BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először, ha szabad így fogalmazni, azt az örömömet fejezzem ki, hogy az elsőkörös vezérszónoki hozzászólások után most már nem kérdőjeleződik meg az, hogy az előttünk lévő 2017. évi költségvetési törvényjavaslat számos területen többletforrásokat tartalmaz. Épp alelnök úr emelte ki azt, hogy köznevelési területen a KLIK-nél 105 milliárd forint többlet van. Hozzáteszem, a köznevelési terület teljes többlete 175 milliárd forint, így azt gondolom, azok az állítások, amelyek elhangzottak az oktatási kiadások csökkenéséről, a forráskivonásról, most már egyértelműen megcáfolhatók, és az ellenzéki padsorok közül is megcáfolásra kerültek.
Engedjék meg, hogy mielőtt részletesen szólok néhány terület konkrét kiadásáról, két átfogó kérdéskörről szóljak. Az első kérdéskör arra vonatkozik, hogy vajon az Országgyűlés tavaszi ülésszakán történő költségvetési tárgyalás időszerű-e, szükséges-e, jó-e vagy sem. Szilágyi György képviselő úr azt mondta, hogy hamar munka ritkán jó, hát nézzük meg, hogy a 2016-os költségvetés megáll-e a lábán vagy sem. Tóbiás József elnök úr, képviselő úr azt mondta, hogy megbukott a 2016-os költségvetés, mert módosítani kell. Valóban módosítani kell a költségvetést, de nem azért, mert a reálgazdasági számok, az államháztartási számok ne lennének tarthatók, hanem azért, mert a magyar gazdaság teljesítménye, a növekedési, foglalkoztatási adatok kedvezőbben alakultak, mint azt korábban feltételeztük, és ez többlet-adóbevételt jelent a költségvetés számára.
A tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2016-os költségvetési törvényjavaslat módosítása azt teszi lehetővé, hogy az államadósság csökkentése és az államháztartási hiány tartása mellett is számos új kiadás valósuljon meg, új beruházások indulhassanak el, vagy épp a köznevelési rendszer többletforrásban részesüljön. Azt gondolom tehát, az elmúlt év tapasztalata azt igazolja, hogy lehet stabil, kiszámítható költségvetést készíteni, és ez a költségvetés 2016-ban nemhogy rosszabbul alakulna, mint azt előzetesen feltételeztük, hanem épp ellenkező a helyzet, sokkal stabilabb, jobb a költségvetési helyzet, mint tavaly, egy éve ilyenkor láttuk. Azt gondolom, ez az egy év is igazolja azt, hogy lehet és célszerű a tavaszi ülésszakon költségvetést készíteni.
Hadd említsem meg azt is, hogy a tavaszi ülésszakon történő költségvetési tárgyalás a stabilitást, kiszámíthatóságot, az előre történő tervezhetőséget erősíti, és az esetleges kockázatok kivédésére pedig kellő mértékű tartalék áll rendelkezésre mind 2016-ban, mind 2017-ben. Azt gondolom tehát, hogy a korábbi költségvetési tervezés bizonyított. Az előnyei mindenki számára egyértelműek, az esetleges hátrányok, esetleges kockázatok pedig a tartalékokkal kivédhetők.
A másik átfogó észrevétel, amit szeretnék megfogalmazni, a gazdaságpolitika ívére és a költségvetés ívére vonatkozik.
(15.30)
Itt elhangzottak olyan állítások, hogy pillanatnyi költségvetés készül, nem látni, hogy a későbbi években milyen irányokat tervez a kormányzat. Na, hát ezen állítások kapcsán először is szeretném rögzíteni, hogy a költségvetési törvényjavaslat részletesen értelemszerűen a 2017-es számokat tartalmazza, de 2020-ig egy makrogazdasági államháztartási kitekintést is tartalmaz. Ez a kitekintés arra a gazdaságpolitikára épít, amely szerint elsődlegesen a gazdaságot kell megerősíteni a növekedés, a foglalkoztatás erősítésével, és ez a stabil alap, ez a stabil gazdaság teszi lehetővé azt, hogy olyan adócsökkentések és olyan többletkiadások valósulhassanak meg, mint amit például a 2017-es költségvetésben látunk.
