WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY
WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mivel Szakács képviselőtársam megszólított, így a Költségvetési bizottság után itt a parlamentben is tudjuk folytatni a valószínűleg nem közös nevezőn folytatott vitánkat egymással a magyar költségvetés és a magyar gazdaság helyzetével kapcsolatban.
Arra a kérdésre vagy arra az idézetre, hogy ugyanabban az országban élünk-e, ezen én is el szoktam gondolkodni, amikor a szocialista érveléseket hallom, tisztelt képviselőtársaim, mert valóban úgy tűnik sokszor, hogy nem ugyanabban az országban élünk. Hogyha csak a makrogazdasági mutatók alakulását nézzük, mondjuk, az államháztartási hiányt tekintve, akkor azt gondolom, hogy pontosan a szocialistáknak kellene mértéktartóbbnak és sokkal szerényebbnek lenniük, hiszen ők voltak azok, akik miatt annak idején az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított velünk szemben, egyetlenegy évben sem sikerült, kedves képviselőtársam, a 3 százalék alatti hiánycélt tartani. 2010 óta ennek a kormánynak, a Fidesz-KDNP-kormánynak minden évben sikerült.
Aztán hogyha a foglalkoztatást nézzük mint nagyon fontos makrogazdasági mutatót, én tudom, hogy ez zavarja a szocialistákat, de akkor azért menjünk végig ezeken. A foglalkoztatás tekintetében 3,7 millióról több mint 4,2 millióra bővült a foglalkoztatás. (Dr. Szakács László: Ezer ember nyírja a füvet nálunk!) Én örülök, hogy a szocialisták padsoraiban is örülnek ennek, de bizonyára emlékeznek arra is, hogy a munkanélküliség az ő kormányzásuk idejében közel 12 százalék is volt. Ez most olyan 5,8-5,9 százalékos. Tehát azért azt gondolom, hogy a számok tényleg makacs dolgok, amelyekkel nem érdemes nagyon vitatkozni.
Azután hogyha az államadósság alakulását nézzük, amire sokat hivatkozott az előbb képviselő úr, 2002-ben, amikor az Orbán-kormány átadta a stafétabotot a szocialista kormányoknak, akkor, ha jól emlékszem, 52 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ezt sikerült önöknek feltornászni nyolcéves kormányzás után 83-84 százalékosra. Aztán most azt láthatjuk, hogy ez is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és 2017-re 73-74 százalékra prognosztizálja a kormány, vagy talán még kevesebbre is ennek az arányát.
Ha az inflációt nézzük, akkor ismét azt gondolom, hogy nincs nagyon miről beszélni, mert rekordalacsony infláció van most már évek óta Magyarországon, tehát gyakorlatilag nulla százalék környékén van az infláció. A gazdasági növekedés esetében pedig ismét azt gondolom, hogy még ha most az utóbbi hónapok adatai alapján sokszor fel is szólalnak, hogy lassú Magyarországon a gazdaság, én azt gondolom, hogy még mindig pozitív ennek az egyenlege, szemben azzal, hogy például, ha jól emlékszem, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején mínusz 7 százalék volt a gazdaság bővülése. Hogyha most 2 százalékot veszünk vagy 3-at, de vegyünk csak 2-t, az pontosan 9 százalékkal nagyobb, mint a szocialista kormányok idejében volt. Én azt gondolom, hogy ennek azért örülhetnénk. És igen, elégedettek vagyunk vele? Én azt gondolom, hogy nem vagyunk vele elégedettek, mindannyian azt szeretnénk, hogyha még nagyobb lenne ez a gazdasági bővülés, de azért, még egyszer mondom, a mínusz 7 százalékhoz képest mégiscsak szignifikáns a különbség.
Hogyha a többi adatot hozzáveszem a teljesség igénye nélkül, a kiskereskedelmi forgalom harmincegynéhány hónapja folyamatosan növekszik Magyarországon, az ipari termelés bővül, az export bővül. Tehát azt gondolom, hogy mind a folyó fizetési mérlegben, mind a külkereskedelmi mérlegben az ország egyértelműen jobban teljesít, mint ezt annak idején tette.
És hogy konkrétan mit jelent a „mindenki tehet egy lépést előre”, én ezt a saját választókörzetemre szeretném lefordítani, hogy a konkrét számok és a konkrét tények talaján álljunk meg ebben a tekintetben. A személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra való csökkentése, az 1 százalékos csökkentés konkrétan a Somogy 4-es választókörzetben éves szinten 1,1 milliárd forintot jelent az ottani adófizetőknek, ez Siófokon, a választókörzet székhelyén 350 millió forintot tud hagyni a siófoki adófizetők zsebében.
Több száz millió forintot hagy szintén a térségben az előbb említett tojás, baromfi és tej áfájának a csökkentése. Azt gondolom, fontos megemlíteni csupán példaként, ezt nem volt időm itt kijegyzetelni, úgyhogy a gépemből fogom mondani önnek, hogy a mi választókerületünkben, a Somogy 4-es választókörzetben tulajdonképpen a kétgyermekes családok esetében 134 millió forint/év ebben az esetben az áfacsökkentés hatása, a Siófokon élő kétgyermekes családok esetében ez körülbelül 40 millió forint/év megtakarítást eredményez. Az internet áfájának csökkentése csak Siófokon 45-50 millió forint csökkentést jelent, még hogyha ilyen mulatságos is Harangozó képviselőtársamnak, ha gyakrabban járna ott, bár mostanában sokszor látogat hozzánk, ennek nagyon örülök, talán már GPS nélkül is sikerül odatalálni (Dr. Szakács László: Miért személyeskedik?), így ez a 45-50 millió forint, azt gondolom, hogy nem elhanyagolható. A térségben ez 140 millió forintos spórolást tesz lehetővé.
Tehát azt gondolom, hogyha a családi adókedvezményeket nézzük, szintén térségre lebontva, az adókedvezmény emelkedése révén a választókörzetemben élő kétgyermekes családok esetében körülbelül 100 millió forintos éves pluszbevételre lehet számítani, a siófoki kétgyermekes családok esetében ez közel 30 millió forintos pluszjövedelmet jelent.
(21.40)
Tehát ha arról beszélünk, hogy ez a szegényeknek vagy a gazdagoknak jelent-e előrelépést, egyáltalán ha arról beszélünk, amit sokszor önök megkérdőjeleznek, hogy ez jelent-e előrelépést valójában, akkor azt gondolom, hogy ezek a számok egyértelműen igazolják, hogy igen. Bárcsak tették volna ezt 2002-2010 között is! Sajnos nem így volt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
