SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bízom benne, hogy a gondolataim valahogy eljutnak kormánypárti képviselőtársainkhoz.
A múlt héten ünnepeltük a Föld napját. Nagyon-nagyon sokan tudják, hogy 1970 óta gyakorlatilag a Föld születésnapját, a földi ökoszisztéma megteremtésének a lehetőségeit tartalmazza ez az ünnep. Meglepetéssel láttam másnap, a Föld napja után egy nappal, hogy Ráckevén a helyi fideszes polgármester a bírósági tiltás ellenére kivágatta a környék negyven év fölötti platánfáit. Ez a mozzanat elgondolkoztatott, vajon hogyan is állunk hozzá, hiszen mostanában nagyon-nagyon sokat hallunk erről a médiában.
Az, hogy a fát kivágják, nyilvánvalóan nem Isten ellen való vétek, hiszen az erdők, a faültetvények művelésének, a tudatos erdészeti művelésnek egy fontos eleme az, hogy fákat vágjanak ki ott, ahol a természet arra tartja az erdőségeinket, hogy abban bölcs, fenntartható, tartalmas erdőgazdálkodás folyjék. Viszont egy kicsit más a helyzet városi környezetben, urbanizált környezetben, és minél nagyobb a város, minél jobban beépített, minél több az aszfalt, annál nagyobb jelentőségük és súlyuk van a fáknak. Például az Egyesült Államokban - amit semmilyen szinten sem szeretnék példaként hozni - bizony már 100 ezer dolláros bírságokat szabnak ki bírósági polgári peres eljárásokban akkor, ha egy fát engedély nélkül kivágnak, és a fakivágás csökkentette egy lakás értékét, és csökkentette a klímaháztartásban szükséges feladatait, hiszen az aszfalton a fa árnyékadó felülete csökkent, ami a mikroklímát negatívan befolyásolta.
Mint ahogy ha nem véd tovább egy házat a széltől, az időjárás viszontagságaitól, és nem nyújt árnyékot, az bizony pénzben kifejezhető, energiában megfizethető értékeket jelent. S egy lakókörnyezetben a legtöbb embernek nem nagyon van ideje kivárni azt a 100-150 évet, amíg egy tölgyfa eléri azt a lombkoronát, hogy alkalmas legyen ilyen ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására.
Éppen ezért furcsa az, ami körülöttünk történik, viszont nem új keletű. Most, hogy visszanéztem az interneten, látom, hogy 2013. január 19-én hajnalban egy rohamcsapat megszállta a Kossuth teret, s kétszáz fát és cserjét vágtak ki az időközben átépített Kossuth térről. Az átalakításnak volt-e létjogosultsága? Azt hiszem, ma már a legtöbben látjuk azt, hogy a nemzet főterévé tervezett Kossuth téren voltak pozitív hatásai az átalakításnak, viszont a mai napig nem biztos az, hogy ehhez a fákat ki kellett vágni, és nem lehetett volna egy olyan megoldást keresni, amely megőrzi az ott lévő fákat.
Nem véletlen, hogy a Fővárosi Főügyészség utólag jogellenesnek minősítette az engedélyezést, de ezzel sokat kezdeni nem tudunk. Az ezt a fairtást megalapozó szakértőt, Móczár Béla kertészmérnök urat több ilyen fideszes beruházásnál látjuk szakértőként, aki kertészmérnökként előszeretettel szorgalmazza a belterületi fák kivágását. S hogy még egy nevet említsek: Kosztyu Anikó az V. kerületi kormányhivatal ügyintézőjeként a Kossuth tér mellett engedélyezte az Orczy park és a Városliget fáinak a likvidálását is.
Nyilvánvalóan az, amit az Orczy parkban látunk, ahol 131 fát vágtak ki, és még 145 további fa kivágására készülnek, mutatja azt a folyamatot, hogy hogyan áll a Fidesz és a fideszes városvezetés ehhez a kérdéshez. A Városligetben eddig 19 fa eltávolítására van engedély, de a Liget-projekt befejezéséig további háromszáz fa várhat pusztulásra. És arról is szó van, hogy a Római-parton egy vitatott hatékonyságú mobilgát építése miatt további 1500 fa kivágására készülnek, részben Natura 2000-es területen.
Azért fontos, hogy erről szót ejtsünk a magyar jogalkotás eme tiszteletreméltó termében, mert nagyon-nagyon fontos az, hogy a jogalkotó, a kormány hogyan áll a környezetéhez, hogyan viszonyul azokhoz a földanya-szolgáltatásokhoz, amelyek nagyon sok nemzet számára alapvetőek és alapvető értéket képviselnek, és hogyan tiszteljük a meglévőt. Egy-egy belterületi fa újbóli telepítése rendszerint el is marad, de akár évszázadba is telhet, hogy ugyanazt a pormegkötő hatást, zajcsökkentő hatást, árnyékoló hatást, a belterületre és az urbanizált területre a klímacsökkentő hatást elérje. Éppen ezért rendkívül felelőtlen, buta és ostoba az a kormány, amelyik mindezt nem pusztán előszeretettel engedélyezi, hanem maga tevékenyen meg is valósítja.
Nem a fejlesztés ellen való gondolat az, hogy őrizzük meg a belterületeink fáit, nem a fejlesztés ellen való az a gondolat, hogy úgy fejlesszünk, hogy azzal a zöldmezőt, a jóléti funkciókat fenntartó parkokat megőrizzük. Ebben bizony nagyon-nagyon jó lenne, ha a keresztény értékeket valamilyen szinten megpróbálná megjeleníteni a kormányzat. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)