DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS,
DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Elnök Urak! Kedves Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja nevében szeretettel köszöntöm önöket a 2017. évi költségvetésről szóló vitában, és szeretném ideidézni önöknek az elmúlt 20-27 év költségvetéseit, amelyekből azért eléggé sok minden tapasztalatot leszűrhettünk. A legfontosabb tapasztalat talán az, hogy ennek a költségvetésitörvény-vitának most már második éve nem az év végén van itt a helye, hanem az év közepére tudtuk előrehozni.
Köszönöm szépen az Állami Számvevőszéknek, valamint a Költségvetési Tanácsnak is a véleményét, amelyeket sommásan úgy lehetne fogalmazni, hogy az előző évek költségvetéseihez képest lényegesen kevesebb problémával, de mindenképpen megalapozottként értékelték, és ha jól értettem a szavakat, akkor végrehajthatónak tartják, mindamellett, hogy természetesen nagyon komoly munka kell hogy következzen ennek elérése érdekében.
A múlt évhez hasonlóan a kormány most is tavasszal nyújtotta be a költségvetést annak érdekében, hogy az embereknek és a gazdasági élet szereplőinek minél több idejük legyen felkészülni a jövő évi változásokra és felkészülni a tervezésre. A 2016. április 26-án a parlamentnek beterjesztett költségvetés legfontosabb üzenete, hogy mindenki egy újabb lépést tehessen előre, ami jól mutatja azt a polgári gondolkodásmódot, amit a kormány magáénak vall, és ennek szellemében állította össze a költségvetést, valamint az adótörvényeket.
(9.40)
A költségvetés tervezése továbbra is következetes, kiszámítható és betartható, valamint biztonságos. Joggal merülhet fel a kérdés, mit is jelent ez a gyakorlatban az embereknek.
Ahogy a tavalyi esztendőben, idén is folytatjuk az adócsökkentést és az otthonteremtést. Az idei esztendőben csökkentettük a személyi jövedelemadó mértékét, és lejjebb vittük az egyik legfontosabb élelmiszer, a sertéshús áfáját. Jövőre további fontos, alapvető élelmiszerek, a tej, a tojás és a baromfihús áfája csökken 27 százalékról 5 százalékra. Ennek, valamint az éttermi vendéglátás áfájának jövő évtől tervezett csökkentése következében egy átlag magyar családnál akár évi 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat. Ha beváltja a hozzáfűzött reményeket az éttermi szolgáltatás áfájának 18 százalékra mérséklése, vagyis az éttermi árak valóban csökkenni fognak, akkor a tervek szerint 2018-ban további csökkentés lehetséges, akár 5 százalékra. Az internet-hozzáférés is olcsóbb lesz, hiszen 2017-től 27 százalékról 18 százalékra csökken az internetszolgáltatások áfakulcsa.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy 2017 az építkezés és a lakásépítés éve lesz Magyarországon. A jövő évi költségvetésben több mint 200 milliárd forintot fordítunk a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Jövőre is igénybe vehető a 2016-ban kibővített családi otthonteremtési kedvezmény, és természetesen továbbra is lesz kamattámogatás és támogatjuk a lakástakarékokat. 2017-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtő közösségek, ami további 3 millió forint támogatást jelenthet az abban részt vevők számára.
Az előbb felsorolt intézkedések komolyan érintik az államháztartás bevételi oldalát, de a kormánynak nem áll szándékában felpuhítani a költségvetést. Folytatja azt az utat, hogy a költségvetés a saját lábán álljon, vagyis ne költsünk többet, mint amennyi bevételünk keletkezik. Úgy tervezzük, hogy jövőre lesz az a történelmi fordulópont, amikor a magyar állam mindennapi működésére nem költünk el többet, mint amennyi állami bevétel lesz. Az állami működési részben, azaz a kiadások és bevételek esetében nem tervezünk hiányt. A működés tekintetében elmondhatjuk tehát, hogy 2017-ben Magyarországnak nullszaldós költségvetése lesz, és a hiány, ami a költségvetésben található, pénzügyi értelemben keletkezik, valójában egy jövőbe való befektetés a beruházások és fejlesztések vonatkozásában. A fejlesztésekhez ugyanakkor biztosított a megfelelő mennyiségű és minőségű hazai, illetve uniós forrás, ezért számításaink szerint az ideihez képest jövőre jelentős gyorsulás várható a gazdaság növekedésében.
A 2016. esztendő legnagyobb eredménye, és erre minden magyar ember büszke lehet, hogy visszafizettük az IMF-től és az Uniótól 2008-ban felvett hitel utolsó részletét is. Természetesen az adósság elleni harcot jövőre is folytatni kívánjuk. Nem engedhetjük meg, hogy az ország ismét a szocialista eladósodás útjára lépjen. A 2010-es kormányváltáskor még az uniós átlag felett voltunk az államadósságot tekintve, most pedig már az Unió átlaga alatt vagyunk.
