DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság a Házszabály 79. §-a alapján 2016. április 21-én megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló T/9380. számú törvényjavaslatot, amelyet a köztársasági elnök Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldött az Országgyűlésnek. Az alaptörvényellenes rendelkezések és az azzal szorosan összefüggő szövegrészek törlése és pontosítása érdekében a Törvényalkotási bizottság 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett módosító javaslatot nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság 8/2016. határozatában rögzítette, hogy a közérdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog az adatfajták meghatározásával… - a törvény, az információs törvény 27. § (2) bekezdésében felsorolt okok miatt korlátozhatja. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 162. § új (4) bekezdése azonban nem tartalmazta, hogy az adatok nyilvánosság elől történő elzárásának mi az indoka, és a jogalkotó nem határozta meg, hogy milyen érdekből van szükség az adatnyilvánosság korlátozására. Így bár nem kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai által kezelt egyes közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása alkotmányosan igazolható, ugyanakkor a törvénnyel bevezetett korlátozás szükségessége nem állapítható meg - idézet az Alkotmánybíróság döntéséből.
Erre figyelemmel a módosító javaslat törli a törvénybe beépítendő új 162. § (4) bekezdését. A módosító javaslat szerint az Ab-határozatban foglaltaknak megfelelően, hangsúlyozni kívánom, a törvényi korlátozások csak az infótörvény rendelkezéseivel összhangban értelmezhetők és alkalmazhatók. Ennek érdekében a módosító javaslat a törvény 162. § (3) bekezdésének törlésére tesz javaslatot, egyszerűsítve, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit ott, ahol az MNB-törvény eltérő rendelkezéseket nem állapít meg, ugyanúgy alkalmazni kell.
Az Alkotmánybíróság továbbá kimondta, hogy az információszabadság nem korlátozhatatlan alapjog, azonban a közpénzzel gazdálkodó és közfeladatot ellátó magyar nemzeti banki alapítványok által kezelt adatok vonatkozásában a törvénnyel bevezetett korlátozás szükségessége jelen formájában nem támasztható alá. Ezért a módosító javaslat az ezzel kapcsolatos rendelkezést is törli, továbbá ezzel összefüggésben garanciális jellegű szabályként írja elő, hogy a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodását az Állami Számvevőszék jogosult és egyben köteles ellenőrizni.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a törvény 5. §-ának a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 183/G. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelme miatt szintén alaptörvényellenes, ezért a bizottság a rendelkezés elhagyását javasolja. (Dr. Schiffer András: Ezt mondtuk!)
(10.00)
Úgy gondolom, hogy a Törvényalkotási bizottság az Alkotmánybíróság észrevételeinek és alkotmányos kívánalmainak maradéktalanul eleget tett. Az alaptörvényellenesnek nyilvánított rendelkezéseket nem javította, hanem egyszerűen törölte, így minden kétséget kizáróan az Alaptörvénynek megfelelő szabályozást fogadhat el az Országgyűlés. Ehhez kérem támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
