MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az előttem szóló képviselők által elmondottakra a kormány képviselői válaszoltak, lényegében a tényeket felsorolva. Én azért azt hittem, amikor az előttem szóló képviselő, Novák Előd beszélt, hogy most annak lehetünk a tanúi, hogy azért nem mondott még le az alelnöki ambícióiról is, hiszen összefoglalta korábbi állításait, és felsorolta. Egy dologra szeretnék még azért kitérni, mert nagyon sokszor elmondta már itt a parlamentben, most már lassan én is megjegyzem, annyiszor elmondta ennek az Iránytű Intézetnek a felmérését. Egyrészt az államtitkár úr ismertette a tényeket, másrészt pedig csak fel szeretném hívni a figyelmet, hogy egy ilyen felmérésnél az a kérdés, hogy elégnek bizonyul-e valami, az egy felmérési szakember szempontjából is, tudják, nagyon félrevezető. Igazából ha költségvetést érintő kérdésekben akarunk felmérést készíteni, akkor egyetlenegy dolog elfogadott szakmailag: hogyha egy csomagot kell szétosztani különböző célokra, hiszen ha egyesével kérdezünk rá, hogy elégnek tartják-e valamire, akkor szinte mindenre azt fogják válaszolni, hogy nem elég, mert ez a dolgok természete. (Novák Előd: Kivéve a stadionokra! - Font Sándor: Azt meg se kérdezzük!) Én tehát azt gondolom, hogy nyilvánvaló, hogy ez a felmérés érdekes lehet, de nem irányadó.
Természetesen abból a szempontból, én úgy gondolom, hogy nagyon helyes - egyébként egyetértek vele -, hogy ezt a dolgot nem szabad annyiban hagyni, és az államtitkár úr el is mondta, hogy az elmúlt években milyen intézkedések történtek, és következetesen tovább kell vinni természetesen nemcsak a családi kedvezményeket, hanem még tovább kell javítani - ez is tervbe van véve - például a gyereket nevelő szülők, a kisgyermekes anyák munkavállalási lehetőségeit, és így tovább. Abban tehát egyetértünk, hogy ez a legfontosabb előttünk álló kérdés ezekben az években.
Az a szerencse - ahogy az államtitkár úr elmondta -, illetve nem szerencse, hanem a kormány gazdaságfejlesztési politikájának a következménye, hogy ezekben az években már ezzel foglalkozhatunk valóban, és kétségtelen, hogy vannak olyan sikerek, amelyeket el kell ismerni. A legnagyobb kritikusok is elismerik, és az OECD felmérései szerint is jelentős előrehaladás történt 2010 és 2015 között az adók terén is, még akkor is, hogyha természetesen itt is azt lehet mondani, hogy nem lesznek elégedettek az emberek az adócsökkentéssel, és folytatni kell, hiszen különösen a versenyképesség javítása ügyében tovább lehet csökkenteni az adókat - így ebben az évben is erre kerül sor. De megemlítem, hogy 2010 és 2015 között az OECD-tanulmány szerint is az általános adóteher a kis- és középvállalkozásoknál 54-ről 46 százalékra csökkent, tehát ez a jó irány, ezt kell folytatni. Vagy akár a hátrányos helyzetű és szerényebb körülmények között élő embereknél is volt azért javulás, hiszen az elmúlt öt év volt az, amikor a nettó minimálbér jelentősen, 11 százalékkal emelkedett, a korábbi időszakokban nem volt ilyen tendencia. És azt is hozzá kell tennem, hogy 2010 és 2015 között 560 ezer új munkahely keletkezett, és 200 ezer ebből a közfoglalkoztatott, ami szintén lehetőséget kínál a munkaerőpiacra való belépéshez. Ezek a fő tendenciák.
Emellett a 2017. évi költségvetést azért nevezzük az otthonteremtés és az adócsökkentés költségvetésének, mert most már nemcsak a vállalkozási terhek, az áfaterhek is csökkennek, és ismerik, hogy az otthonteremtésnek pedig milyen új lehetőségei vannak, amelyeket, nyugodtan mondhatjuk, nemcsak a tehetősek, hanem igenis a különböző szociális helyzetben lévők is igénybe vehetnek.
