VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti ciklus harmadik költségvetési javaslata fekszik most önök előtt, a 2014-2018 közötti ciklusról beszélek, amely, azt gondolom, a korábbi költségvetésektől némiképpen eltérő kiindulóponttal és eltérő célokkal rendelkezik. Azt is mondhatom, hogy egy új fejezet és új távlat nyílik meg a magyar gazdaságpolitikában. Hiszen gondoljunk csak egy percre abba bele, hogy milyen helyzetben kell megterveznünk és megalkotnunk most ezt a költségvetést: növekszik a gazdaság, évtizedek adósságát csökkentjük évről évre, alig van infláció, emelkedik a minimálbér és az átlagbér, emelkednek a nyugdíjak, stabil a fizetőeszköz, és 25 éve nem dolgoztak ennyien az országban, mint most, 2016-ban.
Tisztelt Ház! Kiszámíthatóság és biztonság: ez jellemzi a 2017-es költségvetésitörvényjavaslatot, amely az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. Az elmúlt évek kiemelkedően jó gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy 2017-re is stabil költségvetést tervezhessünk, amely biztosítja, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre. A 2017-es költségvetés tervezésekor a polgári berendezkedés alapgondolata volt az egyik legfontosabb szempont, az önök előtt fekvő törvényjavaslat másik lényeges eleme, hogy biztonságot nyújtson a családok számára.
A kormány gazdaságpolitikája folytatja azt az utat, amelyet a stabilitás és a kiszámíthatóság övez. Új eszközök alkalmazásával támogatja a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, elkötelezett az államadósság további csökkentése mellett, illetve a brut-tó-hazaitermék-arányos költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatti tartása mellett intézkedéseivel a foglalkoztatás bővítését, a versenyképesség javítását és a családok megerősítését szolgálja.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetés új szerkezetben készült, az eddigiektől eltérően három területre tagozódik: a hazai működési, valamint a hazai fejlesztési kiadások és bevételek, illetve az uniós fejlesztési kiadások és bevételek elkülönítve jelennek meg ebben a dokumentumban.
A jövő évi költségvetés egyik célkitűzése, hogy az állam hiány nélkül működjön, azaz csak annyit fordítsunk az állam működtetésére, amennyit az állam a bevételekből fedezni tud. Kizárólag a fejlesztések és a beruházások finanszírozása érdekében jelent meg a deficit, a hiány. Ezért a jövő évi költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos, uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal.
Hadd tegyem hozzá, hogy ebben teljes nézetazonosság van az Európai Bizottsággal és más nemzetközi intézményekkel; most már jó másfél éve az a korábban szokatlan helyzet állt elő, hogy ezekkel az intézményekkel azonosan ítéljük meg a magyar gazdaság kilátásait. Az Európai Bizottság a legutóbbi tavaszi országjelentésében például ugyanúgy 2,5 százalékra gondolja az idei növekedésünket, és ugyanúgy 3 százalék körül a 2017-est.
Tisztelt Ház! A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény előírásainak megfelelően 71,9 százalékra csökken az adósságmutató, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016. évinél.
(8.10)
Itt megint egy zárójeles megjegyzést hadd tegyek: az a vita, amely jelenleg folyik az Eurostattal, az Európai Unió statisztikai hivatalával, hogy különböző pénzintézetek működését hogyan számoljuk el, egyelőre nem befolyásolt bennünket. Ezt a szakmai vitát le kell folytatnunk az illetékes intézményekkel, utána kell ennek a számait, ha szükséges, átvezetni.
