TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat általános indoklása szerint a 2017-es költségvetésnek a polgári berendezkedés a legfőbb szempontja, azt szeretnék elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre. A 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz, a kormány szerint.
Az eredményszemléletű prognózis alapján 2017-ben az előző évhez képest kissé emelkedik az államháztartás összes bevételének GDP-hez viszonyított aránya, ezen belül az adó- és járulékbevételek és még inkább az államháztartásban felhasznált uniós támogatások nőhetnek a GDP-nél gyorsabban. A kiadások közül a munkavállalói jövedelem, a kamatkiadások és legnagyobb mértékben a társadalmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya mérséklődhet. Ezek a célok - és most nézzük a tényeket!
Az elemzések szerint a 2017-es költségvetés választási költségvetés lesz: többletet szánnak az oktatásra, az egészségügyre és a társadalombiztosítási, valamint a jóléti kiadásokra, ennek értéke 592 milliárd forint. Csakhogy a látszat csal: mert ha a 2015. évi költségvetés tényleges bevételeit, kiadásait és hiányát nézzük, akkor azonnal kiderül, hogy jövőre sem jön el a bőség éve. Összességében még annyi kiadást sem tervez ugyanis a kormány, mint amennyi pénzt két évvel ezelőtt elköltött.
Ami a gazdaságpolitika legfontosabb sikermutatóját illeti, ott sincs minden rendben. A kormány a törvényjavaslatot úgy alakította ki, hogy az államadósság további csökkenését biztosító, változatlanul jóval a GDP 3 százaléka alatt maradó hiány fenntartása mellett a költségvetés támogassa a gazdasági növekedést és érvényesítse a gazdaság- és társadalompolitika prioritásait. Az államháztartás hiánya 2011 óta 3 százalék alatt marad, de ez csupán az uniós elszámolás szerint igaz. A tényleges bevételeket és kiadásokat figyelembe véve tavaly a GDP 3,6 százaléka volt a hiány, és jövőre is ennek közelében fog alakulni.
Első látásra ezeknek a feltételeknek megfelel a jövő évi büdzsé, hiszen míg 2011-ben 5,5 százalék felett volt a hiány mértéke, 2012-től kezdve a tavalyi évig átlagosan 2,3 százalékos hiány teljesült. 2015-ben a deficit csak 2 százalék lett, és az idei évre is 2 százalékot terveztek. A 2017. évre azonban 2,4 százalék hiánycéllal számolnak, ami 0,4 százalékponttal magasabb, mint 2015-ben volt. A 2016-17. évekre prognosztizált 3,1 százalékos gazdasági növekedés egy 460 milliárd forintos mozgásteret jelenthetne. Ezt a mozgásteret a kormány ügyesen ki is használja, de a pénzforgalmi és az uniós hiány közti kapcsolatot a tervezet nem vezeti le pontosan.
A gazdasági miniszter úr egy korábbi nyilatkozatában nem titkolta, hogy nem akarnak úgy járni, mint 2002-ben, amikor a gazdaság jó helyzetben volt, de a választók ezt még nem érezték, és ez alapján a Fidesz elveszített egy választást. Most célzott áfacsökkentéssel, korlátozott körben végrehajtandó béremeléssel, kevesek számára előnyt jelentő otthonteremtési támogatással óhajtják ezt megelőzni.
A közkiadások viszonylag magas értéket képviselnek, nagyjából a GDP felét, különösen nagy szám ez Magyarország relatív kicsi bevételéhez képest. Az államadósság és a viszonylag magas kiadások az okai annak, hogy kevés mozgástér mutatkozik arra, hogy az idősödő társadalom okozta megnövekedett költekezés pénzügyi kockázatait reálisan felmérjék. A kormány csökkenteni akarja a kiadásokat, mégpedig úgy, hogy a közalkalmazottak bérét növeli, egyúttal csökkenti a szociális kiadásokat. A kiadások relatív nagy része általános közszolgáltatások finanszírozását szolgálja; magyarázható ez azzal, hogy a munkaerő legnagyobb része a közszférában végzi tevékenységét. Ezzel szemben meglehetősen kis hányad marad az egészségügyi kiadásokra, ami az alacsony egészségügyi szintet és az egészségügyi dolgozók kivándorlását is okozza. Az oktatásra fordított kiadások is rendkívül alacsonyak.
