DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megnyugtatni azokat a néhányakat, akik a köztévé közvetítése hiányában az interneten keresztül követik az ülést, én úgy látom, amit a fideszes képviselők ma mondanak a felszólalásaikban, az egy dolog, egyébként közülük is sokan tisztában vannak az egészségügy nagyon is tragikus mai helyzetével és problémáival. Azt kommunikációs szempontból értem, hogy arra a két ügyre állították rá a frakciót, hogy 2010 elé mutogassanak vissza, ma meg csak az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekről beszéljenek. Én azt javaslom mindannyiunknak, hogy ennél azért próbáljunk meg eggyel konstruktívabbak lenni. Szerintem ez mindannyiunk, így Magyarország érdeke is.
A problémát abban látom - egyébként ebből a szempontból tényleg hasonló a helyzet, mint az oktatásban, hogy önök 2010 után a fejükbe vették, a magyar egészségügy problémáit az okozza, hogy túlzottan széttagolt a rendszer, helyi önkormányzatok, megyei önkormányzatok mint fenntartók, és nagy a pazarlás a rendszerben. Itt is elindult egy integrációs folyamat, mint az oktatás területén. A helyi önkormányzatok és a megyei önkormányzatok kikerültek ebből a körből mint fenntartók. Egyébként az tényleg igaz, hogy GDP-arányosan 4,6 százalékról 4 százalékra csökkentették az egészségügy finanszírozását párhuzamosan, és fűnyíróelvszerűen történt a megszorítás az egészségügyben. Nyilván vannak olyan területek a vaklicit és a gyógyszerkassza kapcsán, ahol lehetett megtakarításokat elérni, bár megjegyzem, hogy egyes gyógyszerek árai csökkennek, másoké nőnek. Ezt nem vitatja senki. De azt állítom, hogy azzal a helyzettel, amit önök kialakítottak, egész egyszerűen ellehetetlenítik, megnehezítik az egészségügy működését.
Most a megyémről beszélek. Tavaly januárban 3 milliárdos volt az itteni intézmények, kórházak adósságállománya. Mondhatják azt, hogy megoldottak ebből valamit, de az adósság újra és újra termelődik. Nemrég adott be a frakciónk minden megye tekintetében írásbeli kérdéseket annak kapcsán, hogy mi a helyzet a kórházi adósságállományokkal. Hát, az látszik, hogy ez a rendszer ebből a szempontból fenntarthatatlan, újra- és újratermeli az adósságot.
Sok mindent lehetne mondani, de szerintem azt kell eldönteni, hogy ezen a két nagy területen - s ma az egyikről, az egészségügyről beszélünk - meg-finanszírozza-e a költségvetés azokat a funkciókat, amiket okkal-joggal vár el a magyar társadalom. Megfinanszírozza-e ezt? Szakértők azt mondják, hogy 400-600 milliárd forinttal lenne több pénzre szükség az egészségügyben; számos cikk és tanulmány születik erről. Persze mondhatják, hogy ellenzékből könnyű mondani, hogy kerítsék elő ezt a pénzt, de ne haragudjanak, parlamenti képviselőként abban is van felelősségünk, hogy javaslatokat tegyünk. Ha az MNB ezt a kétszázvalahány milliárdos nyereségét befizetné a költségvetésbe - napok óta óriási botrány, egyre-másra halljuk, hogy micsoda arcpirító lenyúlások mennek ebben a tekintetben, és milyen feleslegesnél feleslegesebb ügyekre költött el tíz- meg százmilliárdokat az MNB, illetve az alapítványai, amelyek botrányos költéseiről van szó -, akkor ezt lehetne egészségügyi vagy oktatási célokra fordítani. Hadd vessem itt fel a kórházi alapdíjat, amely 2010-től 150 ezres szinten van. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az egyes finanszírozások javultak volna, hanem reálértéken jelentősen csökkentek, és ezt bizony látni is lehet az intézményeken.
