BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szakács képviselő úr a tegnapi vitát idézte fel. Engedjék meg, hogy visszatérjek azokra a kérdésekre, amelyek tegnap is felmerültek, és amelyeket ismét megemlített képviselő úr!
Én azt gondolom, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat megvitatásakor valóban érdemes megnézni azt, hogy a költségvetés számai, a makrogazdasági prognózisai helytállóak-e, várhatóan kiállják-e az idő próbáját vagy sem. Azon túl, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát visszaigazolta az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács, a hazai és nemzetközi elemző intézetek egyöntetűen úgy látják, hogy azok a főbb számok, amelyeken a jövő évi költségvetés tervezete alapul, reálisak. Gondolok itt akár a 3 százalék körüli növekedésre, akár az érdemben 3 százalék alatti hiányra.
Abban képviselő úrnak kétségtelen igaza van, hogy a kormányzati tisztviselők, az országgyűlési képviselők sem látják azt, hogy 2017. szeptember 26-án milyen lesz az olaj árfolyama. Prognózisok ugyanakkor vannak, és a mindenképpen beazonosítható kockázatokra a költségvetés tartalékokat tud képezni. Ezt teszi a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat is azzal, hogy egy korábbi tárgyaláson… - és a költségvetést meghatározó adószabályok, a költségvetést meghatározó egyéb törvények már az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén, június közepén elfogadásra kerülhetnek, a stabilitást, a kiszámíthatóságot tudja erősíteni a magyar Országgyűlés. Ezt a gyakorlatot visszaigazolta az előző évi gyakorlat is; hogyha képviselő úr megnézi a hazai és nemzetközi elemző intézetek, hivatalos szervek véleményét a 2016-os költségvetésről, akkor erényként fogja visszaigazolni azt, erényként fogja látni a véleményekben azt, hogy korábban született meg a költségvetés.
Az említett kockázatokra pedig a költségvetés egy megnövelt tartalékrendszerrel készül. Történt ez így a 2016. évi költségvetésben, és ugyanígy történik ez a ’17. évi költségvetésben is, összesen mintegy 200 milliárd forint, 200 milliárd forintot meghaladó összeg az, amit tartalékként a költségvetési törvény tervezete tartalmaz az előre nem látható kockázatokra.
No, hogyha abból indulunk ki, hogy a költségvetés számai a kormánytól független szervezetek értékítélete alapján megalapozottak, akkor valóban érdemes megnézni azt, hogy a költségvetés makrogazdasági számain belül az egyének számára mit hoz, mit hozhat a jövő évi költségvetés.
Először is azt kell elmondjam, ha megéri-e Magyarországon élni, ha abból a perspektívából nézzük a kérdést, hogy az elmúlt években történt-e gazdasági és bérfelzárkózás Európa centrumához, akkor azt tudom mondani, hogy igen, az elmúlt években a magyar gazdaság növekedése nagyobb volt, mint az európai uniós átlag, és a bérfelzárkózás is nagyobb volt, mint az európai uniós bérek átlagos növekedési üteme.
(8.30)
Azzal kalkulálunk, hogy ez a folyamat 2017-ben is fennmarad. Tehát kétségtelen, hogy néhány év alatt a magyar gazdaság Európa centrumától való fejlettségbeli különbségét nem lehet lenullázni, de a felzárkózás az elmúlt években tetten érhető volt, és ezzel számolunk 2017-ben is. A béreket illetően hadd mondjak néhány számot! A nettó - hangsúlyozom, a nettó - átlagkeresetek növekedése 2015-ben 4,2 százalékos volt, érdemben magasabb, mint a gazdasági növekedés, a 2016-os prognózis 5,6 százalék, szintén jóval magasabb, mint a gazdasági növekedés, és a 2017-es előrejelzés 5,1 százalék. Tehát, ha a képviselő úr azt keresi, hogy a gazdasági növekedés meg tud-e valósulni, és ennek a pozitívumait a magyar családok, a magyar lakosság érzékeli-e, akkor azt tudom mondani, hogy igen, az előttünk lévő költségvetési javaslat alapján a felzárkózás és a gazdasági növekedés pozitív hatásainak mindenki általi megtapasztalása egy reális forgatókönyv.
