DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Magyarország miniszterelnöke tavaly decemberben azt mondta egy fórumon, hogy a ciklus végén majd elszöszölünk az egészségüggyel és az oktatással. Úgy néz ki, hogy ez az elszöszölés nem fog menni. 2016 nagy kérdése, hogy az oktatás és az egészségügy egyáltalán túléli-e ezt az évet.
Az elmúlt ciklusban is a Fidesz-kormány politikáját az egészségügyet illetően a megúszás szándéka vezérelte, ugyanakkor érdemes visszatekintenünk a megelőző ciklusra. 2006 és 2010 között tudniillik nemcsak az a népszavazás történt, amire az előttem szólók utaltak, hanem volt egy mozgalom annak érdekében, hogy a társadalombiztosítást ne lehessen piacosítani. Ez a mozgalom, a tb-mentők mozgalom érte azt el, hogy végül az akkori kormány kénytelen volt lehátrálni, és ezért 2010 előtt nem vált szét a szegények biztosítója és a gazdagok biztosítója. Ehhez képest a Fidesz meglovagolta azt az elégedetlenséget, kétharmados többséget szerzett, a kétharmados többség birtokában átírta Magyarország Alkotmányát, és addig, amíg 2011 előtt az alkotmány rögzítette az egységes társadalombiztosítási ellátáshoz való jogot, az Alaptörvény ezt eltörölte.
Az, amit láttunk a Fidesz társadalomképében, társadalompolitikájában, nem más, mint a lopakodó neoliberalizmus. Egy olyan XX. századi politika, amelyiknek a filozófiája nagyon egyszerűen összefoglalható: akinek nincsen semmije, annyit is ér. Ennek a politikának a végeredménye egy összeomló egészségügy, ennek a politikának az eredménye az, hogy a szegénység és a rossz egészség folyamatosan gyorsuló ütemben egymást erősítik. Az a társadalomkép, amelyik arról szól, hogy Magyarország úgy szakadjon ketté, hogy vannak a gazdag kevesek, akiknek van pénzük a minőségi tudásra, van pénzük a minőségi egészségügyre - nem véletlenek azok a számok, amelyek arról tanúskodnak, hogy az utóbbi egy-két évben megnőtt a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet -, és ugyanakkor van a szegény sokaság, amelyik egyre alacsonyabb bérekért robotol, egyre nehezebb körülmények között, romló egészségi és romló mentális környezetben.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a politika a lefelé tartó bérek politikája, ez a politika arról szól, arról a vágyképről szól, hogy Magyarország akkor lesz kívánatos a külföldi befektetők előtt, ha van egy könnyen kizsigerelhető népesség. Ehhez képest kell megfogalmaznunk 2018-ra egy megújuló Magyarország-képet, egy XXI. századi Magyarország-képet, ami arról szól, hogy a sokaságnak is adassék meg a minőségi tudás, és abból a felismerésből táplálkozik, hogy Magyarország felemelkedésének az a kulcsa, hogyha a sokaságnak is van lehetősége az egészségét megőrizni, helyreállítani, és Magyarország a magyar tudásból, a minőségi magyar tudásból tud táplálkozni.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi egészségügyi krízis egyrészt bérkérdés, hiszen nem függetleníthető attól az orbáni politikától, aminek a sarokköve a mesterségesen alacsonyan tartott bérszínvonal. Egy magyar orvos még mindig kevesebb, mint feleannyit keres, mint mondjuk, szlovák kollégája. Az egy orvosra jutó ápolók számában Európa sereghajtói vagyunk. Pedig, ha szakterületeken belül hiány van, akkor az ápolók azok, akik csökkenteni tudják a terhelésüket. Az ápolók bérezése az OECD-országok között az utolsó. A nemzetgazdasági átlag alatt keresnek itthon, ezért körükben felgyorsult az elvándorlás, és egyre nagyobb a hiány belőlük.
Nem meglepő, hogy naponta átlagosan három orvos és két ápoló hagyja el az országot. 2015-ben 1193 orvos és 567 szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges jóhírnév-igazolást. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 18 nemzetgazdasági ágazat közül az egészségügy a 16. a bérlistán, azaz még a hazai bérviszonyok között is a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak az egészségügyi dolgozók. Kamu volt a kormánynak az az ígérete is, hogy a frissen szakvizsgázott orvosok havonta 151 ezer forint plusztámogatásban részesülhetnek, a szakorvosi minimálbér így nettó 270 ezer forintra emelkedhet. Ezzel szemben az „1001 orvos hálapénz nélkül” Facebook-csoport írta meg, hogy januári bérük februári kifizetésekor szembesültek azzal, hogy nyoma nincs a kormány által beígért pénzeknek. Kiderült, hogy pályázni kell a bérkiegészítésre, vagyis a béremelésként kommunikált intézkedés csak egy pályázható támogatás.
