RIG LAJOS,
RIG LAJOS,
RIG LAJOS, a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lukács képviselőtársam nagyjából elmondta azt a véleményt, ami a Népjóléti bizottságban is megfogalmazódott kisebbségi véleményként. Maga az egészségügyi salátatörvény jó utat mutat az egészségügyben, viszont van egy-két olyan aggályos része, amit a bizottsági ülésen is felvetettünk, akár az e-cigaretta szabályozásával, akár a 15 napos rendelkezéssel, a munkaidőkeret beosztásával kapcsolatban. De ott az államtitkár úr megnyugtatott minket, hogy ez a szakmai érdekképviseletek kérése volt. Ha lehet ilyet mondani, ez már egy finomított, sőt lebutított verzió, hogy 15 nap. Lehet, hogy ennél kisebbet kértek, ami, úgy gondolom, már átláthatatlan lett volna, és beláthatatlan következményei lettek volna munkavállalói részről. Hiszen hozzá kell tenni, hogy ez a 15 nap is kevés egy munkavállalónak ahhoz, hogy előre tudjon tervezni akár a jövő hónapra, mert nagyon sok egészségügyi dolgozó, be kell ismerni, másodállással is rendelkezik, és a másodállásában is le kell adni azt az időkeretet, amit ott le szeretne dolgozni.
Az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos aggályaink is felmerültek, hiszen ilyen lehetőség a korábbi szabályozásban is volt. Mellette a parlament előtt lévő törvényjavaslatban megjelent a „vészhelyzet” kifejezés is, ez még alcímként is bekerült a jogszabályba. A törvényjavaslat indoklása szerint ily módon kezelhetővé válnak azok az események, amelyek során az állami szerveknek a normál működéshez képest fokozottabb intézkedésére van szükség, de a különleges jogrend, a katasztrófavédelem és a honvédség erőit is mozgósították, és voltak az árvíz által sújtott területeken ilyen rendelkezések, és ezt hozták fel példaként. Mindez még logikus és érthetőnek is tűnik, a parlament előtt lévő törvényben azonban van egy olyan bekezdés, amelyben nemes egyszerűséggel kijelentik, hogy az egészségügyi vészhelyzet a miniszter jóváhagyásával kihirdethető akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók. Arra, hogy ilyesmi a mai magyar valóságban mikor és miért következhet be, alighanem csak a fantázia szab határt, sajnos a törvény nem.
A betegek és orvosok számára is biztató talán az lehet, hogy az egészségügyi vészhelyzet időtartama a tíz napot nem haladhatja meg, arról viszont nem rendelkezik, hogy ez a tíz nap hányszor ismételhető meg. Tehát aggályosnak tartjuk még továbbra is. A vészhelyzet idejére a fővárosi és a megyei kormányhivatal az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzethatárait, sőt az ellátási terület határait is, a járó-, illetve fekvőbeteg-szak-ellátásokon belül alakíthatnak a tevékenységek szakmai megoszlásán. Ez érintheti, hogy mikor kell valakit kórházba küldeni, átszabhatják a betegbeutalás rendjét, de ki is rendelhetnek egészségügyi dolgozókat akár a migránshelyzet fokozódása miatt. A mostani finanszírozási helyzetben nem lehet mellékes az sem, hogy a vészhelyzet idején igényelhető egészségügyi anyagok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és eszközök az állami egészségügyi tartalékból lesznek felhasználva.
Vitát válthatott volna ki, de az államtitkár úr felől (Az elnök ismét csenget.) nem kaptunk megfelelő választ - de akkor majd a 9 percben folytatnám. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
