DR. ÓNODI

Full text search

DR. ÓNODI
DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt meghívott Vendégek! Az előbb hallottunk egy összefoglalót arról, hogy az elmúlt hat évben mi is történt az egészségügyben. Arról szeretnék beszélni, hogy mi az a feladatrendszer, amire vállalkoztam mint egészségügyi államtitkár, ami nyilván nem egy új program, hanem az elődöm folyamatát szeretném komplettálni.
Sokszor beszéltem már erről itt is, ebben a Házban is, azonban szeretném még egyszer megismételni, hogy mi öt nagyon konkrét programra szeretnénk vállalkozni. Azért ennyire konkrétra, mert szeretnénk, ha a transzparencia ránk is igaz lehetne, nemcsak az egészségügy teljes területén szeretnénk transzparenciát elérni, hanem a mi munkánkban is. Szeretnénk, ha ezt számon kérhetővé lehetne tenni akár az ellenzék számára is.
Ez az öt pont - talán kicsi a száma, viszont egyenként szerintem óriási méretű, kvázi paradigmaváltást fognak tudni okozni az egészségügyben. Az első ilyen pont - arról már volt szó - a fővárosi ellátás újragondolása; szeretném hangsúlyozni, hogy először szeretnénk megtervezni azt, hogy az agglomerációban élő lakosságnak mire lesz szüksége a következő 5-10 évben, és csak azután építkezni. Az elmúlt 25 évben akár ritka volt az olyan alkalom, amikor nem először öntötték a betont, hanem fordítva: először terveztek, és csak aztán kezdtek el építkezni. Bármi lesz a vége a kormánydöntésnek, mindenképpen abban gondolkozunk, hogy egy középtávú koncepció részeként kell elképzelnünk minden egyes fejlesztést. Ettől a hozzáállástól nem fogunk tudni eltekinteni.
A második pont, amiről szeretnék beszélni, az intézmények irányításának újraformálása. Talán tudnak egypáran arról a teremben, hogy valószínűleg azért is lehetek itt, mert 2011-ben írtam egy tanulmányt, amelyben azt vizsgáltuk, hogy a lakosság igényei vagy az intézményrendszer érdekei azok, amelyek irányítják ma az egészségügyi ellátást. Mi azt tapasztaljuk, hogy gyakran az intézményrendszer érdekei befolyásolják azokat a döntéseket, amelyeket egyébként szakmainak hinnénk.
Ez részben azért van, illetve tulajdonképpen azért van, mert az intézményrendszer a saját fenntartásában érdekelt elsősorban és nem a betegek ellátásában. Mi azt szeretnénk, ha olyan irányítási rendszer valósulna meg, amelyben egy terület lakosságának felelősségét egyetlenegy grémium vagy intézményrendszer kapná meg, és az alá tartozó intézmények ezeket kell hogy szolgálják.
(12.00)
A minimumrendelet kérdését szeretném újra a Házba hozni, hiszen ezt gyakran sokan maximumrendeletnek hívják, hiszen néhány szakmai lobbi elérte azt, hogy olyan tartalommal bír ma ez a rendeletrendszer, amely - hogy is mondjam csak - néha klinikák igényeit is ki tudja elégíteni. Ugyanakkor nem tartalmazza azokat a fontos kautélákat, amik azért kellenének, hogy csak olyanok tudjanak végezni ma ellátást Magyarországon, akiknek a gyakorlata és a tapasztalata abban az ellátási formában, amit éppen végez, a rendelkezésre áll. Mi azt szeretnénk, hogy nem felpuhítjuk a minimumrendeletet, hanem szeretnénk beépíteni ebbe a rendeletbe a kompetenciák összességét is. Hangsúlyozom, a betegbiztonság vezeti minden egyes döntését az államtitkárságának.
A tegnapi nap volt szerencsém már vitatkozni egyet a szociális ellátórendszer kérdésköréről. Szeretném még egyszer világossá tenni újra a Házban: Magyarország az egyetlen ország az OECD-n belül, ahol 13 év alatt a kórházban töltött idő nem csökkent, hanem nőtt. Ez azért van így, mert Magyarország az egyetlen ország, ahol a krónikus ellátási formát mint olyat az egészségügyi ellátórendszer nyújtja és nem a szociális. Egyszerűen nem tehetjük meg azt, hogy most, amikor bővülő forrásokat kapunk a költségvetésből, ezt a forrást elherdáljuk nem egészségügyi célra. Mi azt szeretnénk, hogy kerüljön át ez az ellátási forma arra a helyre, ahol egyébként Európában működik. A szociális ellátórendszernek kell működtetnie azt az ápolási tevékenységet, amely egyébként a következő években még nagyobb terhet fog ránk róni.
A 65 év feletti korosztálynak közel a harmada és a 72 év felettiek közel fele egyedülállóan él otthonában. Lehetséges az is, hogy a rokonai esetleg 100-150 kilométer távolságra dolgoznak az otthontól. Nagyon nehéz elvárni így a családtól, hogy gondoskodjon a rokonairól. Mi szeretnénk azt elérni, hogy olyan kapacitás épüljön ki Magyarországon, amely ezt az igényt ki fogja szolgálni. De hangsúlyozom, ezt nem a kórházak berkein belül kell létrehozni, mert akkor el fogjuk herdálni a pluszpénzeket is.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az alapellátásra térjünk vissza egy pillanatra! Minden előző kormány pártszíntől függetlenül mindig kitűzte zászlajára a népegészségügy címerét. Most mi arra fogunk vállalkozni a következő két évben legalább, hogy az EKOP-os forrásokból szeretnénk megújítani azt az intézményrendszert, ami az alapellátáshoz kapcsolódik. Ma azt tapasztaljuk, hogy az alapellátás mellett rengetegen eltérő attitűdből és eltérő irányítással dolgoznak. Ezeket szeretnénk egyetlenegy koncepcióba rendezni, és ehhez egy népegészségügyi szempontú alapellátást szeretnénk létrehozni. Több mint 20 milliárd forintot szeretnénk erre a célra a következő két évben elkölteni. Azt gondolom, hogy lehet, hogy ez nem lesz elég, viszont arra mindenképpen elegendő lesz, hogy ezt a változást elindítsuk és hogy ne lehessen visszafordítani.
Röviden az öt pontról ennyit szerettem volna csak elmondani, nyilván a vitában majd rendelkezésre fogok állni, ha szakmai kérdéseket fognak feltenni és nem pedig politikait. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy mind az öt pont olyan ügy, amely paradigmát szeretne váltani. Talán túlságosan is bátrak voltunk vagy vakmerőek, de a bátorságunkat az tudja hitelesíteni, hogy az elmúlt hat minden évben növekedett az E-alap mértéke, és most pedig egy még nagyobb lépésre készülünk, hiszen a következő évben egy 100 milliárdosnál nagyobb forrásra tudunk számítani.
Azt gondolom, hogy ez adhat arra bátorságot, hogy ezekkel az ügyekkel megbirkózzunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me