KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, hosszas vajúdás után egy viszonylag satnya gyermekecske született, ami a megújuló energiák támogatási rendszerét illeti. Ennél valóban sokkal többet is ki lehetett volna hozni ennyi idő után, ilyen hosszas késlekedés után ebből a területből. Hiszen ma Magyarországon valóban, bár a kormánypropaganda és a statisztikák szerint a vállalásokhoz képest jól állunk a megújuló energiák hasznosításában, mégis a lehetőségeinkhez, a lehetséges potenciálunkhoz képest meglehetős elmaradásban vagyunk. Magyarországon jóval nagyobb megújuló-energia-potenciál van, mint amit jelen pillanatban kihasználunk.
Annak az oka pedig, hogy nem használjuk ki ezeket a meglévő lehetőségeinket, nyilvánvalóan a kormányzati akarat hiányában keresendő. Ez az elmúlt hat évben szerintem egyértelműen bebizonyosodott. Annak ellenére mondom ezt, hogy most részben uniós nyomásra megszületett a megújuló energiák támogatásáról szóló törvényjavaslat, hiszen az elmúlt hat évben azt láthattuk, hogy például a szélenergia területén nem történt újabb tender kiírása, ahogy az már korábban is elhangzott az előttem lévő vezérszónoki felszólalásban. Bizony a napelemek termék-díjjal történő úgymond megadóztatása is ebben a ciklusban történt; és még egy sor olyan intézkedés, amely oda vezetett, hogy ma Magyarországon megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásba nagyon kevesen akarnak és hajlandók fektetni. Ezen nem biztos, hogy ez a törvényjavaslat érdemben változtatni fog, mivel továbbra sem látjuk az áttörő kormányzati szándékot, hogy egyfajta megújuló-energia-nagyhatalom legyünk itt, Közép-Kelet-Európán belül.
Nyilvánvaló, hogy Németországban és Nyugat-Európában ennek jóval nagyobb hagyománya van, és az Európai Unió nemcsak klímavédelmi célokból, hanem azért is erőlteti ennyire a megújuló energiák elterjedését és támogatását, mivel Nyugat-Európában, Németországban rendelkezésre áll a megfelelő gyártókapacitás, rendelkezésre áll az erre épülő gazdasági szektor, és természetesen, mivel hosszas, több száz vagy ezer kilométeres tengerpartjuk van, teszem azt, a szélenergia tekintetében a megfelelő „energiamennyiség” is rendelkezésre áll.
(13.40)
Tehát nálunk ez úgy alakult ki, és így érhette el például Dánia, hogy az évnek bizonyos időszakaiban tisztán megújuló energiaforrásokból tudja fedezni energiaellátását, de Magyarországon azért ehhez képest egy kicsit más a helyzet, és a közeljövőben ez érdemben nem is fog változni. Mi az energiamixünket részben tudjuk a megújulókra alapozni, részben azonban továbbra is a hagyományos energiaforrásokra kell hogy alapozzunk. Ennek az oka az, hogy egyrészt az erőművi szerkezet úgy alakult ki hazánkban, hogy elsősorban nagy alaperőművekre alapozzuk a villamosenergia-ellátásunkat, Paksra meg a még meglévő szenes erőműveinkre, gázmotoros erőművekre, és ez nem tette lehetővé, mivel ezek kevésbé rugalmas alaperőművek, nem tette lehetővé, hogy a hálózat, a villamosenergia-hálózat úgy alakuljon ki, hogy sok kisebb energiatermelő egység, tehát az energiatermelés decentralizációja megvalósulhasson. Ehhez egy sokkal okosabb, rugalmasabb, intelligensebb villamosenergia-irányítás és villamos-energia-hálózat volna szükséges, márpedig a jövő nem a nagy erőművekben rejlik, hanem az energiatermelés decentralizálásában és a háztartási, kistelepülési szinten létrehozott megújulóenergia-termelő kapacitásokban. Tehát a kormánynak alapvetően ezt kellene ösztönözni.
Túl azon, hogy mi, mondjuk, támogattuk például a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítését és a jelenlegi blokkok kiváltását, hogy még néhány évtizeden át számíthassunk a stabilan termelő nukleáris erőműre, emellett már hosszú távon is gondolkodunk, és azon forgatókönyvet igyekszünk összeállítani, hogy hogyan tudunk egy decentralizált energiatermeléssel és egy jelentős energiahatékonysági beruházással, jelentős mennyiségű energiahatékonysági beruházással átállni fokozatosan egy részben megújuló alapú és részben pedig a meglévő adottságainkra alapozó, de mindenesetre az importtól a lehető legnagyobb mértékben független villamosenergiatermelésre. Ez a következő évtizedek slágere, és Nyugat-Európában már erre rájöttek. Egyre több helyen, települési szinten, kisközösségi szinten építenek biomassza-erőműveket például, és ezek a biomassza-erőművek, túl azon, hogy villamos energiával látják el ezeket a kistelepüléseket, régiókat, nyilván hőtermelésre és a fűtésre is alkalmazhatók, és nem központi nagy erőművek, még egyszer mondom, hanem kisebb lokális akár gyártelepek, akár kisebb települések vagy közösségi intézmények fűtését és villamosenergia-ellátását szolgálják.
