SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Leginkább önökhöz terveztem szólni, mert az a kérdés merül fel bennem: önök ilyen országot akarnak maguk mögött hagyni? Ilyen magyar vidéket akarnak, mint amit most kialakítanak? Gyakorlatilag meg lehet nézni, hogy mi zajlik, a termőföld-privatizáció második szakasza lezárult március végével, és nagyjából azt lehet látni, hogy a magyar vidék a közmunkások, az elvándorlók, valamint a Mészáros Lőrincek és Csányik országa lesz, és ez vár a magyar vidékre, ez az, amit önök elősegítenek.
Nyilvánvalóan a földárverésekben nagyon-nagyon sok kérdés merül fel, nagyon sok tapasztalatot szerzünk. Az egyik ilyen tapasztalat, amiről már többször volt szó, az aranykalászosgazda-képzés. Az aranykalászosgazda-képzéssel úgy vásárolnak emberek most földeket, hogy soha előtte földműveléssel nem foglalkoztak, és konkrétan földüggyel dolguk nem volt.
Kérem szépen, 1847-ben változtatták meg azt a jogszabályt Magyarországon, hogy a jobbágyoknak lehessen földje. Most önök ezt csinálják vissza az 1847 előtti állapotra, amikor nem vehet földet akárki, csak az, aki megveszi magának az aranykalászos-tanfolyamot. Gyakorlatilag az, akinek pénze van, aki be tudja fizetni azt, hogy pár hét alatt 150-180-200-320 ezer forintért végzettséget szerezzen, megveheti a földet, amit önök árulnak, az összes többi társadalmi szegmens pedig nem. Ez az a jobbágysor, amit 1847-ben fel akartak számolni, és aminek a jogszabályi változásai lehetővé tették volna azt, hogy bárki hozzáférjen a földhöz. És nem csak ebben modellezik vissza a magyar feudális rendszert.
Azt nézzük, hogy ha az eddigi eredményeit összegezzük az árveréseknek, most már egyértelműen látszódik, hogy 45 család érdekelt, tehát az összes vásárló 2 százaléka nyerte el a földterület teljes egészének 18 százalékát. Ha megnézzük, hogy ki a legnagyobb vásárló, 13 százalék, akkor már azt látjuk, hogy a terület 60 százalékát ők vitték el. És ha megnézzük, hogy a 27 százalék mennyi, akkor azt lehet mondani, hogy a 80 százalékát a területeknek ők vitték el, tehát ez azt jelenti, hogy a 63 százaléka a vevőknek a terület mindössze 20 százalékát vitte el. Ez a 63 százalék volt az önök célcsoportja, amikor bejelentették ezt az intézkedést, és azt ígérték, hogy nekik lesz lehetővé téve ez a földvásárlás. Helyettük kaptuk a Mészáros Lőrinceket. És nyilvánvalóan szemet szúró ez, amikor azt látjuk, hogy Jakab István, a magyar vidéket becsapó és eláruló Magosz vezetője az, aki még az MSZP-kormányok idején azt állította, hogy végzetes hiba lenne eladni az állami földet, az, aki 2012-ben még a Demokrata című lapnak arról beszélt, hogy Nyugat-európa-szerte számos szövetkezeti összefogás létezik, és ezért sikeresek a versenytársaink; most már ezzel ellentétes dolgokról beszél.
Nyilatkozatban most éppen ezt mondta: a fokozódó belföldi és európai uniós verseny, vagy éppen a küszöbön álló, Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás indokolja a termőföld-privatizáció folytatását. A szabadkereskedelmi egyezményre hivatkozik, amit az önök európai parlamenti képviselői támogattak (Dr. Schiffer András: Szégyen!), hogy a folytatása legyen. Az önök kormánya az, amely nem emel vétót ezzel szemben, és Jakab István képes ezzel jönni. (Dr. Schiffer András: Szégyen!) De hát kérdezem: hányszor köpi saját magát szembe a Magosz? És most, amikor bejelenti ezt, bejelenti azt is: ugyanakkor az el nem kelt területekre a harmadik körben hirdetik meg, annyi különbséggel, hogy nagyobb területekre a gazdák együttesen is licitálhatnak. És mindezt a nyilatkozatot úgy teszi meg, hogy egyetlen esetben nem említi meg a „szövetkezet” szót, egyetlen esetben nem beszél arról, amire 2012-ben még feltette a szakmai hátterét, hogy majd a földforgalmi törvényben egy jó mezőgazdasági integrációs törvénnyel együtt és egy jó szövetkezeti törvénnyel együtt lehessen magyar vidéket és mezőgazdaságot építeni.
Ezért van szükség arra, amit a Lehet Más a Politika elkezdett, ezért van szükség arra, hogy az egyéni termőföld birtokmaximumát csökkentsük. Ezért van szükség arra, hogy 2-3 gyerekkel egy Mészáros Lőrinc ne rendelkezzen 1500 hektár fölött, és ne tudja növelni továbbra is azt a birtokszerkezetet, amit ’35-ben láttunk utoljára. Ugyanis 1935-ös birtokszerkezetet sugall az, amit önök jelen pillanatban az értékesítéssel megvalósítanak. Pontosan abban az évben volt utoljára, hogy ugyanígy a tulajdonosok 1,7 százaléka birtokolta a termőföld 55 százalékát. Ez az a nagybirtokszerkezet, amit önök építenek, és az az a birtokszerkezet, amit a termőföld-privatizációval elősegítenek. És nyilvánvalóan látható az, hogy semmit nem teljesítenek abból, amit ígértek. Azt ígérték, hogy december 31-éig ezt az őrületet befejezik - nem tették; újra és újra addig értékesítenek és adnak el, amíg el nem kel minden.
Azt mondták, hogy roppant nagy az érdeklődési kör. Immár a második értékesítési kör záródik le úgy, hogy 50-60 százalékát tudják eladni, még nincs licitáló jó néhány esetben. Korrekt piaci árakat ígértek, miközben Bekecs Mátyásnak, a miniszter unokaöccsének 186 ezer forintért adják hektáronként a földet. Azt ígérték, hogy nem kapnak majd külföldiek földet, miközben Somogyot érintően a területek szinte többségét tagállambeliek vitték el.
Én azt kérem önöktől, ha maradt még önökben bármi tisztesség, állítsák le ezt a termőföld-priva-tizációt, és ne folytassák addig, amíg a népszavazás nem mond erről véleményt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Önök, hogy az egyik miniszterük szavaival éljek, ebben a témában nem pusztán túltolták a biciklit, most már ideje lenne eltolni a biciklit. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)