DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Megköszönve a szólás lehetőségét, ma az a feladatom, hogy szóban is indokoljam a költségvetés tervezetéről a tanács véleményét.
A tanács véleménye kialakításakor, mint eddig is, alapjaiban az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank e célból megfogalmazott elemzéseire, megállapításaira épített. Figyelemmel volt emellett a szakmailag elismert elemző szervezetek előrejelzéseire, valamint független szakértők, mértékadó nemzetközi intézmények kivetítéseire.
A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét 2016. április 21-ei ülésén alakította ki, és továbbította azt az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium részére, valamint nyilvánosságra hozta. A véleményünkre adott érdemi válaszra a későbbiekben még visszatérek.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország Alaptörvényében kapott felhatalmazás alapján a Költségvetési Tanács az Országgyűlés tevékenységét támogató testületként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat előkészítése során annak hitelességét és végrehajthatóságát vizsgálja. Mindenekelőtt az államadósság-szabály Alaptörvény előírásainak megfelelő betartásán őrködik. Vagyis mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai össztermék felét meghaladja, azt kell vizsgálnia, hogy a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az államadósság GDP-arányos mértékének csökkentését tartalmazza-e vagy sem. A tanács ezt teszi a törvényjavaslat tervezetének véleményezésekor, majd pedig a törvényjavaslat zárószavazása előtt az előzetes hozzájárulása megadásakor.
Felhatalmazása alapján a Költségvetési Tanács a törvényjavaslatot és annak makrogazdasági hátterét egységében vizsgálja, annak részleteit, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi szempontok, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, s nem bocsátkozik elosztáspolitikai kérdések minősítésébe vagy az esetleges uniós elszámolási viták végkimenetelének előrevetítésébe.
A következő év költségvetésének tervezése figyelembe veszi a megelőző év folyamatainak alakulását, eredményeit is. A 2016. évből eltelt rövid időszak tapasztalatai alapján szólnom kell az ez év költségvetési, államháztartási, makrogazdasági folyamatairól - mint a jövő év tervezésének bázisáról -, és úgy is, mint a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó jelen évi költségvetés módosításának napirenden lévő ügyéről.
(9.10)
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács megítélése szerint 2016-ban - elsősorban a második félév teljesítése alapján - 2,5 százalék, sőt némileg e fölötti gazdasági növekedési ütemmel folytatódhat a magyar gazdaság 2013-ban megindult növekedése. Tény, hogy az EU-transzferek igénybevételének ciklikussága a gazdaságot 2015-ben még bővítette, 2016-ban valamelyest visszafogja, majd 2017-ben újra pozitívan járulhat hozzá. Az év első hónapjaiban az építőipar teljesítménye ezért visszaesett, az előző évi magas teljesítéshez képest 20 százalékos a volumencsökkenés. A tett intézkedések nyomán azonban a második félévtől kedvezőbbek lehetnek a várakozások.
Ugyanakkor pozitív, hogy a lakosság jövedelmének emelkedése révén élénkülő fogyasztás 2015 után előreláthatóan 2016-ban is támogatja a növekedést. Idén a vállalati és ezen belül a kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását javíthatja az alacsony hozamkörnyezet mellett a Magyar Nemzeti Bank be-ru-házásfókuszú hitelprogramja. Az ingatlanpiacnak és az építőiparnak lökést ad a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa bevezetése, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztése és a nemzeti otthonteremtési közösségi konstrukció bevezetése. Így a tanács megítélése szerint 2016-ban is 20 százalék felett maradhat hazánk beruházási rátája.
A növekedést több éve támogatja a külpiaci kereslet élénkülése, első helyen a járműgyártásra és egyre jobban a hozzákapcsolódó, több iparágra kiterjedő hazai beszállítói hálózat szélesedő kapacitásaira támaszkodóan.
Az elmúlt időszakban, mint hallottuk, pozitív folyamatok figyelhetők meg a munkaerőpiacon. Különösen kedvező, hogy a bővülés meghatározóan a versenyszférában tapasztalható, a gazdasági növekedés pedig alacsony árindexszel párosul, pozitív hatást kifejtve a fogyasztásra. A kormányzatnak a gazdaság fehérítését célzó, korábban elindult intézkedései - a pénztárgépek online bekötése az adóhivatalba, valamint az elektronikus közúti áruforgalom-elle-nőrző rendszer alkalmazása, továbbá az adóellenőrzés célzottságának javítása - már 2015-ben érzékelhető volt, az adó- és járulékbevételek jelentős, az előirányzathoz képest 550 milliárdos túlteljesítésében. Ennek és a kiadások féken tartásának eredményeként 2015-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a tervezettnél számottevően alacsonyabb, a GDP 2 százaléka lett. Ugyancsak kedvező volt az államadósság-ráta alakulása, amely az előző évhez képest közel 1 százalékponttal, 75,3 százalékra csökkent.