Tisztelt Ház! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat az elmúlt évekhez hasonlóan konzervatív módon készült. Az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintos, illetve az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata 110 milliárd forintos összeggel áll rendelkezésre. A tartalékok rendszerét pedig tovább erősíti a költségvetési fejezetenként megképzett stabilitási tartalék. Ez összesen 35 milliárd forintos összegben került meghatározásra. Ezeket a fejezeti tartalékokat akkor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelő módon alakulnak.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a 2017. évi költségvetési javaslat bemutatását a makrogazdasági helyzetképpel kezdjem. A kormány felelősségteljes gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarország 2013 óta évről évre kiemelkedő gazdasági teljesítményt tud felmutatni. A kedvező fiskális és reálgazdasági folyamatok eredményeként 2014-ben 3,7 százalékkal, tavaly pedig 2,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. A bővülés nemcsak dinamikus, hanem kiegyensúlyozottnak és fenntarthatónak is tekinthető. Ez azt jelenti, hogy a kedvező tendenciák hátterében nem egy újbóli eladósodási hullám áll, hiszen az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakulnak. Ezt egyértelműen tükrözi, hogy 2015-ben a külkereskedelmi egyenleg meghaladta a 8 milliárd eurót, illetve az államháztartás hiánya is jóval alacsonyabb volt a 3 százalékos uniós mértéknél. Az előrejelzések szerint ezek a folyamatok továbbra is fennmaradnak, ami elsősorban a tartósan magas növekedésnek köszönhető.
A pozitív gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is kedvező folyamatok alakultak ki, reméljük, hogy ezek fenn is maradnak, sőt még erősödhetnek is, hiszen a gazdaságilag aktívak és a munkába állók száma egyaránt emelkedni fog a következő évben is. Ennek köszönhetően a foglalkoztatottak száma tovább növekszik, és a munkanélküliségi ráta 5 százalék körüli szinten mérséklődik 2017-ben. Csak emlékeztetnék rá, hogy 2010-ben 11,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, most már elértük a 6 százalékos szintet, és ez reményeink szerint folytatódni fog a következő évben is.
Jövőre az export mellett a belső kereslet is markánsan támogatja a gazdaság erősödését, a fogyasztás dinamikus növekedését. A devizahitelek kivezetésével a lakosság megszabadult az árfolyamkockázattól, így a háztartások helyzete stabilizálódott, ami a fogyasztást egyre inkább támogatja. Itt csak két számot hadd mondjak önöknek, képviselőtársaim! A lakossági hitelek több mint 70 százaléka volt devizaalapú 2010-ben. Most ez 1 százalékra csökkent, tehát most már csak azok a legelszántabbak tartanak devizahitelt a háztartásban, akiknek valószínűleg devizában is van a jövedelmük.
A hazai munkaerőpiacon tapasztalható kedvező folyamatok mellett a kormány különböző intézkedéseivel is jelentős mértékben támogatja a fogyasztás bővülését, számos termék és szolgáltatás áfája csökken, a közszférában dolgozókat folytatódó és újonnan induló életpályamodellek és bérintézkedések érintik. A fogyasztás mellett a beruházások is növekednek jövőre. A családi otthonteremtési kedvezmény felfutása a lakások áfájának 2016-os csökkentése mellett jelentős növekedést, lökést ad majd a lakáspiacnak, különösen 2017-ben és 2018-ban. A minden korábbinál hatékonyabb uniósforrás-felhasználás pedig a gazdaságélénkítésre fordított összegeken keresztül a vállalkozások beruházási aktivitását segíti elő. A gazdasági növekedést támogatja mindezeken túl az alacsony inflációs környezet is. Az elmúlt években soha nem látott szintre süllyedt a fogyasztói árindex, ennek figyelembevételével 2016-ban és 2017-ben is csekély mértékű inflációval számolunk. Összegezve az eddig elhangzottakat, a 2017-es költségvetés tervezésekor figyelembe vett makrogazdasági prognózisban a kormány a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével számol, ami visszafogott inflációs környezettel párosul.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar családok megerősítését, adóterhei csökkentését. Ezért a 2017-es költségvetés minden eddigi eredményünk megőrzése mellett az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz. Engedjék meg, hogy ismertessem az önök előtt lévő javaslat legfontosabb intézkedéseit!