Ezenkívül egy olyan témára szeretnék kitérni, amelyről eddig nem volt szó a költségvetésnél, ágazati témákra, a környezetvédelem és a közlekedés kérdésére. Hogy a környezetvédelem és a közlekedés céljait hogyan szolgálja a költségvetés, röviden, nagyon röviden el kell mondanom, hogy mely főbb célokat szolgálja, csak ki szeretnék emelni egy célt, merthogy a környezetvédelem és a közlekedés összefügg, az elektromobilitásnak a támogatását, a Jedlik Ányos-tervet, amelynek van egy költségvetési lába is, 3 milliárd forint, nyilván ez kiegészülhet uniós forrásokkal, vagy a korábbi években az üvegházhatással kapcsolatos kvóta kapcsán keletkező pénzek felhasználásával. Itt a következő években nagy fejlődést fogunk látni: kiépülnek az elektromos autózás alap-infrastruktúrái, töltőállomások épülnek, gyorstöltőállomások, fizetési és elszámolási rendszerek kerülnek kialakításra, és elkezdődik egy olyan folyamat, amelynek révén Magyarország is részt vesz abban, hogy egyre nagyobb mértékben terjedjen el az elektromobilitás.
A közlekedésnél és a vasúti közlekedésnél is azt lehet látni, hogy összességében jelentősen nőnek az összegek (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), 2010-től növekvő összegekről van itt szó. Ebben az évben, 2017-ben is tovább növekszik mind a kettő, a közúti tevékenység és a vasúti közlekedés ügye is.
(18.10)
Kétségtelen, hogy ilyen szempontból, és arra most nincs idő, hogy ezt részletezzem, hogy itt a hazai források és az uniós források egymást kiegészítik, és így bizony nem könnyű átlátni, de összességében mindenképpen nagyobb növekedésről van szó.
Ezt el kell mondani, mint ahogy azért ki szeretnék még arra térni itt a költségvetési vita elején, és reggel is több sajtótermék egy olyan értelmezést indított el, amely szerint bizonyos ágazatokban csökkennek a források, és elég érdekes módon itt az oktatást is felsorolták. Ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy valaki tévesen vagy szándékosan tévesen csoportosított összegeket, vagy egyáltalán kitalálta. Tehát ezért nem könnyű a költségvetés átnézése ilyen szempontból. A közlekedés és környezetvédelemnél is össze lehet nézni, de ott csak pozitív összegek jönnek ki, és a következő években jelentős fejlesztésről számolhatunk be.
Ki szeretném emelni még a közlekedési célok közül a közúti közlekedés biztonságának javítását, amelyre szintén 198 millió forint van. Ez azért nagyon fontos, mert ez az egyik legfontosabb célkitűzés, közösen az Európai Bizottsággal, valamint olyan célokat is, amelyek egyedi stratégiai célok, például a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is van előirányzott pénz, vagy akár a kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházásokra is külön összeg, 9,2 milliárd, és a budai vasúti közlekedés fejlesztésére is 5 milliárd forintot szán a költségvetés. Ahogy nagyon fontos, hogy vidéken a regionális repülőterek működésének támogatására is most már 400 millió forintot nevesít a költségvetés.
Természetesen a közútfejlesztés, amelynek egy nagy része az IKOP-ból, tehát az integrált közúti operatív programból történik a priorizált vasúti fejlesztések mellett, így hazai forrásból lesz kiegészítve, hogy a főbb célokat elérjük, a megyei jogú városok bekapcsolását az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Van, amelyet meg lehetett oldani uniós forrásból Szombathelyen, de Eger, Kaposvár, Békéscsaba bekapcsolása is készül, de Zalaegerszegnél ugyancsak készülnek egyelőre a tervek, amely zalaegerszegi út Hévízt és Keszthelyt is be fogja kapcsolni a gyorsforgalmi autópályahálózatba.
Tehát elmondhatjuk - és ezzel fejezném be -, hogy prioritás az otthonteremtés és az adócsökkentés, de tovább folytatódnak uniós források és hazai források alapján a fejlesztések is, így a vasúti és a közúti közlekedésben is jelentős fejlesztéseket fogunk látni a 2017-es évben is. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