A tanács pozitív bevételi tendenciákat és ennek köszönhetően az elmúlt években mértnél számottevően alacsonyabb pénzforgalmi hiányt tapasztalt az idei év első negyedévében. Ennek alapján 2016 egészében a 2 százalékos hiánycélt teljesíthetőnek ítéli, ez kedvezően hathat az államadósságmutató csökkenésére is.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács április 28-án véleményezte a 2016. évi költségvetés módosítására irányuló, ugyancsak az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslat tervezetét. Engedjék meg, hogy abból a fentieket erősítendő, a 2016. év teljesítésével és a jövő évi költségvetés megalapozottságával összefüggően néhány pontot igen röviden kiemeljek.
A Költségvetési Tanács megállapította, hogy az előirányzat-változások azonosan, valamivel több mint 400 milliárd forinttal növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét. Fontos, hogy ezáltal az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik. A tanács a bevételi irányzatok megemelését az előző évi kedvező folyamatok és 2016 első negyedévi adatai alapján megalapozottnak tartotta. Megítélése szerint az államadósság-szabály 2016-ban is teljesül, mivel a változatlan árfolyamon számított és az európai uniós támogatások megelőlegezéséből eredő adósságnövekménnyel korrigált GDP-arányos bruttó államadósság az év végére várhatóan csökken az egy évvel korábbihoz képest. A KT kiemelte ugyanakkor, hogy a költségvetés végrehajtása során figyelmet igényel az Európai Unió szabályai szerint számolt adósságráta alakulása is, vagyis ennek előírt mértékű csökkenését ne veszélyeztesse a pénzforgalmi hiánynak az európai uniós támogatások megelőlegezése miatti esetleges növekedése. A kiadási előirányzat növekedése hozzájárul a beruházási ráta növekedéséhez, és ez, egyszeri jellege következtében nem veszélyezteti a költségvetési egyensúly fenntarthatóságát.
A tanács nyugtázta, hogy sor kerül az oktatási intézményrendszer működésének pénzügyi konszolidációjára.
A tanács úgy látta, hogy a 2016. évi költségvetés kiadási oldalán az előirányzatok emelését, illetve az új előirányzatokat lehetővé teszi az adóalapok kedvező alakulása, a növekedési adóhitel nagyfokú kihasználása, a fizetési fegyelemnek, valamint az adóbeszedés hatékonyságának javítására irányuló kormányintézkedésekből eredő magasabb adó- és járulékbevételek.
A tanács támogatta, hogy növelik a tartalékokat, az a kiadási előirányzatokat a várhatóan keletkező többletbevételeknél kisebb mértékben emeli meg, mert ezáltal erősödik a költségvetés végrehajthatóságának biztonsága. Nem mellesleg a Költségvetési Tanács üdvözölte azt is, hogy a 2016-os költségvetésben a véleménye alapján 30 milliárd forinttal megemelt, majd a költségvetési tárgyalás során ugyanilyen összeggel csökkentett Országvédelmi Alapot is újólag megemelik.
Tisztelt Országgyűlés! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatra áttérve, magam is a makrogazdasági mutatókkal kezdem. A költségvetési törvényjavaslat ismét dinamikus GDP-bővüléssel számol, és a Költségvetési Tanács úgy látja, hogy ezt megfelelően alátámasztják a növekedés forrásai. A háztartások fogyasztási volumene 3,1 százalékkal, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,1 százalékkal nő, utóbbi révén a beruházási hányad újra 21 százalék feletti lehet. Folytatódhat a foglalkoztatás bővülése és a bruttó átlagkereset növekedése. Az export 6 százalékot meghaladó dinamikája is fennmarad, az ipar és a külkereskedelem további erősödését az Irinyi-terv megvalósítása is segítheti. A fogyasztás élénküléséhez az 1 százalék alatti infláció is hozzájárul. A nyugdíjak ezzel arányosan, a törvényi előírásoknak megfelelően emelkednek. A tanács azonban megjegyezte azt is, hogy a tervezésnél alapul vett infláció alacsonyabb, mint a rendelkezésre álló előrejelzések átlaga. A kiadási előirányzatok a tanács megítélése szerint némileg magasabb infláció mellett is tarthatók, a nyugdíjkiadásokat azonban arányosan növelné a magasabb pénzkiáramlási ütem.