Az adócsökkentés a kormány politikájának egyik legfontosabb sarokpontja. 2017. január 1-jétől 5 százalékra csökken a legfontosabb élelmiszerekre, a friss tejre, baromfira, tojásra vonatkozó áfa mértéke, folytatva a sertéshús esetében már 2016-ban elkezdett áfacsökkentést. Szintén csökkenti a lakosság adóterheit, hogy 18 százalékra mérséklődik az éttermi szolgáltatásokra és az internet-hozzáférésre vonatkozó kulcs. Hadd tegyem hozzá, hogy reményeink szerint ezeknek a kulcsoknak a csökkentését majd 2017 után is folytatni tudjuk.
Az előző évek stabil költségvetése és kiszámítható gazdaságpolitikája lehetővé tette, hogy a kormány az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját hirdesse meg. Úgy gondoljuk, hogy a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. A jövőre 211 milliárd forintos program nemcsak ösztönzi a gazdasági növekedést, hanem olyan nemzetstratégiai fontosságú célkitűzések megvalósításához járul hozzá, mint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása és megfordítása, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartása. Az otthonteremtési program pozitív társadalmi és gazdasági hatásai hosszabb távon is érvényesülhetnek majd a születésszám növekedésével, illetve a családalapítás előtt álló fiatalok élethelyzetének javulásával. Az új otthonteremtési program egyrészt a családok otthonteremtési kedvezményét, röviden a CSOK-ot és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, másrészt a lakásértékesítési áfa csökkentését, illetve a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakításának ösztönzését jelenti.
Tisztelt Ház! Jövőre változatlanul fennmarad a munka- és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer. A jövedelmeket Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa terheli, a gyermeknevelést pedig továbbra is a családi adókedvezménnyel segíti a kormány. Mit jelent ez? A kétgyermekesek esetében 2017-ben ennek összege gyermekenként 2500 forinttal, 15 ezer forintra növekszik. Egy kétgyermekes család éves jövedelme így akár 60 ezer forinttal is emelkedhet, az intézkedés pedig éves szinten közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.
A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd forinttal, egészségügyre 167 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forinttal, kulturális tevékenységekre 66 milliárd forinttal, sport- és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal jut több, mint az idei évben, 2016-ban.
(8.20)
Az oktatási ágazatban a pedagóguséletpályamodell és előmeneteli rendszer kiteljesítéséhez, az állami fenntartású köznevelési intézmények és a szakképző centrumok kiegyensúlyozott feladatellátásához, valamint infrastruktúra-fejlesztéséhez, továbbá a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók bérrendezéséhez, illetve a doktori képzésben részt vevők ösztöndíjának emelkedő összegéhez, valamint a felsőoktatás színvonalát javító beruházásokhoz biztosítjuk a szükséges forrásokat. Ahogy említettem is önöknek, ez plusz 270 milliárd forint 2017-ben.
A kormány az ingyenes tankönyvellátás további kiterjesztésével még inkább támogatja a rászoruló családokat. 2017-re már minden alsó tagozatos iskolás és a felső tagozat ötödik évfolyamán tanulók juthatnak majd ingyen tankönyvhöz. A hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházi jogi személyeket a tanulólétszámhoz igazított ingyenes tankönyvellátás továbbra is megilleti, ami a 2016-17. évi tanévtől immár az összes alapfokú oktatási évfolyamon tanuló diáknak jár.
2015. szeptember 1-jétől jelentősen bővült a bölcsődei és óvodai intézményekben a térítésmentes étkeztetés lehetősége, továbbá 2016-tól a kormány már az összes szünidőben biztosítja a rászoruló gyermekek étkeztetését, így naponta juthatnak meleg ételhez. Ezek az intézkedések tovább csökkentik a családok gyermekneveléssel összefüggő terheit, valamint hozzájárulnak a jövő generációjának egészséges fejlődéséhez. Tisztelt Ház! A kormány tehát elkötelezett a gyermekek megfelelő ellátása iránt.