Az elmúlt évtizedekben a gazdaság átszervezése megváltoztatta a munkaerőpiaci igényeket, ami a képzettségi szintet illeti. Mostanra sokkal inkább a technológiai tudás az, ami előtérbe került, és ami leginkább jó álláslehetőséget jelentett. Ugyanakkor az oktatási rendszer erre nem reagált kellőképpen: a diplomások nem tudnak könnyen állást találni; a felsőoktatásba való jelentkezések száma nőtt, de a diplomák értéke csökkent; a foglalkoztatottsági növekedés alacsony, ami rendszerint nagy számban eredményez pályaelhagyást.
Az oktatási rendszerben beállt változások nem oldják meg az alacsony foglalkoztatottsági rátát és a magas munkanélküliséget, ugyanakkor a magasan képzett munkaerőre való igény a jövőben növekedni fog. Azt sem szabad elfeledni, hogy az öregedő társadalom miatt egyre nagyobb szükség lesz olyan fiatalokra, akik magas jövedelmet tudnak elérni, ezzel fenntartva a társadalmi egyensúlyt. Ezek a többletforrások nem alapozzák meg az oktatásban azt a minőségi változást, amiért az elmúlt hónapokban küzdöttek a civil mozgalmak és a szakszervezetek.
Az egészségügy területén 12 százalékos forrásbővülést prognosztizálnak, ami a GDP-hez viszonyítva minimális emelkedést jelent. Ha kiadási oldalról nézzük, akkor valójában még csökken is az erre a területre fordított források aránya. 2016-ban a tervek szerint a kiadások 9,5 százaléka megy el az egészségügyre, 2017-től már csak 9,4 százalék.
A gyógyító-megelőző kiadások a GDP 2,7 százalékára nőnek majd jövőre, ezt egészíti ki a gyógyszertámogatások 313 milliárdos kerete, ami az idei 326,2 milliárdhoz képest csökkenést jelent. A korábbi hírek szerint a kormány lemondott az új fővárosi kórház építéséről, a 2017-es költségvetésben mégis 4 milliárdot elkülönítettek erre a célra.
A szociális juttatások, a nyugdíjak terén nem lesz érdemi emelkedés. A költségvetésből és a konvergenciaprogramból az olvasható ki, hogy jövőre a nettó átlagkereset változása kisebb mértékű lesz, mint idénre tervezték, 2016-ban ugyanis 5,6 százalék, míg jövőre 5,1 százalék a tervezett.
Hosszabb távon a kiadások nagy részét az idősödő társadalom fogja kitenni, ami Magyarországon sokkal előrehaladottabb fázisban van, mint más országokban. A népességszám 1981-ben tetőzött, a termékenységi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, így ennek következményeképpen a népességszám 2060 környékére várhatóan 9 millió környékére esik le.
(12.50)
A középkorúak bázisa eddig stabilnak volt mondható, de hamarosan az egyik legkisebb lesz arányuk a teljes népességhez képest európai viszonylatban, ami a legrosszabb mutatóhoz vezet majd az idősfüggőség tekintetében. Ha a jövedelmi felzárkózás teljesen eltűnik, akkor bevándorlásról nem beszélhetünk majd, viszont a magasan képzett munkaerő kivándorlásáról annál inkább. Mindent egybevetve, az idősödő társadalom okozta kifizetési kényszer a munkaerő hanyatlásához vezet majd.
Az adótörvény-változások alapján érdemi segítség a családok számára az általános forgalmi adó egyes termékeket érintő csökkentése lesz.
A költségvetési kiadások növekedései között az egyik legnagyobbat a lakásépítési támogatások jelentik. Jövőre a CSOK miatt 211 milliárd forintot szánnak erre, ugyanakkor ez csupán a társadalom szűk részét érinti majd, ezért általános hatása a családokra nézve nem lesz. A jövő évi költségvetés jelentős életszínvonal-javulást nem fog ezért hozni.
