DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Furcsa képet mutat ma Magyarország: amíg egyes régiókban továbbra sem lehet munkahelyet találni, addig egyre több szakmából érkeznek vészjelzések nagyon komoly munkaerőhiányról. Tudjuk, hogy a Balatonra most már szinte minden turistának vinnie kell egy-két embert, ha szolgáltatást akar igénybe venni. Aki csak elmegy egy boltba vagy egy pékségbe vagy egy étterembe, netán építkezne, felújítaná a lakását, nem talál szakembert, vagy túlhajszolt, agyondolgoztatott embereket talál. A vendéglátóhelyek már most külföldi vendégmunkásokat toboroznak. A kormány kedvenc autóipari partnereinél már nemcsak mérnök- és informatikushiány van, de betanított fizikai munkára sincsen már jelentkező.
Az okok teljesen egyértelműek: a kormány leszorította a béreket, aminek egyenes következménye, hogy a kivándorlás lassan már kezelhetetlen méreteket ölt. Egyre többen döntenek úgy, hogy nem hajlandóak azt elviselni, hogy napi nyolc-tíz órát kell dolgozni, és utána se magukat, se a családjukat nem tudják eltartani az emberek.
Mi folyik itt? Kérdezhetnénk, hisz nem erről volt szó, nem ezt ígérte a Fidesz. És pontosan erről van szó: a Fidesz becsapta az országot. Önök politikai termékké degradálták a polgár és a polgárosodás fogalmát, hiszen amit ma megélünk, és amiről én most itt a parlamentben beszélek, az nem áll jól egy olyan kormánynak, amely elvileg a polgárokért van. Csakhogy önök már régen nem vállalnak sorsközösséget ezzel az országgal, önök nem úgy élnek és nem úgy viselkednek, mint a polgárok. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Önök urizálnak, önök offshore-oznak, a külföldi tőkének és a luxusnak kedveznek. Nézzék meg magukat! Nézzék meg a barátaikat! A miniszterelnök úr a Várba költözik, Ibizán mulatnak, aranyéletet élnek, miközben a dolgozók milyen állapotban vannak: a dolgozók háromnegyede ebben az országban átlagbér alatt keres, négymillió ember gyakorlatilag létminimum alatt él. Kit is képviselnek önök, tisztelt képviselőtársaim? Kit képviselnek önök? Merthogy nem a polgárokat, az egyszer biztos.
De a kkv-k sem azt kapták, amit a Fidesz ígért, ők pontosan tudják, hogy rosszak a bérek, ezért nehéz az embereket megtartani, de új embereket aztán végképp nem találnak. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.) Beruházni egyáltalán nincsen esélyük, mert az uniós forrásokat most már nem kitalicskázzák, mint pár éve, hanem platós kocsikkal hordják ki, az uniós pénzcsapok elzárása után a sikeres vállalkozások támogatására már semmi nem jut. (Az elnök csenget.) Közben pedig azt látjuk, hogy a magát nemzetinek valló kormány sokkal inkább a külföldi multinacionális cégek érdekeit képviseli, szemben a magyar kkv-kkal, ez a nagy probléma. Pereskednem kellett azért, hogy megtudjam, mennyi befektetési adókedvezményt kaptak, mennyi támogatást kaptak. Tudják, mennyi jut egy kkv-nak egy személyre munkahelyteremtésre? Örülnek egymillió forintnak. Van olyan multi, aki 30 milliót kapott. (Dr. Rétvári Bence: Ki dolgozott a Philip Morrisnál?) Ez a nagy helyzet, a számok magukért beszélnek.
A magyar gazdaság ráadásul továbbra is teljesen tetszhalott állapotban van, évek óta csak mesterséges jelekkel lehet itt bármifajta változást produkálni. De pont a legutóbbi GDP mutatta meg a szomorú valóságot: ha egy picit is leállnak az uniós támogatások, a források elapadnak, a magyar növekedés már a legrosszabbak között van az egész Európai Unióban. Bárhonnan nézem ezt a helyzetet, bárhonnan vizsgálom, azt látom, hogy az önök gazdaságpolitikája teljes zsákutca: levitték a béreket, szétverték a munkavállalói jogokat, összeszerelő üzemmé tették hazánkat, növekedés nincs. De hát hogyan lenne? A multikat támogatják önök, akik a profit 80 százalékát gyakorlatilag kiviszik az országból. Ez volt eddig.
Most még rosszabb a helyzet, ugyanis eljutottunk odáig, hogy ezekben az összeszerelő üzemekben már nincsen, aki dolgozzon. És ha egy picit is szakemberek ülnének a magyar kormányban, pontosan tudnák, hogy a helyzet ennél is rosszabb. Az a helyzet, tudják, kedves képviselőtársaim, hogy „a minőségéhez képest olcsó munkaerőre” - most idéztem a miniszterelnök urat, ezzel ő dicsekszik, a miniszterelnök úr - nem lehet gazdaságpolitikát építeni az Európai Unióban, mert olyan helyzetben vagyunk, hogy ott a határ, és a határ másik oldalán három-négyszer annyit keresnek azok az emberek, akik itthon se magukat, se a családjukat nem képesek eltartani. Ez a határ gyakorlatilag nem létezik ilyen szempontból. A magyar munkavállalók azt mondják, ha nem kapnak tisztes bért, akkor elmennek innen. De mi lesz Magyarországgal így? Mi lesz velünk, magyar állampolgárokkal? Lassan csak az marad a kérdés, hogy ki fogja lekapcsolni a villanyt, mert ilyen bérek mellett nincsen senki, aki ebben az országban dolgozna.
Tisztelettel kérdezem a kormányt, mégis mit akar tenni azért, hogy ne legyen százezer olyan munkahely (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ebben az országban, amit nem tudunk betölteni. Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban.)