DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mit tart ön kudarcnak, tisztelt képviselő úr? Ha megnézi akár csak az oktatásra fordított összegeket is évről évre a költségvetésben, ha megnézi, hogy mennyit költünk a pedagógusok bérére 2013-tól kezdve, folyamatosan évről évre emelkedő összegeket kap. 2013-ban 32 milliárd forinttal költöttünk többet pedagógusokra, pedagógusok illetményére, mint az azt megelőző évben. A következő évben volt a legnagyobb, 2014-ben, hiszen akkor 120 milliárd forinttal nőtt az az összeg, amit az oktatásra, a pedagógusok bérére fordítottunk. Az azt követő évben 38 milliárd, az idei évben pedig 34 milliárd az a pluszösszeg, amit a pedagógus-életpálya kapcsán a pedagógusok bérének fedezetére költünk pluszban a megelőző évihez képest. Ez az első öt évünkben közel 200 milliárd forint volt, és ehhez jön az idei esztendőben az a 34 milliárd forint, amit pluszként tudunk minden pedagógusnak kínálni.
Ezt nevezi ön kudarcnak? Ezt nevezi ön téves pályának? Hogy a kormányzat a pedagógusoknál indította el először az életpályák rendszerét? És ezt a nagyobb elvárt teljesítményt valóban egy nagyobb összeggel, egy nagyobb fizetéssel honorálta, amit a pedagógusok, azt hiszem, mindnyájan örömmel vettek.
Vagy azt tartja ön, képviselő úr, kudarcnak, hogy tavaly szeptember 1-jén az első három évfolyamban kapott mindenki ingyenesen tankönyvet? Jövő tanév szeptember 1-jétől, 2016-tól pedig az egész alsó tagozat most már ingyenesen jut tankönyvhöz? Mert azt mondtuk, hogy a tudáshoz való jutás egy családban nem lehet anyagi probléma, nem lehet, hogy valaki a családban ezt nehezen tudja kigazdálkodni, ezért lényegében a családtámogatás részévé tettük az ingyenes tankönyveket, mint ahogy a családtámogatás részévé tettük a kibővített közétkeztetés rendszerét. Ön is tudja, hogy a legkisebb gyermekek közül 318 ezernek ez ingyenesen jár, de a nagyobbak között is további 250 ezer, aki ingyenesen és feleennyi körülbelül, aki kedvezményesen jut napközben egészséges ételhez többször is. Ez is nagyon fontos eredmény, amit ön nem nevezhet kudarcnak.
De hogy milyen a vélemény a pedagógus-életpályáról, tisztelt képviselő úr? Ezelőtt öt évvel 980-an jelentkeztek pedagógusnak. Most a legutóbbi felvételi időszakban 1480-an. Másfélszer annyian jelentkeznek most pedagógusnak, mint öt évvel ezelőtt. Mert most már ennek a pályának sokkal nagyobb a vonzóképessége, sokkal nagyobb a presztízse - nem mi mondjuk, hanem a felvételizők mondják. Emlékszünk a rémisztő hírekre, amikor azt mondták, hogy évente egy-két fizikatanárt képezünk csak Magyarországon. Ehhez képest most akár a pedagógus-életpályával, akár a Klebelsberg-ösztöndíjjal sikerült másfélszeresére növelni öt év alatt a pedagóguspályára jelentkezők számát, ami pontosan azt cáfolja, amit ön mond, tisztelt képviselő úr. Ha ez egy kudarcos terület lenne, nem nőnének a fizetések, nem lehetne ingyenesen jutni tankönyvhöz és étkezéshez, nem nőne másfélszeresére azoknak a száma, akik pedagógusok szeretnének lenni. Választhatnának mást, mehetnének ilyen-olyan-amolyan szakra, de nem azt választják, hanem azt látják, hogy igenis van perspektíva a tanításban, van perspektíva a pedagógus-jövőképben, és másfélszer annyian mennek el 18 évesen pedagógusnak, mint mentek öt évvel ezelőtt.
(14.50)
Ha ön jónak tartja, tisztelt képviselő úr, a tíz évvel ezelőtti állapotokat, akkor szerintem nagyon téved. Mind anyagi értelemben, mind pedig tartalmi értelemben igencsak nagy probléma volt a köznevelés rendszerében. Szerintem ezt az LMP akkor maga is elismerte. Éppen ezért volt szükség egy komplex változtatásra. Azért nyúltunk hozzá alapvetően az egész köznevelési rendszerhez, hogy ne profitot generáljon, ne alulfinanszírozott legyen, hanem igyekezzünk a méltó működés feltételeit megteremteni mindenkinek, aki a köznevelésben dolgozik.
S azt hiszem, az is nagyon fontos, hogy pár héttel ezelőtt összehívtuk a köznevelési kerekasztalt minden érdemi résztvevővel, minden oldallal, aki a köznevelésben részt vesz, hiszen az nem egyszerűen egy minisztérium és egy, két vagy három szakszervezetnek az ügye, hogy mi lesz a köznevelés rendszerében. Ez ennél sokkal szélesebb körű! Ezért hívtuk be a szülők szervezeteit, ezért hívtuk be a diákok szervezeteit.
S nagyon fontos visszajelzést is kapni, hogy akik kikerülnek, azok mennyire állják meg a helyüket azzal a tudással, amit megszereznek. Mert sokan azt mondják, nemcsak az rémisztő szám, ami 2010-ben igaz volt, hogy képzettség vagy szakképzettség nélkül 23 százalék hagyta el a köznevelés rendszerét, hanem az a gond, hogy ezek jó része alapvető készségekkel - írással, olvasással, számolással - nem volt tisztában, és ezt nem én mondom, hanem a munkáltatók képviselői mondták a köznevelési kerekasztalon, akik ott voltak. Mert ők tudnak visszajelzést adni, hogy milyen eredmény az, amit produkál a köznevelési rendszer. És ugyanígy fontos, ott vannak az akadémiák, a Tudományos Akadémia és a Művészeti Akadémia Oktatási Bizottsága; ezért fontos, hogy behívtuk az OECD szakértőit, hogy hasonlítsák össze, más országokhoz képest mekkora Magyarországon a leterheltség, milyen mértékű a tanárok szabadsága, és hogy működik a köznevelésünk rendszere. Ez nyit lehetőséget arra, hogy józanul, higgadtan tudjunk beszélni a köznevelés helyzetéről. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
