VELEZ ÁRPÁD,
VELEZ ÁRPÁD,
VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat céljai hosszú távon határozzák meg az ország digitális fejlődését. A célok főként a 2020-as uniós stratégia követelményei közé tartoznak. Egyrészt szó van a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, másrészt olyan szabályozási igényekről, amelyek az átláthatóságot, a jogalkalmazást hivatottak segíteni.
Uniós célkitűzés, hogy 2020-ra minden uniós állampolgár férhessen hozzá legalább 30 megabites sávszélességet biztosító, nagy sebességű internetkapcsolathoz, és legalább 50 százaléka a szupergyors 100 megabit sávszélességű hálózathoz. E célkitűzés teljesítéséhez összehangolt és összetett intézkedések szükségesek.
Magyarországon a fejlesztés a piaci és állami szereplők együttműködésével már megkezdődött. Jelen törvényjavaslat célja ennek megfelelően az, hogy a korábban át nem ültetett irányelvi rendelkezések összhangban legyenek az uniós irányelvvel.
A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a hatóság az Európai Unióban egyre hangsúlyosabb témaként megjelenő hálózatsemlegességi kérdésben eljárjon a BIX-szel szemben. A BIX ugyanis az egyes szolgáltatók adatforgalmának priorizálásával, vagy éppen ennek hiányával elősegítheti vagy gátolhatja a hálózatsemlegességi elvek érvényesítését, amely tevékenységgel szemben a módosítás következtében a hatóság az Eht. alapján hatósági eszközökkel fel tud majd lépni a teljes magyar internethálózat megfelelő működése érdekében.
Az MSZP a fenti tények alapján alakította ki az álláspontját, és ez alapján a törvénymódosításhoz kötődően a következőket észrevételezi.
A törvényjavaslat célja, vagyis a szélessávú internethálózatok fejlesztése mindenképpen támogatandó. A törvényjavaslat összhangban van az infokommunikációs ágazat fejlesztésére vonatkozó kormányzati stratégiákkal és az uniós célokkal, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács 2014-ben fogadott el a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61. irányelvben.
Megjegyzendő, hogy az Orbán-kormány 2010 és 2015 közötti időszaka nem az infrastrukturális fejlesztésekről, hanem azok akadályozásáról szólt - közműadó, telefonadó, árbevétel-arányos hírközlési különadó, internetadó és a többi. Ma ezek nélkül a különadók nélkül az infokommunikációs szektor sokkal fejlettebb lenne Magyarországon, sőt a miniszterelnöknek a szélessávú internet minden háztartás számára 2018-ra történő elérhetőségéről szóló ígérete is reálisabban teljesíthető lenne.
Feltűnően sok a büntetési, bírságolási lehetőség az anyagban; például már egy figyelmeztető tábla kihelyezésének elmulasztása 50 ezer forint - ezt soknak tartjuk. Tudjuk, hogy a jogszabályokat meg kell változtatni, hiszen ez helyes, és kellenek a fejlesztési források, ez is rendben van. De rengeteg pénzt elköltünk arra, hogy fejlesszük a hálózatot, a kérdés pedig az lesz, hogy ez elősegíti-e a versenyt az ügyfelek és főként az állampolgárok szempontjából. Ügyféloldali szempontból ugyanis előfordulhat, hogy nem teljesen hatékony a fejlesztés, és megdrágulnak a szolgáltatások, amelyek uniós összehasonlításban is meglehetősen magasak pillanatnyilag.
(9.20)
Az ár-érték arány javítása azonban kulcskérdés, különösen az uniós irányelvek egyik legfontosabb aspektusából, a versenyképesség szempontjából. Ezért jó volna teljes transzparenciát látni a megvalósulás során, ennek megfelelően a beruházásokat, amelyek a megvalósításhoz kötődnek, követni fogjuk, és végig figyelemmel kísérjük.
Az MSZP tisztában van az Európa 2020 digitális menetrendet érintő többi lemaradással is, ezért megragadom az alkalmat, hogy ezekre képviselőtársaimat és az érintett kormányzati szereplőket is emlékeztessem. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató 2015-ös adatai alapján Magyarország összesített eredménye 0,41, ezzel a 20. helyen áll a 28 uniós tagállam sorában, ami semmiképp sem jó eredmény.
Szomorú, hogy Magyarország teljesítménye az átlag alatti, ha a digitális közszolgáltatásokat mint online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokat nézzük. Az internetezők csak 31 százaléka vesz igénybe rendszeresen e-kormányzati szolgáltatásokat, a háziorvosok pedig mindössze 2,2 százaléka juttatja el elektronikus úton a recepteket a gyógyszerészekhez. A digitális technológiák integrálása terén Magyarország szintén alulmarad a többséghez képest, a vállalkozások csak 16 százaléka él az elektronikus információcserét biztosító technológiák lehetőségével, 5 százalék használ felhőalapú szolgáltatásokat, és 8,9 százalék van jelen a közösségi médiában, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban.
Magyarország az alacsony teljesítményű országok csoportjába sorolható ebben a témában. A magyarok 75 százaléka használja az internetet, ami megfelel az uniós átlagnak, de ha a digitális alapkészségek meglétét és az IKT-szakemberek arányát nézzük, Magyarország teljesítménye elmarad az uniós átlagtól. Kiemelt figyelmet kell kapjon a digitális készségfejlesztés, valamint a természettudományi, technológiai, műszaki és matematikai felsőoktatás minősége és létszámbeli bővítése a jövőben.
Mindezek alapján elfogadhatónak értékeljük a törvénymódosítást, de további gyors és körültekintő intézkedéseket várunk a kormánytól, amely segítségével az Európa 2020 digitális menetrend egyéb iránymutatásait is megfelelően lehet kezelni. A Szocialista Párt támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
