NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ,
NÉMETH LÁSZLÓNÉ, a Miniszterelnökség államtitkára: …előre kért különféle adatokat, szeretném leszögezni, hogy az információkérés, adatkérés, illetve olyan szerződések kikérése nem azonos, mint amilyen az ön felvetésében szerepel. Úgy gondolom, hogy amikor - csak példaként hozom föl - arról van szó, hogy adjunk ki egy olyan szerződést, ami az informatikára vonatkozik, pontosan az kerül napvilágra, ami mindenkit, adott esetben a Posta verseny-társait is érinti, hogy milyen irányú lesz az informatikai fejlesztés, amit el fognak végezni. Igenis, ennek a megismerése, kiadása sérti a Posta érdekeit. Személyesen felteendő kérdés: milyen irányba akartok fejleszteni informatikát, arra lehet válaszolni. Lehet válaszolni, azon részletek és adatok megismerése nélkül természetesen, mint ami adott esetben egy ilyen igényelt szerződésből kiderül. Tehát még egyszer: sajnálkozni tudok, hogy ön nem vett részt ezen.
Néhány dolgot azért szeretnék kiemelni, bár minden kérdésre nyilván nem tudok válaszolni. Először is a partnerprogram: mint ahogy erről szó volt, a Posta-partnerprogram hosszú évek óta működik. Amikor a Posta-partnerprogram elindult, és külön-féle társaságokkal, jegyzem meg, önkormányzatokkal is megszülettek a megállapodások, nem tudok róla, hogy bárkinek bármilyen kétsége merült volna föl akár nemzetbiztonsági szempontból, akár pedig abból a szempontból, hogy a szerződött partnerek majd hogy fogják ellátni ezt a feladatot. Tehát nem véletlenül tartottuk fontosnak elmondani, 300 ponton az országban már ez ma is így működik. Csak az lesz a különbség a kettő között, hogy most ez nem egy helyi vállalkozó lesz, akivel szerződünk, hanem adott esetben egy pénzintézet és/vagy egy takarékszövetkezet. Tehát nem értem, hogy ezen a vonalon miért merülne föl vagy most miért merül föl több kérdés, mint ami bármikor is ezzel kapcsolatban fölmerült. Ez az egyik része a dolognak.
A másik része: itt érintették azt is, hogy a takarékszövetkezeteknél fennáll a veszély, hogy csődbe megy. Szeretném hangsúlyozni és jelezni: volt egyszer egy integrációs törvény, az integrációs törvény alapján létrejött a megfelelő lépéseket követően egy olyan garanciaközösség, ami mögött a teljes integráció teljes vagyonával, és ehhez még egy garanciaalap is, amelyben a magyar állam 136 milliárdot elhelyezett, ebből áll. Nem fordulhat elő. Olyan rendszert építettünk ki, olyan kontrollokat működtetünk, hogy itt takarékszövetkezeti csődökről a jövőre nézve beszélni nem lehet. Az egy megelőző korszak eredménye volt, amikor különféle takarékszövetkezetek mentek csődbe, és mindenféle problémát okoztak. Tehát amiatt aggódni, hogy majd a takarékszövetkezetek adott esetben nem tudnak ellátni postai feladatot, mert csődbe mentek, azt gondolom, hogy felesleges, és túlzásnak is nevezhető.
Nagyon sokszor hangzik el, hogy hány embert rúgott ki a Magyar Posta, mekkora volt a létszámcsökkentés. Szeretném elmondani, és ez elhangzott a tájékoztatón is, a természetes létszámfogyás jelenti a legjelentősebb részét a 34 ezer és a 30 ezer közötti differenciának. Az elmúlt években, miközben évente átlag 800 embert küldött el a Posta, mondom még egyszer: évente átlag 800 embert, és a nyugdíjba vonulókat nem pótoltuk, valóban nem vettünk föl új dolgozókat. Tehát az az össz-szám, totálszám, amit önök említenek, így van, de annak a jelentős része ebből fakad. Ez az egyik része a dolognak.
A másik része, amit szeretnék jelezni. A postás-szakszervezetekkel folynak a tárgyalások, többek között a holnapi napon is lesz egy ilyen megbeszélés, de azért ehhez néhány dolgot szeretnék elmondani. Százalékokról beszélnék; csak azért, nehogy téved-jek, engedjék meg, hogy megkeressem ezt a részt. Tehát 2012 és 2016 között, itt öt évről beszélünk, az 500 ezer forint/hó alatti besorolási bérű munkavállalók esetében több mint 35 százalékkal nőtt a kereset. Ebből egyébként 21,3 százalék volt, ami alapbérfejlesztés volt, és a fennmaradó rész volt, ami különféle jogcímeken került kifizetésre. Ehhez képest az 500 ezer forint/hó feletti alapbérrel rendelkező és nem premizált, tehát nem Mt. 208-as munkavállalóknál nem volt sávos bérfejlesztés az elmúlt öt évben. Egyszeri juttatással átlagosan 0,7 százalékot emelkedett a keresetük. Tehát ennyit azért szeretnék jelezni.