A kiadások oldalának elemzése alapján a magyar állam rendkívül aktív szerepre készül 2017-ben, ugyanis 18 186 milliárd forintot tervez elkölteni az idei évre betervezett 15 956 milliárd forinttal szemben. Ezzel a 2230 milliárd forintos többletkiadással, kiadásnövekedéssel az államháztartás teljes kiadási oldala eléri a tervezett GDP 48,8 százalékát. A kiadások részletes funkcionális bontása alapján jól látható, hogy mely területek lesznek fontosak a kormánynak 2017-ben.
A gazdasági funkciók ellátására költött összegek 2788 milliárd forintról 38 százalékos növekedéssel 3860 milliárd forintra emelkednek. Az állam működési funkcióira, saját magára lényegesen többet költhet, 12 százalékkal, azaz 340 milliárd forinttal 3133 milliárd forintra nőnek ezek a kiadások. Az egyetlen csökkenő tétel az államadósság kezelése után fizetendő 7 százalékos csökkenés, mert az államnak egyre kisebb kamatkiadást kell fizetnie. A kamatcsökkenés-ből adódóan több mint 500 milliárd forinttal kevesebbet kell fizetni az adósságok után, mint 2015-ben.
Itt kell megemlíteni, hogy Matolcsy György szerint az elmúlt években az általa sikerként megfogalmazott növekedési fordulat legfontosabb rejtett forrása a forint árfolyamának gyengítése volt. Az MNB elnöke szerint 10 százalékos forintleértékelődés 0,5-0,8 százalékkal emelheti a magyar GDP szintjét. Emiatt mesterségesen mintegy 20 százalékkal gyengítették a forintot a korábbi árfolyamhoz képest, ami azt eredményezte, hogy a korábban devizában eladósodott háztartások súlyos terhet kaptak a nyakukba, s ezzel családok százezreit hozták sokszor reménytelen helyzetbe.
A gazdasági növekedést jövőre is az ismét felpörgő uniós támogatások és a kormányzati beruházások segíthetik. Az állam 2017-ben közel 1165 milliárdot költ infrastrukturális fejlesztésekre, közlekedésre, sportlétesítményekre, ami meghaladja a GDP 3 százalékát.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadásai tükrözik legjobban a választási költekezést. A minisztérium 321,7 milliárddal költhet többet. A kiemelt közúti projektekre 279 milliárd forint jut, ez 119 milliárddal magasabb az idei keretnél. 10 milliárdból kezdik meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának előkészítését, amely az ország legpazarlóbb vasúti beruházásának ígérkezik, ráadásul a létjogosultsága is megkérdőjelezhető. A fővárosi közlekedési beruházásokra 9,1 milliárd, a Hungaroring Zrt. támogatására 13,1 milliárd jut, a 2017-es úszó-vb-re az eddig elköltött tízmilliárdokon túl további 14 milliárdot különítettek el, s folytatódik a stadionfejlesztési program is 64,6 milliárd forint értékben. Jövőre, a választások közeledtével, a kormány a modern városok programra 153 milliárd forintot költhet el.
A 27 százalékos áfa az OECD-tagállamok közül a legmagasabb, de az adóbeszedés hatékonysága jóval az elvárt szint alatt van, köszönhetően az adóelkerüléseknek. Az Európai Bizottság számítása szerint az áfarés 24 százalékos, ez 9 százalékponttal magasabb, mint az EU-s átlag. Más szóval: egy esetleg 19 százalékos áfakulcs bevezetésével ugyanaz a bevétel lenne elérhető. A kormány csalásellenes intézkedések meghozatalával támogatja az áfabeszedést, különösen az online kasszák kötelezővé tételével. Ennek megvolt már a hatása, 0,6 százalékponttal nőtt az áfabevétel GDP-hez viszonyított aránya. A kormány tervezi, hogy egyéb szolgáltatásokra is kiterjeszti ezt a bekötési kötelezettséget. Az áfabeszedés hatékonyabbá tétele széles spektrumot kell hogy lefedjen, tekintettel arra, hogy a kétezres években a szürkegazdaság a teljes gazdaság 10-17 százalékát tette ki, és ez a szám valószínűleg azóta sem csökkent.