Az LMP szerint azonnali, valós alapbéremelésre van szükség, pályázati rendszerek helyett a szakorvosi minimálbér nettóját emeljék 270 ezer forintra még az idén. A szakdolgozók és az egyéb szakasszisztencia körében pedig legyen egységesen 50 százalékos béremelés, amit ne differenciáltan hajtsanak végre. Ne 5-15 milliárdokat adjanak béremelésre, ami még szépségtapasznak is kevés, ahogyan ezt eddig tették! Első lépésben 100 milliárd forint átcsoportosítására van szükség, erre javaslatot is fogunk tenni a 2017. évi költségvetés tárgyalásánál is.
Fontos fölhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozói szegénység növekszik az egészségügyön belül, és ahogy az oktatásban, ha az egészségügyben is úgy gondolják, hogy amennyiben a szakszemélyzetet az út szélén hagyják, akkor azzal csillapítani lehet az összeomlást, illetve az elégedetlenséget, tévednek. Ma az egészségügyben éves szinten legalább 300 milliárd forintnyi többletforrásra van szükség. Szükség van egyrészt a béremelés miatt, szükség van a szakemberhiány kezelése végett, és összességében is a működési költségek miatt legalább 200 milliárd forint az, ami hiányzik a rendszerből.
(13.10)
Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell szembenézni, hogy Magyarországon még csak nem is az a kérdés, hogy vannak-e, lesznek-e nyugat-európai bérek az egészségügyben, jelenleg a gyalázatosan alacsony bérek 2-3-szorosa már elegendő lenne ahhoz, hogy a többséget itthon lehessen tartani. Egyetlen példa: a háziorvosok 60 százaléka a nyugdíjkorhatár közelében vagy már azon túl van; van, aki 80 évesen is praktizál, mert a nyugdíjából nem tudna megélni; a háziorvosok átlagéletkora 58 év. Azonnali beavatkozásként, a rendszer teljes összeomlásának megakadályozása érdekében minimum 50 ezer forint alapbéremelést tartanánk szükségesnek.
Tisztelt Országgyűlés! Szólni kell természetesen arról is, hogy egy alapvető paradigmaváltásra van szükség Magyarországon az egészségpolitikában ahhoz képest, amit az elmúlt évtizedekben tapasztaltunk. Egy olyan egészségpolitikára van szükség, ami a betegségügy helyett az egészségmegőrzésre koncentrál. Az LMP-nek meggyőződése, hogy egy fenntarthatósági politikának alapvetően az egészségmegőrzésre kell koncentrálnia. Ehhez szükség van természetesen arra is, hogy a gyógyszeripar nyomása alól hosszú távon a társadalombiztosítási kasszát és az egész egészségügyi rendszert felszabadítsuk. Hosszú távon egy olyan egészségmegőrző rendszer kell, ahol a gyógyszerfogyasztást, például az antibiotikumok fogyasztását azért is csökkentjük, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az egész bolygón növekvő antibiotikum-fogyasztás folyamatosan elszennyezi a természeti erőforrásokat. Fel kell ismerni azt is, hogy hosszú távon nincsen egészségmegőrzést szavatoló politika működő környezet-egészségügy és élelmiszer-biztonság nélkül. Fel kell ismerni azt is, hogy amíg nincsenek állami források a mentális egészség növelésére, például egy közösségi pszichiátriai hálózat fejlesztésére, addig legfeljebb tűzoltó beavatkozások azok, amiket a mindenkori kormányzati politika tehet.
Egy olyan egészségpolitikára van szükség, ami alkalmassá teszi a magyar állampolgárokat arra, hogy teljes értékű életet éljenek, alkalmassá teszi az embereket arra, hogy az emberhez méltó élet fizikai, biológiai feltételeit megtartsák, és nem utolsósorban egy olyan egészségpolitika kell, ami hosszú távon abba az irányba mutat, hogy az erőforrásainkat megőrizzük a jövő generációk számára. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
