DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN
DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Az az igazság, hogy olyan számokat és olyan trendeket hasonlított össze egymással, amelyek egymásnak abszolút ellentmondók, és ebből levonni következtetést nem más, mint politikai hangulatkeltés. Miről is van szó? Vegyük sorra, amit ön mondott!
Egyrészt, amit az elején mondott, az egy örökségünk, hiszen az az európai uniós forrásrendszer, amelyet 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormány megörökölt, már adott volt. Nem mondhatja azt, hogy az első adandó alkalommal, amikor hozzá lehetett nyúlni ehhez a módhoz, hogy hogyan lehet elosztani ezeket a forrásokat, akkor azt a kormány nem tette meg. Milyen jogi környezeteket hoztunk? 300 hektár lehet egy ember magántulajdonába jutó földterület száma. Az 1200 hektár feletti bérelt földterületeknél a degressziót vezettük be, azaz az egyes pillérből áthelyeztük ezeket a támogatásokat a kettes pillérbe, pontosan azért, hogy a vidékfejlesztési támogatások minél nagyobb volumenben juthassanak a kistermelőkhöz, a földművesekhez.
Szóba került a külföldiek földvásárlása. Azt hiszem, nem kell önnek bizonygatnom személy szerint nekem sem, hogy mennyit küzdöttünk a zsebszerződések ellen. Emlékezzék vissza, 2010-ben milyen állapotok voltak az országban a külföldiek földvásárlása, földbérlése terén, és azért nézze meg, hogy hol tartunk most, és hogy milyen sikerrel vettük fel a küzdelmet annak idején és mind a mai napig a zsebszerződésekkel. Nem véletlenül a magyar földforgalmi törvényt tartják Európa legszigorúbb törvényének, nem véletlenül kell Brüsszel előtt megfelelnünk azokra a kérdésekre, amit föltesznek ezzel kapcsolatban nekünk, és nem véletlenül kell védekeznünk pontosan ezáltal.
A birtokpolitikát emlegette, és megint csak különböző számokat mondott. Azt kell mondjam önnek, kedves képviselőtársam, hogy 42 hektár az átlag földterület, amelyet az árverés során a magyar földvásárolók megvásároltak. És nem mondhatja azt, hogy ebben diszkrimináció volt, és nem azonos feltétellel juthatott hozzá mindenki, hiszen az a banki környezet, az a banki feltétel, ahogy ezekhez a földekhez hozzá lehetett jutni, ahogy licit során teljesen nyilvános árverésekkel, 10, illetve 20 százalék előleg befizetésével, 1,95 százalékos hitellel, amely nem terheli a meglévő ingatlanokat, csak a megvásárolt földterületre vonatkozik, 20 éves elidegenítési tilalommal, én azt hiszem, hogy mindenki számára egy olyan lehetőség, aki a mezőgazdaságból kíván élni, aki fejleszteni akarja a birtokát, aki hosszú távon akarja megalapozni a mezőgazdaságból, az agráriumból való megélhetését, annak ez egy nagyon kiváló lehetőség volt, és gyakorlatilag élnek is vele a gazdáink.
Azt mondja, hogy a támogatások aránytalanul oszlanak el. Azt kell mondjam, kedves képviselőtársam, és itt szeretném nagyon hangsúlyozottan elmondani önnek, hogy mi hogyan történik. Ha ön tisztességesen csak a földalapú támogatásokat, tehát a SAPS-ot vette volna górcső alá, akkor láthatta volna, hogy hogyan csökken a gazdasági társaságok által bérelt tulajdonú területeken a SAPS-támogatás, és hogyan nő meg a magántulajdonú területek támogatása, hiszen már 52 százalékos az arány, megfordítottuk ezt a trendet. De ön összemossa azokat a támogatásokat, amellyel pontosan a védekezésünket alapoztuk meg, hiszen akkor, amikor a degressziót bevezettük, emlékezzék vissza, mekkora küzdelem ment a kézimunkaerő-igényes ágazatok támogatására, az állattenyésztés, a zöldség- a gyümölcstermesztés, a kertészetek támogatására, természetes, hogy oda plusz támogatási forrásokat adunk ezekben az ágazatokban. Ön ezt a támogatási összeget is összefogja, és így hozza meg az ítéletét, ami teljességgel kizárható, hiszen ha ezt nem tettük volna, akkor nagyon sokat ártottunk volna a vidék Magyarországának. De így, hogy mind az állattenyésztés, mind a kertészet, zöldség-gyümölcs vonalán plusztámogatásokat adunk, ezzel természetesen a degresszió negatív következményeit ki tudjuk védeni, és meg tudjuk a vidék fejlesztését erősíteni.
Ha csak azt nézi, hogy a pályázatok hogyan alakulnak az elkövetkező időszakban, az az 500 millió forintos felső határ, amit egy pályázat nyerhet, megint csak a kistermelőket tudja majd segíteni a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
