BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben Kunhalmi Ágnes képviselő asszony, úgy gondolom, egy-két olyan megállapítást, véleményt fogalmazott meg, amellyel lehet vitatkozni. Engedjék meg, hogy ezekre a folyamatokra hívjam fel a figyelmet, ahol, azt gondolom, másfajta értékítéletet is lehet adni a gazdaságpolitikai és költségvetési folyamatokról.
Az egyik állítása az volt a képviselő asszonynak, hogy a 2017. évi költségvetés olyan gazdaságpolitikára épül, amely nem biztosít tartós növekedést. Az volt az egyik állítás, hogy ideig-óráig rendelkezésre álló adók azok, amelyek stabilizálják a költségvetést, és csak az európai uniós források viszik pozitív tartományba vagy érdemi szintre a gazdaság növekedését.
(15.20)
Az adórendszert illetően azt gondolom, hogy mára kialakult egy olyan adóstruktúra, amely nemcsak a kormány szerint, nemcsak a költségvetési javaslatot véleményező Állami Számvevőszék és Költségvetési Tanács szerint, hanem a hazai és nemzetközi elemző intézetek szerint is stabil bevételeket biztosít a költségvetés számára úgy, hogy az európai uniós kritériumokat teljesíteni tudjuk. Sokszor említettem, de megint fel kell idézzem az OECD vagy az Európai Bizottság nyilvános elemzéseit, amely szerint az az adóstruktúra, amely a magyar költségvetést jellemzi, az elkövetkezendő években is biztosítja a szükséges bevételeket a közkiadásokhoz.
Ha pedig a növekedést csak az európai uniós források hajtanák, akkor kérdem én, hogy mi lenne a Görögországban, amely az európai uniós támogatások egyik legjelentősebb kedvezményezettje. Vagy 2004 után miért nem láttunk jelentős reálkonvergenciát az Európai Unió átlagához a magyar növekedést illetően, amikor is a csatlakozásunk után jelentős uniós források váltak felhasználhatóvá Magyarország számára. Azt gondolom tehát, hogy az európai uniós támogatások jelentős, de nem kizárólagos elemei a gazdasági növekedésnek.
Az említett két példa, Magyarország múltja, illetőleg a jelen folyamatai - például Görögország, de említhetném Portugáliát vagy Spanyolországot, akik jelentős nettó kedvezményezettek - azt mutatják, hogy a gazdaságpolitika minősége az, ami alapvetően befolyásolja a gazdasági növekedést. Azt gondolom tehát, hogy az eddigi tényszámok, az igen kedvező növekedési adatok 2013 után joggal mondatják azt velünk, hogy 2017-től is reális egy 3 százalék körüli gazdasági növekedéssel tervezni.
A kormány azt tette a múltban, hogy pont ezen gazdasági növekedésnek a peremfeltételeit teremtette meg olyan intézkedésekkel, amelyek újszerűek voltak. Sokszor elmondtuk, nézzünk ki Európába; az ön által is említett gazdasági válság után Európa 17 uniós tagállama vagy a közszféra bérét vagy létszámát, vagy mindkettőt csökkentette. Magyarország nem ezt tette, és ahogy Molnár Ágnes képviselő asszony már elmondta, és pontosan számokkal alátámasztva igazolta állításait, 2012-ben béremelés valósult meg.
Azért említem először az egészségügy béremelését és mondhatom a közoktatás béremelését, mert a gazdasági növekedés, ha úgy tetszik, rövid távú, azonnali javítása érdekében a növekedés feltételeinek megteremtése mellett a kormány figyelmet fordított arra, hogy a hosszabb távú növekedést alapvetően meghatározó humán tőkébe is fektessen. Éppen ezért indította el az egészségügyben, illetőleg a közoktatásban a béremelést, azért, hogy nagyobb legyen a szívó hatás, a keresleti hatás ezeken a területeken, minél többen akarjanak ezekben az ágazatokban dolgozni. El lehet persze mondani, hogy ez a béremelés kevés volt, de azt mondom, hogy az elmúlt években ez a béremelés a gazdaság teherviselő képességéhez igazodóan valósult meg, és ha az elmúlt évek gazdasági folyamatait nézzük, és összehasonlítjuk a magyar intézkedéseket néhány európai uniós ország intézkedésével, akkor épp az ellentétes utat választotta Magyarország a bérek emelésével.
Közoktatás, egészségügy. A Jobbik részéről is elhangzott, hogy nem nagyon látszódnak a többletek. Megint el kell hogy mondjam, hogy a 2012-es, ’13-as és a későbbi évek oktatási és egészségügyi pluszforrásai után a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat oktatási területen 270 milliárd forint pluszkiadásra tesz javaslatot, egészségügyi területen pedig 167 milliárd forint többletre tesz javaslatot. Nézzük akkor a gazdasági növekedést hosszabb távon valóban meghatározó humán tőke ezen két területét!
Az oktatásban azon túl, hogy pluszforrásokat biztosított az állam és kívánja ezt tenni 2017-ben is, egy nagyon jelentős strukturális átalakítás valósult meg. Kétségtelen, hogy ez nem egy egyszerű folyamat, hosszú folyamat, és vannak még teendőink, ami például a közoktatási intézményrendszer átalakítását illeti, de azt gondolom, azt mégiscsak el kell ismerni, hogy mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén az ön által is említett hosszabb távú növekedést meghatározó szempontok figyelembevételével olyan átalakítás történt, amely azt célozta, hogy a diákok valós tudással rendelkezzenek mind a közoktatás, mind a felsőoktatás területén. (Kunhalmi Ágnes: Na, ez nem sikerült!)
