy megmaradnak ezek a postai pontok, és ez jól is van így. De a másik fele az, hogy jó lenne látni, ez hány postai dolgozó elbocsátásával jár. Jó lenne őket is megnyugtatni. Mert felelős ellenzéki pártként, és nyilvánvalóan nem szeretnék demagóg lenni, hogy ott is fent kell tartani a postát, ahol naponta egy levél van, fent kell tartani, de nyilvánvalóan ott a kooperáció elképzelhető, de mi úgy szeretnénk vagy úgy tudnánk erre egy igen választ adni, ha ez konkrétan ki van dolgozva.
Nyilvánvalóan még előttünk áll ennek a pontos tervezete. Lehet, hogy egy törvénybe nem lehet ezt beleírni, ezzel tisztában vagyok, de ha, mondjuk, egy tervezetet látnánk, és azt mondhatnánk, hogy ez az, ami a végrehajtás lesz, akkor azért meg tudnánk nyugtatni akár a szakszervezeteket, akár a postai dolgozókat, mert higgyék el, hogy ezek az aggályok, félelmek megvannak. Ezek emberi dolgok, ezeket meg is lehet érteni. De nyilván amíg ezekre garanciát nem látunk, addig maximum azt tudjuk mondani, hogy az elképzelés lehet jó, de a kidolgozás vagy ennek pontos megvalósítása még várat magára.
Azt is hozzáteszem, hogy el kellene kerülni azt a helyzetet vagy fel kell készülni arra a helyzetre, hogy ha mondjuk, egy takarékszövetkezetbe költözik a posta, és az a takarékszövetkezet csődbe megy. Mert van ilyen, hogy nem tud gazdaságosan működni 1-2-3-4-5 év múlva vagy bármikor. Akkor újra lehet-e nyitni a postát? Vagy, továbbmegyek, mi lesz azokkal az épületekkel, amelyek átmenetileg használaton kívül maradnak? Sok esetben minimális értéket képviselnek. Nincsenek illúzióim, a kistelepülési posták sok esetben romos állapotban vannak, sok esetben, mondjuk, néhány alkalmazott dolgozik ott, és nyilván olyan településeken vannak, ahol sokszor nagyon távol van egy nagyváros. Ezekben az esetekben azt is szeretnénk látni, hogy itt ilyen minimális áron ezek eladásra kerülnek, vagy esetleg van egy más koncepció, hogy akár, ha lehet, akkor bérbe adja a Posta, mert jobb egy olyan megoldás, hogy alacsonyabb bérleti díjért bérbe adja, de nem vesznek el ezek az ingatlanok.
Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre még a Posta vezetése sem tudja a választ, hiszen most kezdődik ezeknek a mélységi kidolgozása. Nagyon bízunk benne egyébként, hogy ha a Posta már felmérte ezeknek a részletes lehetőségeit, akkor újra lesz egy egyeztetés, arra el tudunk menni, és erről tudunk beszélni. Mi abszolút készen állunk bármilyen hasonló egyeztetésre. Egyébként, ahogy elmondtam, más állami cégeknél is ezt tovább kellene vinni, és ahol eddig nem volt, ott be kellene vezetni.
Nagyjából ezeket a felvetéseket szerettem volna elmondani a törvényhez.
(12.40)
Ja, még egy dolog a végére: a béremelésekről is kérdeztem a vezérigazgató urat, államtitkár asszony és miniszter úr is ott volt; nagyon szeretnénk, ha egyébként sor kerülhetne a magasabb arányú béremelésekre annál a dolgozó rétegnél, akik valójában a hátukon viszik a postákat, illetőleg a Magyar Postát. Illetőleg azok az információim, hogy sokszor ugyanazért a pénzért nagyobb területet kapnak a postások, és adott esetben így tudják az emberhiányt kompenzálni, aminek sokszor az az oka, hogy mondjuk, felmondanak, mert nem bírják, olyan összegekért nem bírják elvégezni a feladatokat, vagy jobb ajánlatot kapnak a versenyszektorban. Tehát ha valóban a vezetés bérét felemeltük, és az az indok, hogy ilyen fizetésekért várhatunk el versenyképes tudást, akkor ugyanezt a postásokra, egyéb postai dolgozókra is terjesszük ki, és ahogy megvalósulnak ezek a racionalizálások, azt jó lenne látni, hogy ez sok esetben a vezetőket is érinti.
Én ezekkel a tapasztalatokkal gazdagodtam a megbeszélésen, ezért fogunk a javaslatnál előreláthatóan tartózkodni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
