DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban ötéves az Alaptörvény, és valamennyien jól emlékszünk, akik itt ültünk akkor ennek a Háznak a padsoraiban, az Alaptörvény elfogadásának folyamatára. Arra, hogy felváltott egy pártállami időkből eredő Alkotmányt, amit ’89-ben ideiglenes jelleggel toldoztak-foldoztak, hogy az átmenetet biztosítsák, ahogy házelnök úr itt a délelőtt folyamán is elmondta, a pártállami elit a büntetlenségét és javainak átmentését biztosítsa. Ennek valóban megfelelt a korábbi alkotmány, azonban új korban élünk, új kihívásokkal kellett szembesülni, és ennek mentén kellett megalkotni azt az időtálló Alaptörvényt, ami olyan értékeket, mint a család vagy éppen a nemzet tradíciói, be tudott emelni alaptörvényi szintre. Hiszen a liberális világban, a globalizálódó világban ezek az értékek szinte mintha nem léteznének, mintha nem érdemelnének említést. Ugyanakkor sikerült olyan értékeket is beemelni, ami éppen az önök idején nem volt jellemző, például a cégek átláthatósága, amelyekkel az állam szerződik, közérdekű adatok, amikről most vitatkozunk. Éppen ez az Alaptörvény tette lehetővé, hogy ezekről vitákat folytassunk, és ezek kikövetelhetők legyenek. Vagy éppen a lefolytatott nemzeti konzultáció keretében megérkezett válaszokból sikerült azt elérni, hogy az államadósságnak csökkennie kell, nem úgy, mint az önök idejében, amikor az egekbe szökött. Alkotmányos elvárás a mindenkori kormánnyal szemben, hogy az államadósság nem emelkedhet, nem lehet a jövő nemzedékeinek kárára adósságokat felhalmozni.
Ennek az Alaptörvénynek a szellemiségéből, a kormányzat teljesítményéből ered, hogy sikerült megfékezni az inflációt. Nem kell ma már elvenni a nyugdíjasok 13. havi nyugdíját, hogy stabilizáljuk a költségvetést. És annak, hogy a nyugdíjak értékállósága ilyen inflációs szint mellett, ekkora emelés mellett is biztosítható, annak inkább örülni kell. (Tóbiás József: Kérdezd meg a nyugdíjasokat!) Főleg, ha mellé-vesszük a rezsicsökkentés hatásait; amikor önök nyolc éven keresztül 2-3-szorosára emelték a rezsidíjakat, vagy éppen a mostani áfacsökkentési akciók, amelyek szintén a nyugdíjasok, az idősebb, a szegényebb rétegek védelmét szolgálják.
Nem áfacsökkentési trükkökről beszélünk, mint a 2006-os választások előtt, amikor önök februárban csökkentették, majd a választások után rögtön megemelték az áfát. Nem tudom, honnan van erkölcsi alapjuk felvetni ilyen kérdéseket egyáltalán. Először egy kicsit a tükörbe kellene nézni. Szociális jogokról beszélnek, oktatásról, egészségügyről, amit fizetőssé akartak tenni, és éppen a népszavazás akadályozta meg önöket abban, hogy elvegyék a szélesebb tömegektől ezeknek a szolgáltatásoknak az ingyenességét. Teljes ellentmondás van az önök felszólalásaiban, amit ezekben az ügyekben tanúsítanak. Ugyanakkor, ha belegondolunk abba, hogy ez az Alaptörvény tudta megteremteni azt a jövőre nézve is, hogy szilárd alapokon nyugszik öt éve a magyar jogrendszer, hogy ugyanúgy biztosított a hatalmi ágak különállása, ahogy korábban volt, hogy az emberi jogok, az emberi méltóság védelme nemzetközi fórumok által megvitatottan is helyére került az Alkotmányban, mind-mind azt támasztja alá, hogy azok a rágalmak, amiket ezzel kapcsolatban akkor is és azóta is hangoztatnak, nem helytállóak. Természetesen önöknek megvan a joguk, hogy vitassák azt, hogy ami ebben az Alaptörvényben benne foglaltatik, az önök számára kedvező vagy nem, hogy ez önöknek tetszik vagy nem.
(Móring József Attilát a jegyzői székben
dr. Szűcs Lajos váltja fel.)
Azt mondják, hogy az Alaptörvény miatt meg fog bukni ez a kormányzat. Kérem, 2011-ben fogadtuk el ezt az Alaptörvényt, ’12-ben lépett hatályba, öt éve működik, és 2014-ben voltak országgyűlési választások, voltak önkormányzati választások; mindazok a jóslatok, amiket ezekkel kapcsolatban emlegettek, módjuk lett volna meggyőzni azokat a választókat, akik a választásokon részt vettek vagy éppen nem vettek részt, hogy válasszák önöket. Mert önök szeretnének egy alkotmányos felhatalmazást kapni, amit 2010-ben megkapott a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség, és nem kapták meg ezt az alkotmányozó többséget, sőt a kormányzó többséget sem.
Ezen kellene gondolkodniuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Kunhalmi Ágnes: A második kétharmadot elloptátok.)