SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálnék, ha engedik itt az elmúlt néhány perc heves vitájától egy picit visszamenni a benyújtott költségvetés konkrétabb elemzésébe, értelmezésébe, azon belül is engedjék meg, hogy főként a hazai kis- és közepes vállalkozások szemszögéből próbáljam értékelni, nézni a 2017. évi benyújtott költségvetést.
Ha egy mondattal kellene összefoglalni, az előttünk lévő költségvetés mit is jelent, jelenthet a hazai vállalkozások számára, akkor egy kiszámítható fejlődéstervezet, növekedés az, ami elsődlegesen szembetűnik ebből a költségvetésből. De ahogy egy adott év üzleti terve, úgy az ország költségvetése sem értékelhető önmagában, fontos tudni azt, hogy milyen utat járt be az ország az elmúlt években, és az adott, előttünk lévő számok mögött milyen tendenciák húzódnak meg.
Egy vállalkozásnál is természetesen nem önmagában értelmezhető csak egy évi gazdasági terv, hanem a piac, a konkurencia értékelése is fontos, így a magyar költségvetés, a magyar gazdaság számainál is érdemes egyébként az Európai Unió és a tágabb hazánk, a középeurópai régió ilyen jellegű számait is idevenni, tudjuk értékelni, hogy hogy is állunk.
Ahogy a gazdasági életben sajnálatos módon még ma is a legtöbb nagy nemzetközi cég, nagy nemzetközi elemzés a 2008-9-es gazdasági világválsághoz veszi egy cégnek a teljesítményét, ahhoz képest nézi meg a kibocsátásait, így azt gondolom, hogy mi sem tehetünk másképp, ha Magyarország 2017. évi költségvetéséről beszélünk, hogy megnézzük azt, hogy a hazai gazdasági folyamatok a gazdasági válság óta hogyan mentek végbe. Azért jól kell látni, hogy ez azért is talán mindenképpen indokolt, hiszen 2008-9-ben nemcsak egy európai válságot élt meg Magyarország, hanem egy belföldi válságot is megélt a korábbi, szerintünk nagyon rossz gazdasági tervezés miatt.
Ahogy önök előtt is ismert, az elmúlt 6-8 évben nagy utat járt be az ország, 2010-ben teljesen más gazdaságpolitikai helyzetben voltunk, és azt gondolom, hogy nem elég sokszor emlékeztetni magunkat arra, hogy 2008-9-ben gazdasági értelemben, a vállalkozások lehetőségeit figyelembe véve is valahol Görögországgal egy szinten emlegették az országot.
(12.30)
Ez már csak éppen azért érdekes, mert néhány nappal ezelőtt, talán a híradó adásaiból is elénk tűnhetett, hogy Görögországban azóta is folyamatos gazdasági válság gyűrűzik be, hiszen ők egy más utat, a Nemzetközi Valutaalap által javasolt utat járták (Dr. Józsa István: Csak a helyzet nem az volt!), aminek eredményeképpen a görögök most szembesülnek egyébként azzal, hogy újabb megszorítások vannak náluk. Azt gondolom, hogy itt a néhány perccel ezelőtti, szocialista képviselőtársammal folytatott vita is egy alapvető szemléletbeli különbségben rejlik. Ők hozzászoktak ahhoz, hogy a költségvetés egy rossz vita, mert arról szól, hogy hova adnak kevesebb pénzt. És ebből a gondolkodásból nem tudnak kilépni.
Most elmondható, hogy egy jó vita folyik a költségvetésről, mert arról tudunk beszélni, hogy hova adunk több pénzt. Az egy jó vita, arról lehet egy szakmai vitát folytatni egyébként, hogy egy olyan költségvetésnél, ahol mindenhol nőnek a lehetőségek, ott persze lehet vita arról, hogy erre többet, arra kevesebbet, de alapvető különbség van a korábbi időszakhoz képest, hogy egy jó vitát tudunk folytatni itt az Országgyűlésben.
Ha áttekintjük a mögöttünk hagyott éveket, akkor láthatjuk azt a fejlődést, ami a költségvetésben is visszatükröződik, hiszen a 2010-11-es időszak, a válság utáni időszak alapvetően a konszolidáció időszaka volt. Ebben az időszakban kezdődött meg a magyar gazdaság és államháztartás stabilitása, szerkezeti átalakítása, ezt követően jött két olyan év, 2012-13, amely a gazdasági stabilizáció időszakaként jellemezhető. Ennek fő jellemzői, csak azért hozom ide, mert ezek a 2017. évi költségvetés tárgyalásakor is itt előttünk vannak, és fontos meghatározó, áthúzódó elemei a költségvetés jellemzésének: ez pedig a 3 százalék alatti államadósság hiánya (sic!), a csökkenő adósságteher. Történik mindez úgy, ahogy a korábbi években is, 2012-13-tól, hogy egyébként az állami vagyon gyarapodik, a konszolidációt és stabilizációt együttesen szolgálta egyébként a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése, a kisvállalkozások és családok adóterheinek mérséklése, továbbá a fogyasztás, a bankok, valamint a multinacionális vállalkozások adózása felé való eltolása a közteherviselésnek.