Általános kormányzati célkitűzés, hogy minden magyar ember, aki akar és képes rá, a munkájáért kapott fizetéséből tudjon megélni. Foglalkoztatáspolitikánk elsődleges célja a „segély helyett munkát” elv érvényre juttatása, a foglalkoztatás nagymértékű bővítésével párhuzamosan. A segélyezési rendszer átalakításának köszönhetően egyre kevesebben szorulnak szociális pénzbeli ellátásra. A foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő iránya a jövőben, hogy megteremtse a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetet. A kormány több intézkedéssel azt kívánja elérni, hogy az álláskeresők ne ragadjanak bele a közfoglalkoztatásba, hanem minél nagyobb számban tudjanak munkát vállalni a versenyszférában, amit állami támogatással segítünk elő. 2017-ben tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések is. A kormány az életpályamodellek és a béremelések segítségével biztosítja a munkavállalók számára a kiszámíthatóságot. A 2015 júliusától átlagosan 30 százalékos emeléssel induló, majd 2016-ban 5 százalékos újra megemelt fegyveres és rendvédelmi életpályamodell keretében 2017-től további 5 százalékkal nő a katonák és a rendőrök bére. 2017-ben az összesen 40 százalékos emelés fedezetéül 139,3 milliárd forintot biztosít a költségvetés.
2016 júliusától kezdődik az állami tisztviselői életpályamodell, első körben a járási, majd 2017. január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál foglalkoztatottak esetében. 2017-ben ehhez 42,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős életpályát vezet be a kormány, aminek 27,5 milliárd forintos fedezetét szintén tartalmazza a jövő évi költségvetési törvényjavaslat. Bérfejlesztésben részesülnek továbbá az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban dolgozók, valamint folytatódik a pedagógusok béremelése az életpályamodellben foglaltak szerint. Az előbbi esetében, az egészségügy, a szociális szféra és a kulturális ágazat esetében a béregyeztetések még nem zárultak le, így pontos számot nem tudok mondani, a fedezet azonban, hangsúlyoznom kell, rendelkezésre áll ehhez az életpályamodellhez, életpálya-felzárkóztatáshoz.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a jövőben is kiemelten kezeli az uniós támogatások felhasználását. A 2014-20-as időszak rendelkezésre álló támogatásainak több mint a felét 2016-ban hirdetjük meg, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017. év elejétől lehet majd pályázni. Kiemelt cél, hogy a fejlesztési források a kedvezményezettek számára minél hamarabb elérhetővé váljanak. Ennek köszönhetően a támogatások legnagyobb részét már 2018 végére felhasználhatják a kedvezményezettek, elkerülve azt a korábbi gyakorlatot, miszerint a források jelentős részének kifizetésére csak az uniós pénzügyi időszak végén kerülhetett sor.
Ismeretes, hogy a kormány a fejlesztési források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fordítja. Az uniós források és az ehhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás összegei továbbra is jelentős mértékben járulnak majd hozzá az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika fejlesztéséhez, de a közlekedési, környezetvédelmi, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül hazai forrásból további 1600 milliárd forintot tervezünk a fejlesztések támogatására fordítani.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A következőkben a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok gazdálkodási helyzetéről ejtenék pár szót. A közszféra működésével kapcsolatban a bürokráciacsökkentés elsődleges kormányzati célja a jó állam koncepciója mentén a közigazgatás szolgáltatói jellegének megerősítése, az intézményi hatékonyság növelése. Ez főként az ügyintézés egyszerűbbé válását, valamint a hivatali határidők és költségek csökkentését jelenti. A központi hivatalok és a háttérintézmények racionalizálása során a fentiek maximális figyelembevételével kell átgondolni az átalakítás különféle irányait és módjait, valamint ennek megfelelően teszünk javaslatot személyi juttatásokra és az ehhez kapcsolódó járulékokra, valamint azok csökkentésére. Mindezekből közel 32 milliárd forint megtakarítással számol a költségvetési törvényjavaslat, amit az érintett költségvetési szervek befizetési kötelezettségének előírásával kívánunk érvényesíteni.
