BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint az irányelveknek való megfelelést, az átültetést szolgálja a törvényjavaslat. Önálló törvényi szabályozásról van szó, amely a közös jogkezelésre vonatkozó területet lefedi majd a ma hatályos és most a szerzői jogról szóló törvényben található rendelkezések helyett. Ez az új törvény néhány paragrafus kivételével a kihirdetést követő 31. napon már hatályba is lép.
(22.10)
Érdemes röviden összefoglalni, hogy mik is azok a közös jogkezelő szervezetek. A felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése közös jogkezelő szervezetek útján történhet. E szervek feladata, hogy az általuk képviselt jogosultak műveinek vagy teljesítményeinek felhasználását engedélyezzék, a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeit meghatározzák, figyelemmel kísérjék a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, a jogdíjakat beszedjék, felosszák vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadják, továbbá, hogy fellépjenek a szerzői vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben. Az új törvény megalkotása tehát egy jelentős lépés a szerzői jogi védelem területén.
Tisztelt Képviselőtársak! Ha igaz, hogy egy jelentős szabályozásról tárgyal most a tisztelt Ház, akkor az a kérdés merül fel, hogy ezt a törvényjavaslat előkészítője miért nem vette komolyan. A törvényjavaslat tervezetét 2016. március 18-a és 23-a között bocsátották egyeztetésre a kormányzati honlapon.
Az előterjesztés mellett a szaktárca egy semmitmondó előzetes hatásvizsgálati lapot tett közzé; mondhatjuk azt egyszerűen, hogy nagy kár. Érdekes lenne tudni például, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működési feltételeit is biztosító díjak és a felügyeleti díjak miként alakulnak majd, mibe kerül a közvetlen elektronikus kapcsolattartás, miként hat az új szabályozás a piaci szereplőkre. E hatások ismerete nélkül csak idomított szavazógépek hajlandók támogatni egy új, a szakma egészét átalakító javaslatot.
A törvényjavaslatot 2016. május 4-én nyújtották be az Országgyűlésnek. Mindaddig nem került sor a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 11. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére. A jogszabály előkészítésért felelős minisztert a közzétett tervezet kapcsán ugyanis válaszadási kötelezettség nem terheli, de a beérkezett vélemények mérlegelése után azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzé kell tenni. Ez elmaradt. Meglehetősen furcsa, hogy éppen a jogalkotásért felelős miniszter nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek.
Semmiféle ismeretünk nincs arról, hogy a tervezetet a bíróság, az adatvédelmi hatóság látta-e, véleményezte-e. Ez különösen azért nem mellékes, mert egy új törvényi szabályozásról van szó, és a javaslatnak bírósági eljárási fejezete és adatkezelési szabályrendszere is van.
Tisztelt Államtitkár Úr! Nem ad magyarázatot a törvényjavaslat indoklása arra sem, hogy ha a szabályozás alapjául szolgáló irányelvet 2016. április 10-ig kellett átültetni, akkor miért csak most került sor a törvényjavaslat benyújtására. Feltehetően azért, mert az Országgyűléshez történő beterjesztést megelőzően komoly szakmai viták lehettek. Ma az SZTNH honlapján kilenc egyesület, közös jogkezelő szervezet szerepel nyilvántartásba vett szervezetként. Kérdés, hogy közöttük volt-e szakmai egyetértés a mostani szabályozást illetően.
Tisztelt Országgyűlés! A kérdés nem véletlen. Az igazságügyi tárca 2011. november 5-én benyújtott T/4859. számú törvényjavaslata nagy terjedelemben módosította a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvényeket. Az a törvény újraszabályozta a közös jogkezelőkre vonatkozó joganyagokat, így többek között megszüntette azt a korlátozást, mely szerint ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan jogosultságának a kezelésére csak egy egyesület vehető nyilvántartásba. Ez a közös jogkezelés jogi monopóliumának megszüntetését oldotta meg, egyébként nagyon helyesen.
Nem megnyugtató, hogy a javaslat most bevezeti a reprezentatív közös jogkezelő szervezeti formát, amely kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólagosan jár el. A gyanúra az ad okot, hogy a javaslat szövege alapján kifejezetten szubjektív, így nem megengedhető az, hogy reprezentatív közös jogkezelővé az a szervezet válhat a követelményeket egyébként teljesítők közül, amely az előírt feltételeket összességében a legjobban meg tudja valósítani - 35. §.