A 2012-ben bevezetett átfogó intézkedéscsomagra támaszkodva, amely a fiatalok körében a vállalkozói szellemet népszerűsítő programoktól egészen a nők körében a vállalkozói szemlélet erősítéséig terjedően, nagyon sok különböző program volt, továbbra is elmondható, hogy a 2017. évi költségvetés is vállalkozói szellemre összpontosít. 2013-ban lezárult a válságkezelés, és szerencsés módon elindult a legtöbb vagy talán mondhatom, majdnem minden szektorra jellemző növekedési fordulat. Közös céljaink eléréséhez természetesen, a gazdasági felzárkózás garantálásához nagyon fontos tényező az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés elérése, hiszen ebben tudjuk azt a felzárkózást megjeleníteni, amely, azt gondolom, 25 éves célja a magyar politikának.
A kis- és középvállalkozások oldaláról megközelítve egyébként a költségvetést, fontosnak tartom elmondani, hogy egy vállalkozás életében és működésében mindig meghatározó jelentőséggel bír a következő évi költségvetés, pontosan annak stabilitása és kiszámíthatósága. 2011 előtt jó néhány olyan költségvetés készült, amely sajnos ezeket a szempontokat nem biztosította a kkv-k számára, azonban egy vállalkozás szempontjából, azt tudom mondani, hogy kiemelt jelentőséggel bír az állam által történő megfelelő üzleti környezet biztosítása, a költségvetés egyensúlyának megteremtése, kiszámíthatóságának biztosítása, és ahogy az elmúlt pár évben ez adott volt, úgy látjuk, hogy ez a 2017. évben is egyébként így lesz a költségvetésben.
A polgári kormány egyébként megalakulása óta ennek biztosításán dolgozik, olyan intézkedések révén is egyébként, mint a társasági adónak az 500 millió forintos adóalapig 19-ről 10 százalékra való csökkentése, ami több mint 200 ezer pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékelte több tíz milliárd forinttal egyébként. Ugye, ezek mind döntően hazai kis- és középvállalkozások.
A gazdasági stabilizáció időszakában a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentésével egy olyan költségvetési tendencia húzódik egészen ’17-ig, amely nagyon fontos a vállalkozók számára fogyasztói szempontból, hiszen több pénzt hagy az embereknél, és a reálbérek folyamatos emelkedésének hatására a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálásához vezet. Ez a tendencia ’16-tól a személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra csökkentésével és a közszférában folytatandó életpályamodellek kiterjesztésével is pozitív hatást gyakorol a fogyasztásra és a fogyasztáson keresztül természetesen a vállalkozások életére is.
A tavalyi évi eredményeket kicsit közelebbről szemlélve, ugye, a ’17-es év szempontjából, azt gondolom, hogy elmondható, hogy tovább folytatódik a gazdaság növekedése, és ez a gazdasági növekedés, ahogy itt elhangzott már több felszólalásban, abból a szempontból értelmezhető, hogy itt egy reális, valós közeledés van az Európai Unióhoz mérten. Ugye, itt legtöbb esetben a német gazdasági növekedéssel szokták összevetni a magyar gazdasági növekedést, és míg a 2010-es időszak átlagait figyelembe véve, sajnálatos módon a magyar gazdaság növekedése jelentősen elmaradt a német gazdaság növekedésétől, az elmúlt években és a jövő évben is a tervezett költségvetés számai alapján reményünk van ennél egy jóval magasabb, nemcsak a német, de az Európai Unió átlagánál is egy magasabb növekedésre, ami mind a vállalkozások, mind az ország számára új lehetőséget biztosít. Azt gondolom, hogy külön lehetne akár a hazai autóipari kapacitások, akár az uniós források jövő évben remélt plusz hozzáadott értékéről beszélni, de erről itt talán már több minden elhangzott.
Én azt szeretném összességében mondani, hogy a kormány és ebből a szempontból a frakció elsődleges szempontja is az, hogy a vállalkozói szempontban minél több munkahely jöjjön létre, minél több munkavállaló számára tudjanak a munkaadók munkát adni. Ez magában foglalja természetesen elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudják ezt megtenni egyébként a versenyképességi feltételeiknek a javulása nélkül, tehát a költségvetésben a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítása áttételesen a hazai foglalkoztatás szempontjából is nagyon fontos.