Várakozásaink szerint a 2017-es esztendő a stabilitás jegyében fog eltelni, hiszen az infláció mértéke várhatóan nem éri el az 1 százalékot sem. Ez azt jelenti, hogy az emberek által megkeresett pénz gyakorlatilag nem fog veszíteni az értékéből. Sőt, az áfacsökkentéseknek köszönhetően a keresetek valódi vásárlóereje nőni fog. A legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése gyakorlatilag megduplázza a jövő évi nyugdíjemeléseket, hiszen ezekből az élelmiszerekből a nyugdíjasok különösen sokat fogyasztanak, így az árak csökkenése számukra egy újabb rezsicsökkenéssel ér fel.
A kormány, ahogy az elmúlt években is tette, jövőre is folytatja családbarát politikáját. Tovább nő a gyermekeket nevelő családok támogatása; a családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként. A fiatal házasokat továbbra is megilleti az adókedvezmény. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához.
Ahogy már említettem, 2017-ben is folytatódik az otthonteremtési program, a CSOK, amelynek segítségével ezrek fognak saját otthonhoz jutni. Csak erre a célra 211 milliárd forint van elkülönítve a költségvetésben. Úgy vélem, nem kell különösebben magyarázni, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye és a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa mit fog jelenteni nemcsak a hazai ingatlanpiacnak, de az építőiparnak: remélhetőleg további munkahelyek ezrei fognak létrejönni a szektorban. A cél az, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz juthasson elérhető áron és elérhető időben. Kijelenthetjük tehát, hogy Magyarország családbarát ország, hiszen arányaiban a többi európai és OECD-ország állami átlagához képest lényegesen többet fordítunk ezekre a kiadásokra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mint tudjuk, az adócsökkentések azért is fontosak, hiszen fontos elemei a gazdaság fehérítése érdekében vívott harcnak is. Ma már bebizonyosodott, hogy az online pénztárgépek bevezetése, majd fokozatos kiterjesztése helyes döntés volt, és beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 2017-től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, továbbá módosulnak az adózói minősítésre és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerre vonatkozó részletszabályok is.
Végezetül, ezen fehéredést szolgáló intézkedéseken túlmenően, a kormány ösztönözni szeretné a bankkártyás fizetéssel történő tranzakciókat azáltal, hogy a bankkártya-elfogadó terminálok számának növelését költségvetési támogatással segítené elő.
A kormány következetesen tartja magát ahhoz az álláspontjához is, hogy a válságos időkben a nagyobb teherbíró képességű adózóknak jobban hozzá kell járulniuk a terhekhez. Így kerültek bevezetésre a különböző szektorális különadók, de a válság elmúltával a hitelezés élénkítése érdekében a 2017. évben tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és kivezetésre kerül a hitelintézeti járadék is. Ugyanis annak fenntartása a lakossági devizahitelek kivezetése és az új családpolitikai kedvezmények megteremtése következtében a továbbiakban már nem indokolt.
Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben kibővül az életpályaprogramokban részt vevők köre, ugyanis jövőre a kormányhivatalok dolgozói előtt is megnyílik ez a lehetőség. Ennek keretében természetesen nemcsak nekik, de a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése is nőni fog. Továbbá 2017-ben a költségvetés számol a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban foglalkoztatottak béremelésével is.
Hiszünk a „segély helyett munkát” elvben, ezért jövőre is folytatódni fog a közmunkaprogram. Továbbra is fontos, hogy becsületes munkával az emberek megfelelő életkörülményeket teremthessenek maguknak és családjuk részére, ne segélyekből kelljen megélniük.
Az elmúlt években a kormányzat mindig arra törekedett, hogy ne legyen olyan ágazat, amely kevesebbet kap, mint korábban. A jövő évi költségvetés is ennek jegyében készült, vagyis minden szakterület számára többletforrást juttat. Az oktatásra például 270 milliárd forint, az egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport- és szabadidős ágazatokra pedig 6 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 5 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet a magyar állam.