A Költségvetési Tanács a tervezésnél figyelembe vett makrogazdasági prognózist megalapozottnak ítélte, mivel a törvényjavaslat maga is tartalmaz gazdasági növekedést szolgáló intézkedéseket; ilyennek tartja a beruházásokat és a béremeléseket is a közszférában. Lényeges, hogy a gazdasági növekedést 2017-től ismét számottevő mértékben serkentheti az uniós források igénybevétele. Jelentkezni fog annak a kormányzati döntésnek a hatása, mely szerint a lehívásokat a 2014-2020-as programozási időszakban, a ciklikus időszak első felében realizálhatjuk. A tanács szerint az európai uniós források tervezett mértékű felhasználása lehetséges a kormány részéről elfogadott, igen feszített ütemezés fegyelmezett végrehajtásával. Lehetőség az is ezáltal, hogy a támogatások döntő része 2018 végére felhasználhatóvá váljon.
(9.20)
Amennyiben a források ott hasznosulnak, ahol keresletbővülés, növekedési környezet van, úgy összhang-ba kerülnek a piaci kereslet és a gazdaságfejlesztés beruházási szempontjai, amire serkentőleg hat a komplex pályázati rendszer bevezetése és a források megelőlegezési rendszere is.
A 2017-es költségvetés főszámainak értékelése előtt el kell még mondanom, hogy a Tanács által véleményezett tervezet és az önök előtt lévő törvényjavaslat között hangsúlyos, a törvényjavaslat karakterét jelentősen befolyásoló különbség nincs. Érdemleges változást csak az okozott, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala friss módszertani állásfoglalása alapján a 2015. évi növekedésiadóhitel-elszá-mo-lás-ban változás történt, nem hátrányunkra. Ez 2017-re egyenlegjavító hatású, ami lehetőséget biztosított arra, hogy az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiány változatlansága mellett további beruházások, illetve közérdekű feladatok finanszírozására kerülhessen sor. Tény, ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása együtt jár a pénzforgalmi egyenleg romlásával, ami azonban nem befolyásolja az adósságmutató-csökkenés tarthatóságát. Ennek alapján a Tanácsnak a törvényjavaslat tervezetére tett megállapításai döntő többségükben a benyújtott törvényjavaslatra nézve is indokoltak és helytállóak.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Összességében az adóbevételek reális alapon, az egyéb bevételek konzervatívan tervezettek, az utóbbiak, a megelőző két évvel ellentétben, nem tartalmaznak jelentős vagyon-értékesítési előirányzatot. A növekedés és a stabilitás lehetőséget nyújt az adókulcsok számottevő, célzott mérséklésére, az adókedvezmények bővítésére, valahol 22 százalék körül van most az áfa centruma. Ezeknek az adóbevételekre gyakorolt hatását az előirányzatok tervezésénél figyelembe vették.
A társasági adóban magas bevételi növekményt terveznek, feltehetően a növekedési adóhitel halasztott befizetéseiből adódóan. Az általános-forgal-mi-adó-előirányzat mintegy 180 milliárd forintos növekményét ugyanakkor a tanács feszítettnek minősítette, még a gazdaság további fehérítéséből, az online-számlázás rendszerének bevezetéséből, a pénztárgépek adóhivatalba történő bekötésének kiterjesztéséből, a bankkártya-elfogadó terminálok további telepítésének ösztönzéséből, valamint a fogyasztás bővüléséből származó többletforrás figyelembevétele mellett is. Emellett túlzottnak ítélte a személyi jövedelemadó előző évi előirányzathoz viszonyított jelentősen, 7,8 százalékkal megemelt összegét. E vállalások teljesítéséhez szükségesnek látta az adóbeszedési tevékenység hatékonyságának fokozását. A bevételekre pozitív hatásúnak ítélte az adóhivatal szolgáltatásainak a szélesítését.
Tisztelt Hölgyek és Urak! A kiadási oldalon a legjelentősebb változás a költségvetési körben dolgozók bérének emelése, így a korábban elhatározottnak megfelelően az életpályaprogram folytatása a kormányhivatalokban, a pedagógusoknál, a rendvédelmi, a honvédelmi és az érintett felsőoktatási dolgozóknál, és egy ilyen rendszer beléptetése a NAV foglalkoztatottjainál. Béremelésre kerül sor az egészségügyben és a szociális területen is. A tanács úgy látta, hogy a költségvetési szféra ütemezett béremelése hozzájárul a fogyasztás fenntartható növekedéséhez, ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy mindezeknek a fogyasztásra, és így a költségvetés pozícióira is kedvezően ható lépéseknek, a bérkiadások növekedésének összhangban kell maradniuk a szigorú költségvetési korlátokkal és a teljesítményekkel.