Röviden, ha a vállalkozások életében leginkább lefordítható módon próbálnám a 2017-es költségvetést jellemezni, akkor egy olyan csoportosítást ajánlanék képviselőtársaimnak figyelembe venni, hogy mi az a három fő szempont, ami egy kisvállalkozás életében egy adott év gazdasági tervezését lehetővé teszi, mik azok a szempontok, ami alapján egy vállalkozó optimistán tud a következő évre készülni. Az egyik ilyen a gazdasági környezet stabilitása. Erről már jó néhány szót ejtettem. Egy vállalkozás akkor érzi jól magát, ha kiszámítható, tervezhető, az év közben át nem szabó költségvetéssel próbálja az ország az ő helyzetét stabilizálni. Kiszámíthatók a költségei, év közben nem emelnek adót, nem vesznek el jogosultságokat, lehetőleg csökkennek az adók. Én azt tudom mondani a 2017-es költségvetésről, hogy a vállalkozók ebből a szempontból, azt gondolom, egy biztonságos, stabil, kiszámítható gazdasági környezetet kapnak, ha az Országgyűlés ezt a költségvetést elfogadja. Hiszen az adójogszabályok jelentős része nem változik, vagy ha változik, akkor is pozitív módon, az ő versenyképességük javítása szempontjából változik.
Mi az a második szempont, ami összefoglaló módon a hazai vállalkozások számára fontos, azon kívül, hogy a gazdasági környezet lehetőleg legyen minél optimálisabb? Az, hogy megfelelőek legyenek a források ahhoz, hogy a cégüket tudják finanszírozni, a fejlesztéseiket tudják tervezni. Ha össze akarom hasonlítani akár a jelenlegi, akár a jövő évi makrogazdasági folyamatokból következő forráslehetőséget, azt gondolom, hogy óriásit lépett előre az ország, azt gondolom, hogy a hazai kis- és középvállalkozások akár a jegybanki alapkamat csökkenése révén, akár a Nemzeti Bank által indított forrás, akár maga a pénzügyi rendszer átalakulása révén, a bankok sokkal inkább finanszírozó és a kamatokat lefelé toló politikája révén nagyon jó pozícióban vannak forrásoldalról. Tehát azt lehet mondani, hogy a vállalkozásoknak a működéshez, a fejlődéshez megfelelő alacsony kamatú forrás áll rendelkezésére.
(12.40)
Ha ehhez még hozzáveszem egyébként az uniós források lehetőleg az idei és jövő évben megnyíló igen széles tárát, akkor azt gondolom, hogy minden olyan, az elmúlt években még a fiókban maradt fejlesztést a vállalkozók nyugodtan elővehetnek, hiszen forrásoldalról mindenképpen lesz lehetőség ezek megvalósítására.
De természetesen azon túl, hogy a gazdasági környezet legyen jó, másodsorban legyen miből előállítani a termékeket, szolgáltatásokat, a leglényegesebb, a legfontosabb szempont a hazai vállalkozások számára az, hogy legyen kinek eladni a termékeket, hiszen hiába termelünk, hiába vagyunk optimisták a jövőt illetően, ha nincs, aki megveszi a termékeinket, szolgáltatásainkat, akkor raktárban marad a termék, a szolgáltatás, amivel nem jár jól senki.
Mit lehet ebből a szempontból mondani? Én azt gondolom, hogy a fogyasztás növekedése a most benyújtott költségvetés intézkedései alapján - a lakossági fogyasztásról beszélünk - mindenképpen optimizmusra adhat okot. Azt gondolom, egy kivételesen pozitív időintervallumban van a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások, hiszen most már, azt hiszem, harminc hónapja megállíthatatlan az a folyamat, hogy hónapról hónapra növekszik a belső fogyasztás. Ez a belső fogyasztás az, ami igazából lökést adhat a hazai vállalkozásoknak, és azt gondolom, a belső fogyasztás bővülése, a költségvetésben szereplő áfacsökkentések, béremelési programok és családi adókedvezmények útján továbbra is megfelelő forrással rendelkeznek.
Azt gondolom - most az exportlehetőségekről külön nem akarnék beszélni, hiszen ez is fontos, de nem a költségvetés része -, amennyiben ez a költségvetés megalapozza azt, hogy a fogyasztás Magyarországon hasonló ütemben tud növekedni, mint az elmúlt néhány tíz hónapban Magyarországon, akkor a hazai vállalkozások döntő része számára a gazdasági környezettel és a megfelelő forrásoldal rendelkezésével összességében ez a költségvetés, ahogy mondtam, a kiszámítható építkezés, a tervezhető növekedés költségvetése lehet, és ezért mindenképpen ennek elfogadását javasoljuk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