Az üzleti befektetések bővülése javíthatja a termelékenységnövekedést és szélesítheti a külpiaci értékesítési lehetőségeket. A gazdasági válság előtt szoros kapcsolat volt a gazdasági aktivitás és az üzleti befektetések között. Ezen a területen további növekedésre van szükség. Javítani kell az üzleti kiszámíthatóságot, csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit. Korábban a finanszírozási források is kiapadtak, köszönhetően annak, hogy a bankszektor megszigorította a hitelezés feltételeit. Ez leginkább a hazai kkv-szektorra volt hatással, ugyanis a multik továbbra is a nemzetközi pénzpiac nyújtotta szolgáltatásokat tudták igénybe venni. A Növekedési Alap eredményezett néhány új befektetést, de sok esetben a már meglévő, rosszabb feltételű hitelek törlesztésére használták fel. Az egyéb finanszírozási források nem játszanak jelentős szerepet Magyarországon.
A fejlődő tőkepiacok jelenthetnék a finanszírozás egy új forrását, de ez egy lassú folyamat, mely átláthatóságot, megbízhatóságot, az információk összehasonlíthatóságát és a pénzügyi stabilitási problémák helyes kezelését igényli. Ugyanakkor a befektetői bizalmat meg kell erősíteni, méghozzá egy olyan keretszabályozással, ami növeli a szektor versenyképességét. A beáramló működőtőke-befektetések az üzleti befektetések felét teszik ki, de látni kell, hogy leginkább az autógyártásban érdekelt nagy német cégeknek köszönhető ez. Ennek hatása, hogy Magyarország ágazatfüggővé vált ebben a kérdésben.
Egy évvel ezelőtt a költségvetési vita során is elmondtam, hogy az Európai Bizottság milyen országspecifikus javaslatokat fogalmazott meg Magyarország részére. Az ajánlás többek között felhívta a kormány figyelmét arra, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság rendes hitelezésének helyreállítása érdekében, szüntesse meg a piaci alapú portfóliótisztítás akadályait, és csökkentse jelentősen a bankszektorban megnövelt állami tulajdonból fakadó kötelezettséggel összefüggő kockázatokat. Évek óta visszatérő javaslat, hogy mérsékelje a torzító hatású ágazati különadókat, szüntesse meg a piacra lépés indokolatlan akadályait a szolgáltatási ágazatban, ideértve a kiskereskedelmi ágazatot is; csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalókat terhelő adóéket, és ennek érdekében terelje át az adóterheket a növekedésre nézve kevésbé torzító területekre; folytassa az adócsalás elleni küzdelmet, fejlessze tovább a korrupció elleni küzdelem kereteit; erősítse meg a közbeszerzési rendszer versenyt ösztönző és az átláthatóságot előmozdító struktúráit, amely, ismervén a hazai közbeszerzési eljárások tapasztalatait, különösen fontos. Ezeken a területeken azóta sem történt előrelépés, s az idei költségvetés sem veszi figyelembe a megfogalmazott ajánlásokat.
Összességében elmondható, hogy a jövő évi költségvetés nagyon optimista számokkal számol. Azonban azzal, hogy százmilliárdokat költenek el felesleges, indokolatlan beruházásokra, az azt követő években a szerkezetileg amúgy is gyenge lábakon álló gazdasági növekedés jelentősen mérséklődni fog. Így a fenntartható növekedés nincs megalapozva, és könnyen lehet, hogy a 2017-re tervezett 3,1 százalékos növekedés sem fog teljesülni. Egyértelműen látszik, hogy ezzel a költségvetéssel már a 2018-as választásokra készülnek. A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot az MSZP-frakció az elmondottak miatt nem tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