Az önkormányzatok finanszírozása tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek között többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések jelennek meg. A kormány 2013-ban megteremtette a hatékony feladatszervezés lehetőségét, újragondolva az állami és önkormányzati feladatmegosztást. Ezzel párhuzamosan az állam maradéktalanul átvállalta a helyi önkormányzatok elmúlt évtizedekben felhalmozott adósságállományát.
A helyi önkormányzatok finanszírozásának jövő évi legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás. Ennek érdekében a feladatokhoz kötött támogatási rendszer fenntartása, valamint a működési hiány nélküli gazdálkodás feltételeinek megteremtése a feladatunk. Kiemelt figyelmet fordítunk továbbra is a felzárkózásra szoruló településekre, ugyanakkor üdvözlendő, hogy összességében az önkormányzatok egyre több saját bevétellel rendelkeznek a kedvező gazdasági helyzetnek köszönhetően.
2017-ben a központi források olyan területeken koncentrálódhatnak, mint például a szülők munkavállalását elősegítő kisgyermekellátó intézményrendszer támogatása, vagy a szociális ágazatot érintő bérrendezések. Ahhoz, hogy a következő évek, évtizedek eredményesek legyenek, továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal generáció megfelelő nevelésére, gondozására, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg.
Elsőként szólnék e tekintetben a gyermekétkeztetésről, amire a kormány kiemelt figyelmet fordít. Ezen a területen példaértékű a költségvetési források emelése, az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés kiterjesztése, az egészséges táplálkozás elterjesztését szolgáló szabályozás életre hívása. Jövőre pedig még több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására, a szünidei étkeztetés 2016. évi eredeti előirányzata ugyanis csaknem 2,2 milliárd forinttal emelkedik.
Hangsúlyozni szeretném még, hogy a kormány családpolitikájával összhangban 2017-ben a gyermekek napközbeni ellátása strukturálisan átalakul. Ez azt jelenti, hogy már a kisebb településeken is kötelező lesz biztosítani a kisgyermekek napközbeni ellátását, amennyiben arra igény mutatkozik. A bölcsődék, minibölcsődék családi bölcsődévé alakításához jelentős uniós források állnak rendelkezésre, emellett a költségvetés többletforrást biztosít az új intézmények fenntartásához, ideértve akár a munkahelyi bölcsődéket is. Szeretném csak itt hangsúlyozni, hogy erre körülbelül egy 80 milliárd forintos összeg van, tehát jelentős férőhelybővítést látunk megvalósíthatónak az önkormányzatok együttműködésével.
(8.30)
Ki szeretném emelni, hogy a 2016. évtől a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők már a pedagógus-életpályamodellhez tartoznak. A kormány ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy azok munkáját is elismerje, akiknek évtizedekkel ezelőtt még nem volt lehetőségük a felsőoktatásban tanulni, így jövőre a bölcsődei dajkák bérrendezése is megkezdődik.
Tisztelt Ház! Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül közel 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forint támogatást biztosít.
A 2017. évi költségvetés szerves része a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának, a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapnak a gazdálkodása. Engedjék meg, most erről szóljak néhány szót!
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének egyensúlya 2017-ben is biztosított. Az alap bevételei döntően két forrásból származnak, a szociális hozzájárulási adónak az alapra jutó részéből és a biztosítotti járulékok befizetéséből. A költségvetés hozzájárulására az alap ellátási kiadásainak teljesítéséhez 2017-ben sem lesz szükség. Az alap bevételei teljes mértékben fedezik majd az előirányzott kiadásokat. Ugye, ez az elmúlt évtizedekben ritkán volt így, most már az elmúlt évek után nyugodtan mondhatom, hogy ráálltunk arra a működésre, hogy ez a Nyugdíjbiztosítási Alap hiány nélkül tudjon működni.
Azt is hangsúlyoznom kell, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. Ennek megfelelően az ellátások 2017 januárjában a költségvetésben prognosztizált fogyasztóiár-növe-ke-dés-sel megegyező mértékben nőnek. A nyugdíjak összegének emelése mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelent a nyugdíjasoknak, hiszen a legfontosabb élelmiszerekből a nyugdíjasok többet fogyasztanak, így az árak csökkenése számukra akár újabb rezsicsökkentéssel ér fel. Az öregséginyugdíj-ellátások mellett a kormány 2017-ben is megkülönböztetett figyelmet szentel a nők családban betöltött szerepének, és biztosítja a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők számára a korhatár alatti ellátás igénybevételét és annak fedezetét.