A 2016-os előirányzatokhoz képest mind az uniós, mind a saját finanszírozású beruházási előirányzatok jelentős mértékben emelkednek. Az összes uniós támogatottságú programhoz kapcsolódó kiadás a 2016. évi előirányzatnak több mint másfélszeresére nő, többségük felhalmozási jellegű, emellett a saját beruházások értéke is emelkedik. A költségvetési javaslatban szereplő, a családok otthonteremtési kedvezményének és a kapcsolódó támogatásoknak a nagyarányú igénybevételére, valamint a munkahelyteremtés és a rászoruló családok életfeltételeinek javítására, ezen belül kiemelten a gyermekek étkeztetésére előirányzott növekedési kiadásokkal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy azok mind a fogyasztásra, mind a beruházásokra kedvező hatást gyakorolnak. Így a szigorú költségvetési szempontokat nézve itt az államháztartás fenntartható növekedését szolgálják.
Kedvező az államadósság-kezelés következményeként az adósságszolgálati kiadás 2010-es évek 8-9 százalékához képest 2017-re 5,5 százalékra mérséklődése az államháztartás összes kiadásán belül. A teher mérséklődése további teret nyújt a közszolgáltatások, mindenekelőtt a gazdaságfejlesztést szolgáltató támogatások növekedéséhez. Az utóbbi funkció államháztartáson belüli részesedése a 2010-es évek 14 százalék körüli értékéhez képest 2017-re 20 százalék fölé emelkedik. A tanács megítélése szerint a költségvetési egyensúlyt segítően szükséges a hatékony állam megteremtését szolgáló program finanszírozása, az ebből eredő hosszabb távon jelentkező megtakarítások elérése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapította, hogy a 2017. évi - európai uniós módszertan szerint számított - 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslatban bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi-kiadási előirányzatokkal. A hiány mértéke ugyan nő, de biztonsági tartalékot képezve alatta marad a 3 százalékos maastrichti kritériumnak és a stabilitási törvényben foglalt azonos küszöbértéknek.
Látni kell a 2017. évi 2,4 százalékra tervezett egyenlegnél azt is, hogy a költségvetés az uniós támogatások nagyarányú igénybevételével számol, s a 2017-ben szükséges mintegy 700 milliárd forint összegű hazai társfinanszírozás növeli a pénzforgalmi hiányt és részben az eredményszemléletűt is. Ez az ára annak, hogy Magyarország versenyképességének, gazdasági növekedésének fenntarthatósága érdekében az uniós források meghatározó hányadát már a ciklus közepéig fel tudjuk használni. Ennek hasznaként korábban s nagy összegben valósulnak meg a beruházások, és hamarabb jutnak támogatásokhoz a hazai vállalkozások.
Mindemellett a hiány emelkedése a fokozatosan javuló makrogazdasági környezet mellett is azzal a következménnyel jár, hogy az államháztartásnak a gazdasági ciklus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított úgynevezett strukturális egyenlege romlik. A tanács ennek értékelhetőségére nem talált kielégítő információt a költségvetési törvényjavaslat tervezetében. Hozzá kell azonban tennem, hogy a strukturális hiány növekedése az uniós szabályok értelmében nem vezethet túlzottdeficit-eljáráshoz. A tanács ezt is figyelembe véve hívta fel a kormányt, hogy a törvényjavaslat indoklásában mutassa be, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerinti hiánycél eleget tesz-e az Európai Unió strukturális hiányra vonatkozó kritériumának, továbbá a stabilitási törvény ezen nyugvó szabályának. Azt is szükségesnek ítélte, hogy az Országvédelmi Alap mértékét és évközi felhasználásának szabályait a törvényjavaslat ez utóbbi követelmény biztonságos betartásának figyelembevételével állapítsa meg, valamint a törvényjavaslat indoklása mutassa be a tartalékok megtervezésének szempontjait.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács megállapította, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetében - a stabilitási törvény szerint, vagyis változatlan, 2017. év végére várt devizaárfolyamokkal számolva - az államadósságmutató 73,5 százalékról 2017. év végére 71,9 százalékra csökkenhet. Ezáltal megvalósul az Alaptörvény előírása. A csökkenés ugyanakkor mérsékeltebb is lehet, többek között a GDP-deflátor meglehetősen magasra becsült értéke miatt, de még elegendő tartalék van a kockázatok fedezésére.
(9.30)
A várható költségvetési hiány és a makrogazdasági folyamatok alapján az adósságráta megfelelő mértékben csökkenni fog, így teljesül az európai uniós adósságszabály is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a GDP-arányos államadósságot 2016-tól a bázisidőszak három évében teljesített 60 százalék feletti érték évente átlagosan egyhuszadával kell csökkenteni.