A közoktatásnál duális szakképzés kialakítása, felsőoktatásnál a vállalati együttműködések erősítése. Azt gondolom, hogy nem öncél az, hogy egy diák diplomával rendelkezzen. A cél az, hogy hasznosítható tudással bírjon, olyan tudással, amiből meg tud élni. (Kunhalmi Ágnes: Igen, ez jó.) Ezt a célt fogalmazta meg a kormány és vette át a legjobb gyakorlatokat. Lehet azt mondani, hogy a német duális szakképzési rendszer nem jó, de kérem, nézzük meg a német tapasztalatokat. Ha ott jól működik, azt gondolom, hogy Magyarországon is jól működhet, ebbe az irányba ment el a kormány. Ugyanezt nézzük meg a felsőoktatás területén, és kérem azt, hogy kérdezzük meg a gazdaság szereplőit, kérdezzük meg, hogy jó irányba mennek-e az oktatási rendszer átalakításai.
Ami az egészségügyet illeti, Molnár Ágnes képviselő asszony ismét tényeket említve mondta el, hogy milyen pluszokat biztosított a kormány 2010 után az egészségügy területén. Nem volt nominális forráskivonás. Abban képviselő asszonynak igaza van, hogy vannak olyan évek, amikor a GDP-arányos kiadás egyik évről a másikra csökken, de ez nem azért volt, mert az állam forrást vont volna ki, hanem azért, mert a GDP nagyobb mértékben növekedett, mint az állami kiadások összege. Képviselő asszony 2014-et említette, felidézném azt, hogy 2014-ben a magyar GDP reálértékben 3,7 százalékkal növekedett. Nagyobb volt a GDP növekedésének a mértéke, mint számos területen a többletkiadások mértéke.
Az egészségügynél pedig azt is el kell mondjam, hogy érdemes tágabb szempontból szemlélni az egészségügyi folyamatokat. Az eddig megtett lépések és a kétségtelenül előttünk álló lépések mellett, ha kicsit tágabban értelmezzük azt, hogy az egészségügyi rendszernek mi a célja, akkor azt gondolom, elmondhatjuk, hogy az elsődleges cél az egészséges lakosság megléte. Az egészségügyi rendszernek gyógyítani kell a betegeket, és azt gondolom, az a legjobb helyzet, ha minél egészségesebbek vagyunk. Azt gondolom, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésével, az életmódformáló programokkal és az ezekre szánt pluszforrásokkal is sokat tett a kormány annak érdekében, hogy egészséges társadalom legyünk.
A KLIK átalakítását illetően azt kell elmondjam, hogy a képviselő asszony által említett 105 milliárd forintos többlet a KLIK többlet működési és beruházási forrásait biztosítja. Való igaz, hogy a törvényjavaslat egy darab előirányzaton szerepelteti a szervezetet, de hangsúlyoznom kell, hogy ha az Országgyűlés jóváhagyja a költségvetési törvényjavaslatot, akkor a költségvetési törvényjavaslat keretei között, azon belül, a költségvetés végrehajtása keretében a kormánynak joga és felelőssége is az intézményrendszer átalakítása. Ezt meg tudja tenni saját hatáskörben, hangsúlyozom, azon keretek között, amelyet az Országgyűlés meghatároz. Van forrás strukturális jelleggel minden egyes költségvetésben olyan szervezeti átalakításokra, amelyek többletkiadással járnak. Ezek a kiadások az államháztartási törvény értelmében a céltartalékok között szerepelnek.
Végül hadd szóljak arról, hogy vannak-e fizetős szolgáltatások vagy sem a közoktatás, egészségügy területén, és ezek hogyan viszonyulnak a szegénység növekedéséhez vagy csökkenéséhez. Képviselő asszony is említette, hogy a közoktatásban jövőre ismét nő egy évfolyammal azoknak a száma, akik számára ingyenesen elérhetőek a tankönyvek. Azt gondolom, hogy a kormány olyan lépéseket tett a tankönyv vagy a gyermekétkeztetés finanszírozása mellett, amely csökkenti a legsérülékenyebb társadalmi csoportok terheit. Ha ebből a szempontból nézem a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, én azt gondolom, hogy inkább olyan lépéseket tartalmaz, ami a felzárkózást segíti, nem a leszakadást erősíti.
Nézzük meg az áfacsökkentést! (Korózs Lajos közbeszól.) Képviselő úr, nézzük meg a konkrét intézkedéseket, nézzük meg az áfacsökkentést, nézzük meg azt, hogy a fogyasztói kosarat illetően az alsóbb jövedelmi helyzetben lévőknek milyen a fogyasztási szerkezete. De az áfa mellett mondhatnám a rezsiköltségeket, önök pontosan tudják, hogy a fogyasztói kosárban az említett rétegeknél milyen súlyt képviselnek ezek a tételek.
(15.30)
Azt állítom, hogy a kormány 2017-es javaslata és az elmúlt években tett lépések számos sora azt biztosítja, hogy az ön által is említett szegényebb rétegek felzárkózhassanak. Ebben az irányban tesz javaslatot a jövő évi költségvetés tervezete is. Amellett, hogy az inflációnál, azt gondolom, nem kell 5 százalék körüli értékkel számolnunk, így minden intézkedés, ami többletkiadásról vagy adócsökkentésről szól, a reálértékét meg tudja őrizni. Ezért kérem, hogy a költségvetési törvényjavaslat ezen pozitív vonatkozásait is vegyék figyelembe a döntésük meghozatalakor. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