Ebből a megközelítésből sem tudom értelmezni azokat a véleményeket, amelyek szerint pillanatnyi költségvetések készülnek, nem látszik a hosszú távú stratégia, hiszen az elmúlt hat év pont a hosszabb távú stratégia helyességét igazolta, az elmúlt hat év azt mutatja, hogy a gazdaságpolitika egyszerre tudott javítani a makrogazdasági számokon, alacsonyan tudta tartani az államháztartási hiányt, tudta csökkenteni az államadósságot, érdemi gazdasági növekedést sikerült elérni, és mindemellett ez a gazdaságpolitika, azt gondolom, a családok, a lakosság számára számos területen nagyon jelentős előrelépést eredményezett, és ezt láthatjuk 2017-ben is.
Ezen keretek között, engedjék meg, hogy az oktatásról szóljak néhány szót. A számokon túl, nevezetesen, hogy itt 270 milliárd forintnyi többlet szerepel a jövő évi költségvetési tervezetben, azt el kell mondjam, hogy - ahogy az alelnök úr említette - a GDP-arányos számokat is érdemes nézni. Hál’ istennek, a magyar GDP az elmúlt öt évben - megint tényszámokat mondok - nominálisan 19 százalékkal növekedett. Reálértelemben 2010 és 2015 között 8,8 százalékos növekedést látunk, tehát egy nagyon jelentős nominális-GDP-növekedés mellett például az oktatás kiadásai is nominálisan növekedtek; az kétségtelen, hogy volt olyan időszak, amikor a GDP-hez, a reál GDP-hez vagy a nominális GDP-hez kapcsolódóan még nagyobb mértékben növekedett, mint egy-egy terület kiadási összege. De azt gondolom, ez egy pozitív folyamat, hiszen azt mutatja, hogy a gazdaság növekedése igen erőteljes volt.
Látunk Európában néhány negatív példát - itt a szociális kiadásokról is szó volt -, hogy mekkora probléma, hogy a szociális kiadásokra kevesebbet költ az állam. Igen, mert munkanélküliségre kevesebb pénzt költünk. És igen, Európában számos országban a GDP nemhogy növekedett, hanem csökkent - a mediterrán országokra gondolok -, és bizony ezeknél az országoknál a GDP csökkenése együtt járt a munkanélküliség növekedésével, ott például a szociális kiadások drasztikus növekedését láthatjuk. Nem gondolom tehát, hogy egy-egy terület GDP-arányos kiadásainak értékelésekor eltekinthetünk attól, hogy magával a GDP-vel, a gazdasági növekedéssel mi történt.
Visszatérve tehát az oktatás területére, az elmúlt évek tényszámai azt mutatják, hogy minden évben volt növekedés, és most olyan növekedést láthatunk a 2017-es költségvetésben, amely a gazdaság teljesítménye alapján reálértelemben is, GDP-arányosan is érdemi, jelentős növekedést fogalmaz meg 2016-ról 2017-re.
Ami az oktatási intézményrendszert illeti: a köznevelési területen valóban számos változás volt és számos változás várható még. Ezek a változások vonatkoznak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezetére is, és vonatkoznak az állam, a kormányzat és a helyi önkormányzatok feladatellátásának változására is. Amit viszont e tekintetben rögzíteni szeretnék, az az, hogy amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja a 2017. évi költségvetési kereteket, úgy a szervezeti változásokat végre lehet hajtani a költségvetési törvény módosítása nélkül is. Kétségtelen, hogy az önkormányzatok és az állam közötti feladatváltozásra ugyanakkor törvényi módosítás is szükséges, de ezt elsősorban a szaktörvényekben kell megtenni, amelyeknek a tárgyalása a közeljövőben várható.
