NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt öt órában hallhattuk a 2017. évi költségvetés erényeit, és hallhattuk az erre vonatkozó bírálatokat. Én szeretném általánosságban is meghatározni, illetve megindokolni, hogy miért támogatom személyesen is, a Fidesz-KDNP-frakció miért támogatja a 2017. évi költségvetést, és miért kérjük arra a képviselőtársainkat az ellenzék soraiból is, hogy gondolják meg ők is jól, hogy a 2017. évi költségvetésünket támogatólag tudják itt a parlamentben tárgyalni.
Nos, a 2017. évi magyar költségvetés két nagyon fontos célt tűz ki magának. Az egyik, többször hallhattuk, hogy mindenki, minden magyar állampolgár, minden magyar léphessen egyet előre a költségvetés segítségével a 2017. évben is. Mégpedig úgy, hogy ezt a költségvetés ne szenvedje meg, ennek a költségvetésnek ne legyen működési hiánya. Ezt a kettős célt a költségvetésben foglalt számok és a hozzárendelt feladatok, azt gondolom, hogy eminensen fogják teljesíteni.
Nagyon fontos, hogy a költségvetés egy olyan gazdaságfilozófiában, egy olyan társadalomfilozófiában született meg, amely a gazdaságban a munkaalapú társadalmat, a munkavégzőket helyezi középpontba, a munkából élőkön segít, a munkavégzést támogatja, a foglalkoztatottság növekedését és a munkanélküliség jelentős csökkentését, bár már Magyarországon ott tartunk, hogy gyakorlatilag csak az nem dolgozik, aki nem tud vagy nem akar dolgozni. (Bangóné Borbély Ildikó: De örülünk ennek!) A középpontba, a társadalom középpontjába pedig a családokat helyezi, azokat a családokat, akik vállalják a gyermekeket (Bangóné Borbély Ildikó: És akinek nem lehet, azzal mi van?), és akik ezért olyan segítséget kaphatnak a költségvetésen keresztül, amely többek között hozzájárul ezeknek a családok-nak az otthonteremtéséhez. (Bangóné Borbély Ildikó: Felelősséggel, képviselő úr!)
Nagyon fontos eszközöket is meghatároz a költségvetés, hallhattuk a miniszter úrtól is. Az egyik ilyen eszköz az adócsökkentés, amelyet 2010 óta a Fidesz-KDNP-kormány folyamatosan a magáénak tud, és ez most megjelenik a személyi jövedelemadó csökkentésében, amelynek távlatosan még komolyabb céljai vannak, és megjelenik az áruforgalmi adó, az áfa csökkentésében is. És a számok is önmagukért beszélnek, mert 2,4 százalékos deficittel számolunk, ez most már sokadik év óta, 2012 óta 3 százalék alatt van, amit egyébként 2004-ben vállalt az ország, akkor, amikor a csatlakozási szerződést aláírta, de 2010-ig a szocialista kormányok, a szociálliberális kormányok egyike sem tudta teljesíteni, sőt meghamisított adatokat juttatott el a költségvetésről Brüsszelbe.
0,9 százalékos inflációval számolunk, ami azt gondolom, hogy nagyon sok országnak hasznára válna. Ez a 0,9 százalékos infláció jelentős bér- és nyugdíjemelések mellett biztosítja azt, hogy a bérek és a nyugdíjak akár az életpályamodellen, életpályaprogramokon keresztül, akár az ágazati béremeléseken keresztül reálértékben is növekedjenek. Ez pedig biztosítja azt, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás nőjön Magyarországon.
(13.30)
És van még egy nagyon fontos szám, a 3,1 százalékos gazdasági növekedés, amelyhez párosul az az 1,6 százalékos adósságcsökkenés, amely szerint 2017-ben már 72 százalékos adósságrátával sem kell számolnunk, mert ez alatt lesz az ország adóssága.
Nos, azt gondolom, ez elég biztató mindenki számára, de szerintem érdemes egyéb szempontok szerint is vizsgálnunk a magyar költségvetést, hiszen egy megváltozott világban, egy megváltozott helyzetben élünk, ha Európát vagy akár az egész glóbuszt nézzük. Éppen tegnap kezdődött meg New Yorkban a tanácskozás az ENSZ kötelékén belül, amely a béke és a biztonság új kihívásairól szól, és amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter úr azt mondta, hogy Magyarország szerint a legsúlyosabb fenyegetés a világra a terrorszervezetek erősödő hálózata, és gyakorlatilag ebben a mátrixban, ebben a terrorszervezetek erősödő hálózatában kell Magyarországnak meghatározni a biztonságpolitikáját, és kell meghatározni Magyarországnak a biztonságpolitikához kapcsolódó forrásokat is.