Az az irányelv, amelynek átültetése lenne a javaslat célja - a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belő piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló parlamenti és tanácsi irányelv -, nem tartalmaz speciális szabályozást a reprezentatív közös jogkezelő szervezetekre. Emellett a szabályozás elveit meghatározó rendelkezéseiben abból indul ki, hogy egy olyan belső piacon, ahol a verseny nem torzult, az innováció és a szellemi alkotás védelme ösztönzi az innovatív szolgáltatásokba és termékekbe történő befektetést is. Nem alaptalan a gyanakvás, amely szerint Magyarországon a közös jogkezelés területén sem lehetünk biztosak a tiszta piaci verseny megvalósulásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint a közös jogkezelő szervezet a jogdíjbevételének meghatározott részét, valamint a tagdíjakból és a közös jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét a törvényben foglalt feltételekkel a jogosultak közösségi, különösen szociális és kulturális céljaira felhasználhatja.
A rádió- és a televíziószervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá a filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető díjból, továbbá abból a díjból, ami abból származik a szerzőnek és a kiadónak, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón többszöröznek, magáncélból másolnak, a kezelési költséggel csökkenteni kell, és 25 százalékát ennek a díjnak kulturális célokra kell felhasználni.
A közös jogkezelő szervezet a Nemzeti Kulturális Alap számára történő átadással használhatja fel bevételét kulturális célokra. Gyakorlatilag tehát az NKA diszkrecionális jogköre, hogy ezt a pénzt hogyan osztja el. Ez az elosztás nem átlátható, így nem is támogatható.
Tisztelt Ház! A javaslat a benne szabályozott hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait, a Ket.-et rendeli alkalmazni néhány kivétel mellett. Ez megért volna még egy kis gondolkodást, hiszen az igazságügyi tárca a közigazgatási eljárások keretszabályait tartalmazó, általános közigazgatási rendtartás benyújtását tervezi az Országgyűléshez. Egyáltalán nem hiányoljuk a hatósági eljárási szabályok újabb rombolását célzó javaslatot, de a felelős miniszternek legalább számolni kell ezzel.
A hatósági döntések kapcsán kérdések is felmerülnek. Egy közös jogkezelő tevékenységgel összefüggő hatósági eljárás tartalmi különbözősége valóban indokol-e az általánostól eltérő jogorvoslati szabályokat? A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben az SZTNH döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak sem. Legalább az ügyészi felhívás megengedésének vagy legalább ez elleni érvelésnek helye lett volna, hiszen az SZTNH nemcsak nyilvántartásba-vételi, hanem engedélyezési és más eljárásokat is folytat.
Az ügyészi felhívás szerepe pedig az, hogy az ügyész a közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legalább egy éven belül kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig, követelés biztosítását vagy dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, míg ez az állapot fennáll, felhívással él a törvénysértés megszüntetése érdekében.
(22.20)
Nem megnyugtató számunkra a javaslatban szereplő eljárási díjak szabályozása. Még ma is az a gyakorlat ugyanis, hogy a miniszternek igazgatási szolgáltatási díj megállapítására adott rendeletalkotási felhatalmazás nem teljesül. Ezeknek a rendeleteknek a hiányát a szellemi alkotásokra vonatkozó legutóbbi törvénymódosításkor is jeleztük.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat alapján elfogadott törvény rendelkezéseinek 90 százaléka a kihirdetést követő 31. napon hatályba lép. A kormány 14 tárgykörben kap rendeletalkotási felhatalmazást, az igazságügyi miniszternek a törvény hatálybalépésének időpontjára az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és az SZTNH felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint az SZTNH elnöke véleményének kikérésével kell díjrendeletet alkotnia. Nagyon is megfontolandó, hogy - ha már késlekedtek a beterjesztéssel - most hosszabb időt kellett volna adni a törvény végrehajtására való felkészülésre.
Mi úgy látjuk, hogy az esetleg helyes, szakmailag megalapozott rendelkezések és a jogharmonizációs kötelezettség ellenére nem lehet abban bízni, hogy kivételesen politikailag és önös érdekből nem motivált törvényjavaslatot nyújtott be a kormány. Nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a kormány és az igazságügyért felelős miniszter időben és koherensen alkotja meg a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket. Nem lehetünk biztosak abban sem - hiszen nem zajlott vita a nyilvánosság előtt -, hogy mértékadó szakmai vélemények alapos mérlegelése után került a Ház elé ez a törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Abban egészen biztosak vagyunk az általam ismertetett előzmények alapján, hogy a törvényjavaslat nem támogatható, hacsak a szavazásra bocsátásig nyilvánosan és alaposan meg nem győz a szaktárca és a szakmai közvélemény arról bennünket, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat jó, hasznos, elfogulatlan, hasznosan elfogulatlan, és nem torzítja a piaci versenyt.
Köszönöm a figyelmüket, és köszönöm, hogy meghallgattak. Köszönöm, elnök úr.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