Van-e pénz a költségvetésben a közszférában dolgozók béremelésére, és a képviselő úr az egészségügyet emeli ki. Először is tisztáznom kell azt, hogy az ön által említett 167 milliárd forintnyi egészségügyi többletkiadás több helyen jelentkezik. Az Egészségbiztosítási Alap 2017. évi tervezett számai nem tartalmazzák az egészségügyi bérfejlesztés összegét, nem azért, mert a kormánynak ne lenne egyértelmű szándéka a bérek emelése, hanem azért, mert a tárgyalások folynak a béremelések összegéről, és ezért nem az E-alap költségvetésében, hanem a céltartalékok között, a Miniszterelnökség fejezetben szerepel ezen többletkiadási összeg. Itt a kormány mindössze azt tette, hogy betartotta az államháztartási törvény rendelkezését, mely értelmében, hogyha előre várható egy kiadás, de a pontos összege és leosztása még nem ismert, akkor ezen várható kiadásokra központi céltartalékot kell képezni. Ha a képviselő úr megnézi ezt az előirányzatot, akkor ott egy 180 milliárd forintos összeget fog látni. Ebben a 180 milliárd forintos összegben szerepel az egészségügy várható béremelése, a szociális ágazatban várható bérintézkedés vagy a kulturális terület bérintézkedése. Ezen túl a már korábban eldöntött bérintézkedésekre több mint 220 milliárd forint többlet szerepel a költségvetésben, például a Honvédelmi Minisztériumnál vagy a rendvédelmi szerveknél. Összesen tehát több mint 400 milliárd forint plusz bérintézkedési összeget tartalmaz a közszférában a jövő évi költségvetés tervezete.
Hiányszakmák. A képviselő úr ráirányította a figyelmet egy foglalkoztatással kapcsolatos problémára, ami, ha szabad így fogalmaznom, talán egy pozitívabb probléma. Néhány évvel ezelőtt Magyarország azon európai uniós országok közé tartozott, ahol a munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma volt. Most azzal szembesülünk, hogy számos ágazatban és számos régióban munkaerőhiány van. Azért ez mégiscsak azt mutatja, hogy a gazdaság fejlődik, mégiscsak azt mutatja, hogy az a több mint 500 ezer fős foglalkoztatási bővülés jelentős részben a versenyszférában valósult meg. Képviselő úr, ezek a tényszámok.
Ismétlem: a költségvetés tervezete az egészségügyben és az oktatásban is tartalmaz érdemi többletkiadásokat, és azon túl, hogy számos ágazat kiadási tételei növekednek, a szociális területen az ön által említett ellátásoknál semmilyen nominális csökkentésre nem kerül sor. Képviselő úr, valóban vannak olyan kiadási előirányzatok, ahol az érintettek létszámának csökkenése miatt az össz-államháztartási kiadás csökken, de az egyes ellátásoknál nincs olyan ellátási tétel, ahol a kormány az összeg csökkenését javasolná, az ellenkező példára láthatunk több konkrét intézkedést. Tehát ismét azt kell megerősítenem, hogy a jövő évi költségvetésben nincsen olyan terület, ahol az érintettek vesztesként jönnének ki a költségvetés, illetőleg a vonatkozó adó- és megalapozó törvény elfogadásából.
Kérem ezáltal, hogy a költségvetés kétségtelenül előttünk álló problémái és kihívásai mellett ezeket a pozitívumokat is lássa meg a költségvetési javaslatban, és bízom abban, hogy mindezek ismeretében a kormány szándékai talán az ellenzék részéről is legalább részben támogatásra kerülnek majd. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