Ami a felsőoktatási kiadásokat illeti: itt megint csak ismételni tudom magam, hogy 2016-ról 2017-re jelentős forrásbővülés látható. És ami, azt gondolom, az oktatási rendszer egészére igaz, pusztán azon túl, hogy a számok jelentős bővülést mutatnak 2017-ben, az eddigi kormányzati lépések arra irányultak, hogy elsősorban az oktatás színvonalát tudjuk növelni, az oktatás jellegét tudjuk igazítani a gazdaság igényeihez, arra koncentráljunk, hogy mindazok a fiatalok, mindazok a gyermekek, akik elhagyják az oktatási intézményeket, valós, az életben használható tudással rendelkezzenek.
Én tehát nem azt látom, hogy pusztán költségvetési kérdés az, hogy hogyan alakulnak az oktatási kiadások, hanem azt látom, hogy a költségvetés igazodik ahhoz a kormányzati törekvéshez, hogy minőségi oktatással bírjanak az iskolát elhagyó személyek, ne pusztán a diploma megszerzése legyen a cél, hanem az legyen a cél, hogy valós, az életben használható tudással rendelkezzenek a diákok.
Ezért került sor jelentős átalakításra a közoktatás területén, gondolok itt például a szakképző rendszer átalakítására, a duális szakképzés kialakítására vagy a felsőoktatás területén olyan képzések pozícióba hozására, amelyek a gazdaság igényeihez például a műszaki területen közel állnak. Azt gondolom, hogy sok pozitív példát láthatunk ezen a területen, kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak még előttünk feladatok, amely feladatok végrehajtásához a forrásokat a jövő évi költségvetési tervezet tartalmazza.
A GDP-arányos kiadásokat említve a kultúránál azt tudom elmondani - megint nemzetközi adatok alapján -, hogy Magyarország kulturális jellegű kiadásai kimagaslanak az európai uniós tagállamok között, és ezen kulturális jellegű kiadások között nemcsak beruházási többletek vannak, például a Művészeti Akadémia kiadásainál nemcsak műemlék épület átfogó felújítását tartalmazza a jövő évi költségvetési tervezet, hanem igen, a szakmai programokra is számos többletforrás áll rendelkezésre. A kulturális területen sem 4-5 milliárdos többletekről, hanem 60-70 milliárd forintos többletekről beszélünk.
Szilágyi György képviselő úr az állam működési kiadásaira hívta fel a figyelmet azzal, hogy meglátása szerint növekszenek a működési kiadások. Én megint azt kérem, hogy akkor nézzük meg tételesen, hogy hol milyen kiadásnövekedés van.
Ha az intézményrendszert nézzük, akkor csak ismételni tudom Varga Mihály miniszter úr szavait: a kormányzati, minisztériumi háttérintézmények átalakításával 32 milliárd forintos megtakarítással számolunk. Ezt technikailag nem a költségvetési kiadások csökkentésével, hanem egy befizetési kötelezettség előírásával szerepeltetjük a jövő évi költségvetési tervezetben, vagyis azoknak az intézményeknek, amelyeknek az átalakításából megtakarítás keletkezik, az említett tételt be kell fizetni a központi költségvetésbe. Való igaz, hogy vannak olyan intézmények, ahol ezzel együtt is a kiadások nőnek. De miért? Azért, mert a járási kormányhivataloknál, a megyei kormányhivataloknál béremelésre tett javaslatot a kormányzat. Tehát nézzük meg, hogy a számok miért változnak! Azt gondolom, ha béremelés miatt változnak, ha olyan béremelésekről beszélünk, amelyeknek megvan a fedezete a költségvetésben, akkor pozitív dolog az egyes állami intézmények kiadásának a növelése.
A sport támogatása. Azt gondolom, hogy Szilágyi képviselő úr nyitott kapukat dönget sok észrevételével. A kültéri sportparkok területén egy új tétellel találkozhatunk a jövő évi költségvetésben, 2,5 milliárd forintos többlettel. Emellett azt is el kell mondjam, hogy a nemzeti sportközpontok költségvetési kiadása nem csökken, hanem növekszik. Ha megnézzük, képviselő úr, a 2016-os jóváhagyott költségvetést és a 2017-es tervet, akkor a kiadások növekednek, az intézmények fenntartására, például az elkészülő tormatermek, tanuszodák fenntartására 2 milliárd forint többletet tartalmaz a jövő évi költségvetési törvény tervezete.