De ha egy kicsit pár hónappal visszább tekintünk - Párizs, Bataclan, vagy Brüsszel, vagy a kölni szilveszter éjszaka, vagy a napokban a müncheni késelés, illetve a bécsi gyilkos, aki egy vascsővel agyonvert egy idősebb hölgyet -, vagy pedig ha csak a legfrissebb újsághíreket olvassuk a cannes-i filmfesztivál biztonsági körülményeiről, ahol Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter személyesen tett látogatást, ilyen még nem volt egyébként a cannes-i filmfesztivál történetében, hogy a belügyminiszter személyesen tesz látogatást, hogy megfelelőek-e azok a biztonsági előkészületek, amelyek több száz rendőrről, több száz fegyveres biztonsági őrről, hét tengeri mentőről, tűzszerészek garmadájáról szólnak, szóval, azt gondolom, nekünk mindenféleképpen erre is figyelnünk kell, és meg kell vizsgálnunk azt, hogy Magyarország felkészült-e erre az új helyzetre, hogy hazánknak 2017-ben megfelelő költségvetési forrásai lesznek arra, hogy biztosítsuk az ország szuverenitását, a magyar emberek biztonságát, az európai életforma biztonságát, hogy meg tudjuk védeni a magyar embereket, hogy minden terrorveszélyt, amely egyébként - most már érdemes ismét kimondanunk - a tömeges illegális bevándorlással kéz a kézben jár, sikerül-e megakadályoznunk.
A brüsszeli robbantás után Orbán Viktor miniszterelnök a következőképpen határozta meg a felkészülés menetét: technológiai fejlesztéseket kell végrehajtanunk; kértem egy előterjesztést arról, hogy milyen fejlesztéseket, elsősorban információgyűjtési fejlesztéseket terveztünk és halasztottunk el a költségvetési helyzet miatt a korábbi években; ezeket mind vegyük elő, és zárkózzunk fel a legjobb technikai felkészültséggel rendelkező titkosszolgálati országoknak a sorába; technológiát fogunk vásárolni, képzéseket, oktatásokat fogunk tartani.
Most nézzük meg, a költségvetésben ez miként jelenik meg. Azt gondolom, hogy évek óta először nagyon jelentős fejlesztésekre, nagyon jelentős létszámbővítésre és nagyon jelentős, komoly információszerzésre kapnak lehetőséget a magyar szolgálatok, amellyel egyértelműen hozzájárulhatnak annak a megváltozott körülménynek, a terrorveszélyhelyzetnek az elhárításához, megelőzéséhez, a terrorcselekmények megelőzéséhez, amelyekről az előzőekben is szóltam.
Ha a TEK költségvetését nézzük, akkor a 2017. évi költségvetés egy 372 fős állománybővítésre ad lehetőséget, a rendvédelmiéletpályamodell további kiterjesztésére, 5 százalékos béremelésre, és a terrorellenes képesség fejlesztésére, mégpedig úgy, hogy csaknem 20 milliárd forintos költségvetése lesz a Terrorelhárítási Központnak, ami 7,5 milliárd forinttal több, mint a 2016. évi.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az elhárítás esetében, amely nagyon fontos szerepet játszik az illegális vagy a legális bevándorlásban, hiszen szakhatóságként közreműködik a biztonsági kockázatok kiszűrésében, egy új telephely, egy egyesített telephely jön létre, ami a munkakörülményeket, illetve a feladatelvégzés körülményeit fogja segíteni és európaivá tenni, de ők is részt vesznek az 5 százalékos fizetésemelésben a rendvédelmiéletpályamodell keretében. Plusz 9 milliárd forinttal nő a költségvetésük, gyakorlatilag csaknem 17 milliárdos lesz ez a költségvetés.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében is, amely azért felel, hogy a titkosszolgálatokat - fogalmazzunk egyszerűen - műszakilag kiszolgálja, egy 6 milliárdos fejlesztéssel számolhatunk, és egy 110 fős létszámbővítésre és a terrorellenes intézkedések, műszaki intézkedések megtételére fog lehetőséget kapni.
Vagy itt van az új, most már, azt hiszem, ötpárti együttgondolkodással, együttműködéssel, támogatással létrejövő szervezet, a Tibek, amely a Szebekek, a szervezett bűnözés elleni küzdelem csoportjának a helyét veszi át - itt is 1,4 milliárdos többlettel lehet számolni. De úgy döntöttünk Kósa Lajos bizottsági elnök úrral - ő a másik szakbizottságnak a vezetője -, hogy befogadjuk és javasoljuk a parlamentnek, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat még pluszforráshoz tudjon hozzájutni. Itt két nagyon fontos területről van szó, ez szintén az illegális migráció elleni küzdelem, a határőrizeti feladatok minél pontosabb, precízebb, szakszerűbb ellátását és természetesen a terrorcselekmények, a terroristák kiszűrését teszi lehetővé: dróntechnikára, illetve műholdas űrtávközlési megfigyelésre javaslunk néhány száz millió forintos költségvetés-emelést a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál.
Nos, ha a 2017. évi magyar költségvetést, az ország költségvetését tekintjük, akkor jól látható, hogy ezek az összegek, ezek a nagyon jelentős összegek - van olyan hely, ahol több mint kétszeresére nő az elkölthető pénz - egyértelműen garantálják Magyarország szuverenitását, a magyar emberek biztonságát, a közrend, közbiztonság fenntartását és a terrorveszélyes helyzetek, a terrorveszély kockázatának csökkentését. Ezért kérem még egyszer - úgy, ahogy a felszólalásom elején kértem - minden képviselőtársamat, hogy támogatni szíveskedjen a 2017. évi költségvetést. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
