VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ
VARJU LÁSZLÓ (Független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hetek eseményei között említhetjük azt, kicsit a mai naphoz is kötődően, hogy az egyik legaktívabb pénzköltő, Lázár János munkásságáról és annak következményeiről kell néhány szót váltani. Elsősorban a fejlesztési források felhasználásának keretében elkövetett vagy tett cselekményekről szeretnék néhány szót szólni, amelyben komoly károkat okoztak a magyar államnak és az Európai Uniónak.
(20.10)
Mindannyian tudjuk, hogy a pályázatok végrehajtása során köteles a közreműködő szervezet a támogatásközvetítőt ellenőrizni, azaz azt az államot ellenőrizni, amely 300 millió forint alatti pályázat esetén utólagosan, 300 millió forint felett pedig folyamatba illesztetten ellenőriznie kell (sic!), hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá eső szerződésmódosítás esetén is mi történik, és miért történt ez. A közbeszerzési dokumentációt, szerződésmódosításokat minden esetben meg kell küldeni a közreműködő szervezetnek, és vita esetén a Miniszterelnökséghez lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani. A konkrét esetben, amelyet az elmúlt időszakban feltártunk, annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítéletek mondják ki, hogy a támogatási szerződések Ptk.-alapú szerződések, és így az állam nem gyakorol közhatalmi funkciót, a miniszterelnöki hivatal elkerülte, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz forduljon, és ennek megfelelően törvényt sértett. A konkrét esetben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve ezeket az eljárási határidőket nem tartották be, jóval később, mint négy hónappal indítottak szabálytalansági eljárást önkormányzatok ellen, és büntették meg az önkormányzatokat jogellenesen. Így a vállalkozóknak is kárt okoztak.
De legyen világos: a közbeszerzési jogsértés megállapítására sem a közreműködő szervezetnek, sem a miniszterelnöki hivatalnak nincs jogosítványa, ezt kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság mint független szerv végezhetné el. Ellenkező esetben kialakul az a helyzet, mint ami jelen esetben is van, hogy a jogvitában az állami hivatalok mint egyik fél, visszaélve a helyzetével, vádló, nyomozó, bíró és ítéletvégrehajtó is egyben.
Amikor kihagyták a független Közbeszerzési Döntőbizottságot, lényegében így jártak el. A törvénysértés ebben az esetben az, hogy a bíróság már kétszer is kimondta egyébként jogerős ítéletben, hogy mindezt sem a miniszterelnöki hivatal, sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem végezheti, de ők ezzel dacolva, a saját nyilvántartásuk esetében is, ami egyébként a honlapon elérhető, ezt el nem fogadva, jogellenesen tevékenykednek. Ez lényegében tavaly május 19-e óta így van egy adott esetben is. A Miniszterelnökség az ügyet lezárta, az intézkedést egyébként saját határkörben megtette, és jogszerűtlenül követel több mint 16 millió forintot egy önkormányzattól.
Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a mulasztás a hűtlen és hanyag kezelés gyanúját veti fel, és egyébként feljelentést kell tenni, hiszen nyilvánvaló, hogy akkor sem tudja megvédeni a magyar állam és az Európai Unió pénzügyi érdekeit, ha éppen egyébként még igaza lenne. Mert ugye jelen esetben a minisztérium úgy járt el, időhatáron túllépve, hogy egyértelműen a perben a vesztes fél oldalán szerepelhet már csak. A kedvezményezettek számára az ilyen eljárás mindig egyébként a Ptk.-ba ütközik, mert nyilvánvalóan rosszhiszemű és erőfölénnyel való visszaélés a minisztérium működése. Megállapítható hát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a támogatások felhasználásának ellenőrzése kapcsán folytatólagosan nem tartja be a jogszabályi előírásokat, és erre szerettem volna felhívni ismét a figyelmet ezzel a hozzászólással. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