Azt gondolom, ezek a kiadások pont a tömegsportot erősítik, de kétségtelen tény az is, hogy a versenysport támogatására is vannak jelentős források a jövő évi költségvetésben. Én nem választanám el élesen a versenysportot és a tömegsportot, hiszen azt gondolom, hogy a fiataloknak példaképekre van szükségük ahhoz, hogy sporttevékenységet elkezdjenek. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Mondjuk, Orbán Viktor. - Derültség a Jobbik soraiban.)
A képviselő úr kiemelte a tornaterem- és tanuszodaprogramot is. Igen, a hazai források a 2017. évben is a 2016. évhez hasonló mértékben állnak rendelkezésre.
(15.40)
Ugyanakkor európai uniós programból, az úgynevezett EFOP programból szintén lehetőség nyílik ezen célok finanszírozására, konkrétan tartalmazza az operatív program a tornatermek építésének finanszírozását. Tehát hogyha a hazai források mellé az európai uniós pénzeket is hozzátársítjuk, akkor a források bővülésével kalkulálhatunk.
Végül az áfacsalások tekintetében ismét azt kell mondjam, hogy képviselő úr javaslatai jelentős részben beépültek a jövő évi költségvetési javaslatba és a mögöttes intézkedési javaslatokba, hiszen azt gondolom, a sikeresen működő EKÁER rendszer, illetőleg online pénztárgéprendszer kiterjesztésével, módosításával számolunk, amely 2017-ben további áfa-fe-hé-redést eredményezhet, vagyis többletbevételt eredményezhet. Emellett további intézkedésekkel, például az online számlázás kiterjesztésével is számolunk.
Vagyis való igaz az, hogy Magyarországon, csakúgy, mint Európa és a világ számos országában jelen van az áfacsalás, de a magyar és nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt években sikerült csökkenteni ennek a mértékét, sikerült olyan bevételeket szerezni, amelyek a közkiadások teljesítéséhez rendelkezésre állnak, és ezen az úton megy tovább a 2017. évi költségvetési javaslat is.
Végezetül, hogyha átfogó gondolatokkal indítottam a költségvetést, akkor engedjék meg, hogy hozzászólásomat egy átfogó gondolattal zárjam, nevezetesen: ismét elhangzik az a kritika, hogy a költségvetés átláthatatlan, nem javul a transzparencia, ha bármilyen változtatást tesz a kormány, az csak ront a helyzeten. Azért állok nehezen ezek előtt a kritikák előtt, mert kétségtelen, hogy mindig lehet javítani egy költségvetési beszámoló minőségén. De amikor egyértelműen elkülönülnek a működési és felhalmozási kiadások, és kristálytisztán bemutatja a javaslat, hogy mennyit költ az állam működésre, mennyit költ fejlesztésre, akkor nehezen tudom értelmezni ezeket a kritikákat.
Miért valósult meg ez a prezentáció? Azért, mert számos európai országban is követett az az általános közgazdasági gyakorlat, hogy az állam a működésére annyi pénzt költsön, amennyi a bevételeinek az összege, ne költsön ennél többet. Ha hiány keletkezik, az a hiány legfeljebb beruházásokon keletkezhet, azért, mert a beruházások a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást bővítik, ilyen szempontból közgazdaságilag más jellegű kiadások, mint egy folyó kiadás.
Ezzel a 2017-es költségvetési törvényjavaslattal a kormány azt mutatja be, hogy az állam 2017. évi kiadásai elegendőek, bőven elegendőek a működésre, jutnak a bevételekből a beruházásokra is, az állam nem éli fel a folyó bevételeit, hanem ezekből beruházásokra is jut. És valóban, a bevételeken túl egy európai mértékben elfogadható, 2,4 százalékos hiánymérték szerint többletberuházásokat kíván megvalósítani a növekedés, a foglalkoztatás bővítése és az életminőség javítása érdekében. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