(9.50)
A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre. Jelentős előrelépés, hogy az uniós források esetében a korábbi hétéves költségvetési periódus 20 százalék alatti arányával szemben az összes fejlesztési forrás több mint 60 százaléka gazdaságfejlesztést segíthet elő. A fentieken túl a kormány minden intézkedést megtesz, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a költségvetésben a honvédelem számára 51 milliárd forinttal több pénzt biztosít.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elkerülhetetlen, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán a legfontosabb gazdasági mutatókról, számokról is beszéljünk. A jövő évi központi költségvetés bevételi főösszege 17 374 milliárd forint, míg kiadási főösszege várhatóan 18 541 milliárd forint lesz, így a költségvetési hiány a 2017. évre vonatkozóan a GDP-hez viszonyítva az európai uniós módszertan szerint számolva 2,4 százalék lesz. A költségvetés 312 forintos euró-, 284 forintos svájcifrank- és 282 forintos amerikaidollár-árfolyamokat prognosztizál, és az ilyen árfolyamok mellett az államadósság mutatójának 2017. december 31-ére tervezett mértéke 71,9 százalék lett.
A 2017. évi költségvetési javaslat a korábban már megszokott, konzervatív módon készült; az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a két központi tartalék meghatározásra került: az Országvédelmi Alap, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka. A tartalékok rendszerét erősíti az a költségvetési fejezetenként 2017-ben is megképzett stabilitási tartalék, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján csak az év utolsó negyedévében lehetséges.
Elmondhatjuk azt is, hogy az államadósság csökkentése 2011-től kezdődően a nemzeti vagyon gyarapodása mellett ment végbe, nem úgy, mint a szocialista kormányok idejében, amikor a vagyongazdálkodás egyet jelentett az áron aluli kiértékesítéssel. Ezért 2017-ben is kiemelt prioritás az olyan beruházások megvalósítása, amelyek által gyarapodik a nemzeti vagyon. Ez az egyik oka, hogy a költségvetés szerkezetében a felhalmozási és uniós fejlesztési részek hiányt mutatnak. Mint egy családi költségvetésnél, a magyar költségvetésnél is ezt csak olyan módon lehetséges vagy érdemes megtenni, ha ezek a jövőbe vetett beruházások is a gazdaság és ezzel a magyar állam javát szolgálják.
Úgy vélem, hogy az elmúlt hat évben lezajlott gazdaságpolitika egyértelműen sikeres, hiszen folyamatos a gazdasági növekedés, és egyre növekszik a foglalkoztatottság. Az államadósságunk csökken, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, visszafizettük az EU- és az IMF-hitelkeretet.
Engedjék meg, hogy ezen a ponton egy kicsit másról is beszéljek. Egyéni országgyűlési képviselőként és Pest megyei képviselőként is szólnom kell egy külön lehetőségről. Képviselőtársaim és a bennünket figyelők valószínűleg pontosan tudják, hogy fejlesztési szempontból Pest megye az elmúlt időszakban komoly hátrányokat szenvedett el. Politikai okokból Budapest és Pest megye közös regionális kapcsolata már nem volt tovább vállalható, a vállalkozások és az emberek számára olyan hátrányokat jelentett, amit mindenképpen orvosolni kellett. Éppen ezért 2015 végén a kormány úgy döntött, hogy a 2020-as uniós költségvetési időszaktól Budapest és Pest megye regionális szempontból külön fog válni. Hogy ez mit jelent, azt az elmúlt napokban az egyik vitanapon már elmondtam: a Pest megyei emberek és vállalkozások az ország többi területéhez képest egyharmaddal részesültek a forrásokból. A kormány ezt értékelve 2016-tól saját forrásból egy külön lehetőséget biztosít a Pest megyei vállalkozások és emberek részére. Ezt innen is szeretném megköszönni mindenkinek, akinek lehetősége volt ennek az intézkedésnek az előkészítésében, és reméljük, hogy ez a külön forrás, az európai uniós források lekötéséhez hasonlóan, 60 százalékban a gazdaság fejlesztését és ezzel a Pest megyei vállalkozások életképességét fogja magával hozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következő két napban a magyar parlament 30 órás időkeretben fogja megvitatni a költségvetési törvényjavaslatot. Kormánypárti képviselőtársaim készülnek arra, hogy a saját szakterületüket figyelembe véve támogassák és támogatásra ajánlják a költségvetési javaslatot. Azoktól pedig, akik figyelemmel követik a vitát, azt szeretném kérni, hogy ne hallgassanak azokra, akik inkább több pénzt ígérnek minden ágazatnak, mert azok vagy felelőtlenül eladósítanák az országot, vagy adót emelnének. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy felelősen haladjunk előre, és a lehetőségeinkhez igazítsuk a kiadásokat, ahogy egy polgári-kon-zer-vatív kormányhoz illik.
Azt gondolom, a fentebb felsorolt számos intézkedés is azt mutatja, hogy felelős gazdálkodással a gazdasági növekedés fenntartható, és Magyarország polgárai minden évben tudnak egyet előrelépni. A 2017. évi költségvetési javaslat erre garanciát jelent, ezért kérem a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját és valamennyi képviselőtársamat, hogy szavazatával támogassa majd a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