Ugyanúgy igaz ez a napenergiára is. A meglévő energiahatékonysági beruházási pályázatok ehhez vajmi keveset adnak hozzá, hiszen nagyon kis összegűek és nagyon hamar kiürülnek általában. Sokkal, de sokkal nagyobb mértékű megújulóenergia-támogatást kellene lakossági célra és energiahatékonysági támogatást lakossági célra fordítani és folyósítani. Hogy hogy kapcsolódik ez ehhez a törvényjavaslathoz? Nyilvánvaló, hogy a megújulóenergia-átvételi támogatási rendszer lehetne az egyik ösztönzője annak, hogy minél több ilyen megújuló energiára épülő beruházás szülessen Magyarországon.
Ha ránézünk arra az ábrára, hogy hogyan épül fel ma Magyarországon a megújuló energiahordozók felhasználása vagy termelése, akkor azt látjuk, hogy még mindig túlnyomó többségben biomassza alapú, és csak nagyon pici, mondjuk, összesen talán 10 százalékot ha kitesz a napenergia, a szélenergia, a vízenergia és a geotermikus energia, ezeket talán igazán megújuló energiaforrásoknak nevezhetünk. Zárójelben jegyzem meg, hogy a fizikusok gyakran mondják nekünk, olyan, hogy megújuló energia, nincs, de most ezt tegyük zárójelbe, mert az energia nem újul meg, maximum átalakul egyik formából a másikba, és adott energiamennyiség áll rendelkezésre. Tehát talán célszerűbb alternatív energiaforrásoknak hívni őket, de természetesen a mi szempontunkból, az emberi felhasználás szempontjából nevezhetjük akár megújulónak is a napenergiát vagy a vízenergiát, a szélenergiát, és természetesen ezt is teszi a törvényjavaslat és általában a jogi terminus technicusok így fogalmaznak.
Mi azt szeretnénk, ha egy sokkal markánsabb megújulóenergia-támogatás valósulna meg, egy sokkal nagyobb ösztönző a lakosság és akár az ipari szektor részére, hogy alkalmazzanak megújuló energiaforrásokat Magyarországon, és eltolni a biomassza irányából az egyéb megújulók irányába. Van még kapacitásunk jelentősen a geotermikusenergia-hasz-no-sításban, ott inkább, mondjuk, fűtési célra, de akár villamosenergiatermelési célra is, illetve a nap- és a szélenergia, illetve a vízenergia is rejt magában további kapacitásokat.
A vízenergiának egyébként egészen elenyésző, 1-2 százalékos a magyarországi aránya, ami azért érdekes, mert világszinten, ha nézzük, a megújuló-energia-termelés, a villamosenergiatermelés túlnyomó többsége vízenergiából származik. Természetesen vannak olyan országok, ahol vízesések, nagy esésű folyók állnak rendelkezésre, hegyi folyók arra, hogy megújuló energiát termeljenek, nálunk, Magyarország területén ez, különösen a trianoni békeszerződés óta nem jellemző, így nekünk síkvidéki folyóink vannak alapvetően, de a kihasználtságuk még ehhez képest is rendkívül alacsony, ezen valamelyest lehetne szintén növelni.
Ez egyfajta áttekintés volt részemről, hogy Magyarországnak hogyan kellene a megújulóenergiahatékonyságát növelni, illetve az energiamixét egy kicsit a megújuló energiák irányába elmozdítani, de ez több évtizedes távlatra szól. Viszont ilyen törvényjavaslatokkal lehet elkezdeni ezt felépíteni, mint a jelen pillanatban előttünk fekvő villamos energiáról szóló törvénymódosítás, ami egyébként alapvetően bár egy kis lépés, de mégis azt mondom, a Szocialista Párttal ellentétben, hogy részünkről támogatható, mert mindig azt az elvet valljuk, hogy ha kicsit is lép előre valamilyen kezdeményezéssel a kormány, és tudna nagyobbat is lépni, attól még mi a kis lépést miért ne támogassuk, ha ezzel legalább elindulunk egy úton, és ezt az utat lehet majd továbbfejleszteni, továbbjavítani.
Mi sem vagyunk minden részletével elégedettek a törvénynek, sőt alapvetően nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy ettől Magyarországon jelentős változás következzen be a megújuló energiák piacán, ehhez, mint már mondtam, sok-sok további intézkedésre lenne szüksége a kormánynak, ami nem ennek a törvénynek a dolga, de ezzel a törvénnyel akár egyidejűleg vagy akár később be lehetne nyújtani vagy be lehetett volna nyújtani és be is kellene nyújtani olyan törvényjavaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy akár Magyarország villamosenergia-hálózatát alkalmassá tegyük a sok kis megújulóenergia-termelő egység befogadására, akár az adópolitikánkat úgy alakítsuk át, hogy teszem azt, ne kelljen termékdíjat, környezetvédelmi termékdíjat fizetni a napelemek után, vagy az adórendszeren vagy a hálózaton kívül még számos más olyan intézkedést lehetne kezdeményezni, ami előremutató lenne. Várjuk is, hogy a kormány részéről elinduljon ezen az úton, és a következő két évben, ami még a kormányzásából hátravan, egy kicsit nagyobb léptékben haladjon a megújuló energiák átvétele s a megújuló energiákra alapozó energiatermelő egységek ösztönzése terén.
Ezt a javaslatot a zárószavazás során támogatni fogjuk, de még egyszer mondom, arra szólítjuk fel a kormányt, hogy ha egy kis lépést mer tenni, akkor merjen nagyot is lépni, és valós intézkedésekkel, ténylegesen elérni, hogy Magyarország a lehetőségei tekintetében sokkal, de sokkal jobban teljesítsen a megújuló energiák terén is. Köszönöm. (Mirkóczki Ádám tapsol.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