Tisztelt Ház! A kormány tiszteli az idős kor méltóságát, ennek köszönhetően folyamatosan csökken azoknak az idős embereknek a száma, akik nehéz körülmények között élnek. Ezeknek a személyeknek azonban 2017-ben is lehetősége lesz a méltányossági nyugdíj megállapítására.
Az Egészségbiztosítási Alap 2017. évi költségvetésénél a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltunk, itt is szintén ugyanúgy, mint a nyugdíjalapnál, az előző évekhez hasonlóan. Az alap bevételeinek nagy részét, 74 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, a fennmaradó részt pedig a költségvetési hozzájárulások és egyéb bevételek adják.
Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások. A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági rehabilitációs ellátások jelentik. Ezen túl meghatározó nagyságrendet képviselnek a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak, valamint a táppénz kiadásai.
A természetbeni ellátások közül a legjelentősebb kiadást a gyógyító- megelőző ellátás adja. Az idei évhez viszonyítva az erre a célra felhasználható többletforrás összege 40,4 milliárd forint, amely többek között az alapellátás és a népegészségügy fejlesztésére, az egészségügyi intézmények finanszírozási színvonalának javítására, a nagy értékű, tételes elszámolású gyógyszerek pótlására, a többletkapacitások befogadására, valamint egyéb finanszírozási többletekre szolgál. Az előirányzat további 17 milliárd forint összegű növekedését a költségvetés szerkezeti változása, valamint a gyógyszertámogatás terhére történt átcsoportosítás indokolja.
Az előzőeken túl 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetének egészségügyi ágazata további, mintegy 24 milliárd forint többletet tartalmaz; többek között a rezidensrendszer és -ösztöndíj változására, az egészségügyi ágazati ösztön-ző-rendszer bevezetésére, a mentőszolgálat munkaruhacseréjére, valamint egyes projektek keretében az ellátási színvonal és az életminőség javítására, a fővárosi ellátórendszer fejlesztésére. Az egészségügyi ágazatban foglalkoztatott szakdolgozók és orvosok jövedelmi helyzetének javításához, a megvalósuló béremeléshez a költségvetés központi céltartalékában biztosított fedezetet.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat kidolgozása során a stabilitás megőrzését, az államadósság csökkenő pályán tartását, az alacsony államháztartási hiányt, valamint a bővülő foglalkoztatást és a növekvő gazdasági teljesítményt vette alapul a kormány.
A hatályos jogszabályoknak megfelelően a dokumentumról a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is kialakíthatta álláspontját. A tanács a törvényjavaslat tervezett hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely indokolná a javaslattal szembeni egyet nem értését.
A Költségvetési Tanács véleményében megállapította, hogy a kitűzött 2,4 százalékos államháztartási hiánycél megfelel az Európai Unió fiskális szabályainak és a stabilitási törvényben foglaltaknak. Ugyanakkor szükségesnek tartotta azt is, hogy az Országvédelmi Alap előirányzatának megemelése történjen meg, melyet a kormány elfogadott, így a benyújtott törvényjavaslatban már magasabb összeget szerepeltet ezen a soron. A Számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a tervezetre, illetve csak néhány pontot érintően fogalmazott meg észrevételt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat ellenőrzése során végzett munkájukért.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a polgári kormány sikeresen kivezette Magyarországot a válságból, a gazdaságilag nehéz idők véget értek hazánkban, és beköszönthetett a tartós növekedés időszaka. Még számos teendő áll előttünk a polgári Magyarország hosszú távú megszilárdítása érdekében, ezt szolgálja a 2017. évi költségvetés is.
Kérem ezért önöket, hogy a 2017. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni, elfogadni és lehetőség szerint támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