Ami a Posta első számú vezetőinek a bérezését illeti, 8, azaz nyolc éve nem volt átfogó bérfejlesztés - egyes állítás. Kettes állítás: a Magyar Postára, mint minden más állami vállalatra, ugyanaz vonatkozik, azt a fajta bérstruktúrát, amikor alapbért maximalizáltunk és ahhoz prémiumot lehetett felvenni, jutalmat lehetett felvenni, ez került egysé-ge-sí-tésre, erre mondtuk azt, hogy mostantól a különféle kategóriák szerint az első számú vezetők, illetve helyetteseik bére ennyi lesz, és nem lesz 80 százalék bérfejlesztés.
Ami pedig azt illeti, hogy kinek milyen bérezése van az állami szektorban, azt gondolom, uraim, hogy az egy nagyon furcsa dolog, biztosan mindenki számára ismert, hogy én a Magyar Fejlesztési Bankhoz mentem vissza dolgozni 2010-ben. Ott volt alkalmam szembesülni azzal, hogy az alatt a nyolc év alatt, amikor az előző menedzsmentje dolgozott ott a Magyar Fejlesztési Banknak, milyen bérezés volt - egyes állítás. Kettes állítás: dupla vezetéssel ment, hiszen az egyik vezérigazgatót az MSZP, a másik vezérigazgatót pedig az SZDSZ jelölte, és ez így ment nyolc éven keresztül. Tehát azt gondolom, most arról beszélni és azt számonkérni, hogy nyolc év után mi viszont a Posta vezetőinek a bérezését vagy más állami vezetők bérezését rendeztük, ez egy elég furcsa dolog. Én nagyon ritkán szoktam belemenni ilyen politikainak nevezhető adok-kapokba, de azért ez a valósághoz hozzátartozik.
A valósághoz hozzátartozik az is, amikor arról beszélnek, hogy olyan informatikai fejlesztések zajlanak a Postánál, aminek nem lehet tudni sem az okát, sem a célját. Itt el szeretném önöknek mondani, hogy 2012-ben például mindössze 312 darab olyan posta volt, ami közvetlen online kapcsolattal rendelkezett.
(13.10)
Az összes többi csak offline üzemmódban tudott csak dolgozni. Mára, sőt nem mára, 2014-re 2173 online posta van. Ennek a jelentősége hol van? Ott, hogy amikor az értékpapír-forgalmazást zászlójára tűztük a Postának, és elindult, akkor ahhoz, hogy igazán fel lehessen lendíteni, szükség volt arra, hogy dematerializált értékpapírokat is tudjon a Posta forgalmazni. Ehhez szükségeltetik a számítógépes rendszer. Hogy ezt milyen sikerrel tettük, ott két számot hadd mondjak: miközben 2010-ben 217 milliárd volt a Posta által forgalmazott állampapír, az önök által sokszor megkritizált Magyar Posta Befektetési Zrt. 2016-ban - az első negyedév számát mondom - 429 milliárdot forgalmazott. Ebben sok minden van, itt én most kitérhetnék arra - és ha az időm megengedi, még gyorsan el is mondom -, hogy a mostani rendszerben, a mostani partnereinkkel a magyar állampapír forgalmazása prioritást kapott. Azoknál a banki partnereknél, akik ezen partnerséget megelőzően a Postával együtt dolgoztak, például a magyar állampapír forgalmazása nem kapott prioritást, mind a két banki partner elsősorban a saját befektetési jegyeit forgalmazta a Postán, és nem vett részt aktívan az állampapírok kereskedelmében.
Ezt követően, amit még megjegyzésként meg szeretnék tenni. Itt arról beszéltek, többször visszatérve rá, hogy ez milyen sok ember munkahelyének az elvesztését jelenti. Én azt gondolom, és egyébként megint csak az egyeztetésen néhány fényképet felvillantottunk azokról a postahivatalokról, arról az infrastruktúráról, amit zárni akarunk, tehát itt azoknak a zárásáról van szó. A takarékszövetkezeteknél szükség van szaktudásra, szükség van olyan emberre, aki oda be tud menni dolgozni. Önök most itt a romhalmazokat féltik - még egyszer, látniuk kellett volna ezeket a képeket, nem nézték meg. Tehát, magyarul, én azt gondolom, hogy ez munkahelycsökkentéssel nem fog járni, merthogy a takarékszövetkezetekben azokra a szakemberekre, akik postai szolgáltatást tudnak nyújtani, szükség van.
Felvetették azt, hogy miért nem fordítva történik, hiszen eleinte még én magam is erről is mint lehetőségről beszéltem. Ez valóban így van, ahhoz azonban, hogy ezt meg lehessen tenni, ahhoz hitelintézeti törvényt kellett volna módosítani. Nyilvánvalóan azt a részt fel kellett mérnünk, hogy infrastruktúra-, informatika- és egyéb fejlesztésben melyik a racionálisabb lépés, racionálisabb-e az első verzió és a hitelintézeti törvény módosítása, vagy pedig racionálisabb a most előterjesztett verzió a postatörvény módosításával.
Egészen bizonyos vagyok benne, hogy minden kérdésre most nem tértem ki, az általam legfontosabbnak ítélt pontokat próbáltam összesíteni.
Ami pedig azt illeti, hogy a jövőben mire lehet számítani: azt szeretném elmondani Staudt képviselő úrnak, hogy amennyiben igényt tartanak rá, természetesen a folyamatokról is fogjuk önöket tájékoztatni, ahogy elmondtuk. Most vagyunk az elején, tehát e tekintetben nagyon sok adatot még nem fogok tudni önöknek mondani. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