Az idei költségvetésben az előző évhez képest a kórházak előirányzata a reálértékét sem őrizte meg, mint ahogy a mentésé sem. Azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan. Ezért alakulnak ki azok a kettős dolgok, hogy javarészt még a 2010 előtti időszak fejlesztési tervei alapján az elmúlt években európai uniós pénzből történtek fejlesztések, ugyanakkor ahol ezek különböző okokból nem történtek meg, vagy azért, mert az adott terület nem volt jogosult ilyen fejlesztésekre, vagy azért, mert nem fordítottak rá kellő figyelmet, ott meg elképesztő állapotok vannak. Hadd beszéljek itt arról a helyzetről, ami ebben a tekintetben Miskolcon van és a választókerületemet is érinti. Földrajzilag érdekes adottságú a város, négy kórháza is van. Bár 2010 előtt indult el a Csillagpont-fejlesztés, amely a megyei kórházat érintette, de ezt csak az önök időszakában sikerült befejezni, ezenkívül a Semmelweis szülészetére is sikerült komoly forrásokat elkölteni, de összességében az látszik, hogy a megyei kórház magába szívja azokat a nagy bevételt jelentő funkciókat, amelyeket korábban a több intézmény földrajzilag széttagoltan előnyösebben el tudott látni a városban. Óriási sorok alakulnak ki, és az emberek türelmetlenek. Mintegy tíz hónapja volt már egy egészségügyi vitanap, akkor is felszólaltam. Van olyan terület, ahol Miskolcon már tíz hónappal ezelőtt is csak 2021 márciusára lehetett időpontot kapni, például térdprotézis kapcsán. Tehát ilyen vállalhatatlan helyzetek is vannak az egészségügyben. A folyamatosan kiürülő vagy egyre inkább funkciójukat vesztő intézmények pedig elképesztően aggódnak a saját jövőjük miatt.
Hadd emeljem itt ki a diósgyőri kórház jövőjét is, mert azt gondolom, hogy Diósgyőrnek is megfelelő egészségügyi ellátásra van szüksége.
(17.10)
Nem jó üzenet az, hogy az alapellátástól egészen az aktív ágyakig ez folyamatosan leépítésre került 2010-től. Azzal kezdte a fideszes városvezetés 2010 után, hogy a korábbi két felnőtt háziorvosi ügyelet helyett most már csak egy van. Tehát megszűnt a diósgyőri, ezért ezt a szolgáltatást nemcsak a diósgyőriek, hanem a környező településeken élők is sokkal nehezebben, hatékonytalanabbul tudják igénybe venni. Arról már nem is beszélve, hogy a szakrendelések kapcsán is számos kritika van, megfelelő ellátásra lenne szüksége a diósgyőrieknek ebben a tekintetben is, nem arra, hogy egyébként 10-15-20 kilométereket is akár megtéve egy nap azért, hogy a megyei kórházba eljussanak, ott órákon keresztül várakozzanak arra, hogy egyébként őket megfelelő ellátásban részesítsék.
Én azt mondom önöknek, egyben kéne a politikának konszenzusra jutnia, vagy arról kéne beszélnie, hogy megfinanszírozza ez az ország ezt a kérdést, az egészségügyet, amely már nemcsak az egészségügyi dolgozók egyéni szociális ügye. Nemcsak arról van szó, ez is tragédia egyébként, valóban, hogy ennyire keveset keresnek ők, hanem az elvándorlás miatt én úgy látom, hogy ha ezt nem teszi meg az ország, és nem finanszírozza meg az egészségügyét, akkor bizony az ellátás biztonsága drasztikusan fog romlani. Szó volt itt arról a több is, mint pletykáról már a mai vitanap során, hogy egyetlen altatóorvos járja Borsod megyét. Ez így tarthatatlan, én ezt szeretném önöknek mondani.
Több pénzt az egészségügyre, és az egészségügyi dolgozóknak is meg kell kapniuk a megérdemelt fizetésemelést, ami jár nekik, gondolok itt az ápolókra is, mert én azt látom rajtuk, hogy emberfeletti munkát végeznek nagyon nehéz körülmények között, és ők semmi mást nem szeretnének, csak a szakmájukban maradni és tisztességesen élni itt Magyarországon a családjukkal. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