A tanács megállapításai akként összegezhetők, hogy a tervezésnél figyelembe vett makrogazdasági mutatók, az ezekhez igazodóan tervezett bevételek és kiadások megalapozottak, és így teljesíthetők a 2017-es költségvetési törvényjavaslatban mind az államháztartási hiány, mind az államadósság GDP-arányos mértékére kitűzött célok.
Az államadósság-szabály érvényesülése, valamint a költségvetés hosszabb távú fenntarthatósága biztonsága szempontjából is indokolt az a törekvés, ami a kiegyensúlyozott költségvetés irányába történő elmozdulást célozza. Engedjék meg, hogy itt megálljak egy pillanatra, nem függetlenül az eddig elmondottaktól! Aligha mondok azzal újat, hogy a magyar gazdaságot - mondhatjuk így: hajónkat - 2015-ig az uniós pénzek hátszele mellett az olajárcsökkenés is előrevitte. Számításaink szerint például 2015-ben a két tényező a 2,9 százalékos növekedésből valamivel több mint 1 százalékpontot eredményezett.
2017-től az újrakeletkező hátszélben az ország gazdasága, a közszolgáltatások színvonala is már gyorsabban haladhat előre. Az is látható azonban, hogy magunkkal cipelünk terheket, így az évtizedekig elhanyagolt humán infrastruktúra pótlása, az eladósodásból származó adósságszolgálat még ma is súlyos terhét, s mindezek visszahúznak bennünket. Arra is gondolni kell, hogy a külső uniós források, függetlenül attól, hogy megdolgozunk értük, a távlatban elapadhatnak, és a világgazdaság hozta cserearány-javulás sem tart örökké. Ki kell használnunk tehát a lehetőségeket. A közeli években el kell jutnunk a kiegyensúlyozott költségvetés világába, ami a fejlődés új perspektíváját, az adósságterhek gyorsabb mérséklődését, a nagyobb növekedés reményét hozhatja el.
A Költségvetési Tanács ennek összefüggésében értékelte pozitívan a 2017-re vonatkozó működési, felhalmozási és uniós költségvetés elkülönítését; annak érvényesítését, hogy az állam hiány nélkül működjön, a deficit pedig legfeljebb csak a hazai fejlesztések finanszírozása és az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések társfinanszírozása érdekében keletkezzen.
Tisztelt Országgyűlés! A tanács véleményére ezúttal is részletes kormányzati válasz született, amely a törvényjavaslat főkötetének végén mindnyájunk által megismerhető. Ezért arra csak igen röviden térek ki.
A kormány az esetlegesen alacsonyabb növekedésből, valamint a drágább adósságfinanszírozásból eredő kockázatokat elismerve az Országvédelmi Alap előirányzatát 10 milliárd forinttal megemelte. A 60 milliárd forintos tartalék indoklásuk szerint fedezetet nyújt 60 bázispontnyi hozamemelkedésre vagy a tervezettnél 0,4-0,5 százalékponttal kisebb mértékű kiesés, adóbevétel ellensúlyozására. A költségvetési kockázatok kezelésére elegendő további garanciák miatt nem tartotta viszont indokoltnak a kormány az Országvédelmi Alap felhasználási szabályainak szigorítását.
A strukturális egyenleg követelményével összefüggésben a válaszból megtudhatjuk, hogy 2017-ben a 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti költségvetési hiánynak a kormány szerint 2,1 százalékos strukturális egyenleg feleltethető meg. A kormány egyértelművé tette, hogy a költségvetés strukturális egyenlegét a következő években fokozatosan és jelentősen csökkenteni kívánja: 2018-ban az elvárt 1,7 százalékos szintre, 2019-től az alá, 2020-ra pedig már 1,2 százalékra.
A válasz részletes indoklást tartalmaz az áfa- és az szja-bevételek - a KT részéről kockázatosnak ítélt - teljesítésének garanciáira is.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Végül szeretném megköszönni a nemzetgazdasági miniszter úrnak és munkatársainak, hogy munkánkat messzemenően segítették. Az igen feszítetten végzett előkészítő munkálatok és a megterhelő tervezési feltételek között is lehetővé tették, hogy a tanács érdemi elemzéseket végezve készítse el véleményét.
Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények munkatársainak is, hogy független, alternatív makrogazdasági modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú szakmai megalapozását.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Megköszön-ve megtisztelő figyelmüket, szeretnék jó munkát kívánni az ország fenntartható fejlődését, a gazdaság teljesítésének emelését, az emberek testi-szellemi gyarapítását szolgáló költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
